Gosztola Judit • 2026. január 9. 10:01
A Pénzcentrum friss boldogságfelmérésének egyik legbeszédesebb kérdése arra kereste a választ, hogyan látják az emberek a hazai politikai közbeszéd alakulását az elmúlt egy évben. A válaszok elsöprő többsége szerint a hangnem tovább romlott, és a kampányidőszak felerősödő feszültségei sokak mindennapi hangulatára is rányomják a bélyegüket. A kutatás adatai azt mutatják, hogy a politikai kommunikáció stílusa ma már nem csupán közéleti kérdés, hanem meghatározó tényezője annak is, hogyan érezzük magunkat a saját életünkben.
A Pénzcentrum tavaly év végén is elkészítette szokásos boldogságfelmérését, hogy feltérképezze, mennyire elégedettek életükkel a magyarok. Ahogy korábban, most is arra törekedtünk, közelebb kerüljünk ahhoz, hogy mit is jelent valójában a boldogság. Bár végső definíciót továbbra sem találtunk, számos új szemponttal gazdagodtunk, amelyek segíthetik a téma további megértését.
Sorozatunk első részében az általános elégedettségi szintet, az egészségi állapotunkhoz fűződő szubjektív viszonyt és az anyagi helyzetünket vizsgáltuk. A második részben a társas kapcsolataink minőségére, az önmegvalósítás lehetőségeire és a munkához kapcsolódó boldogságra fókuszáltunk. A mostani, harmadik részben pedig kitekintünk a tágabb környezetre: arra keressük a választ, hogyan hatnak a világ eseményei a mindennapi elégedettségünkre.
Mennyire frusztrál a hazai politika és közbeszéd?
A politika és a politikai közbeszéd – akár bevalljuk, akár nem – mindenki életére hatással van, és valamilyen módon elkerülhetetlenül befolyásolja a mindennapjainkat. A megkérdezettek idén átlagosan 7,2 pontot adtak egy 10-es skálán, ami enyhe romlást jelent a tavalyi 7,1-es és a tavalyelőtti 6,8-as átlaghoz képest.
A részletes adatokból jól látszik, hogy a frusztráció mértéke nem minden csoportban azonos. Az idősebb korosztályok, különösen a 65 év felettiek magasabb értékeket jelöltek meg, míg a 25 év alattiak körében jóval alacsonyabb volt az átlag. Hasonló mintázat figyelhető meg az iskolai végzettség szerint is. Minél magasabb a végzettség, annál nagyobb a politikai közbeszéddel szembeni feszültség. Az egyetemet végzettek és a doktori fokozattal rendelkezők körében a frusztrációs szint elérte a 7,5 és 7,6 pontot, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében mindössze 6 pont volt.
A foglalkozás szerinti bontás tovább árnyalja a képet. A közmunkások körében a legalacsonyabb a frusztrációs szint, mindössze 6 pont, míg a közalkalmazottak, a vállalkozók és a gyermekgondozási ellátásban részesülők körében 7,3 pontot mértünk. Ez arra utal, hogy azok, akik közvetlenebb kapcsolatban állnak az állami rendszerekkel vagy a társadalmi felelősségvállalás területein mozognak, érzékenyebben reagálnak a politikai közbeszéd alakulására.
A számok mögött tehát nem csupán vélemények állnak, hanem mélyebb társadalmi mintázatok, amelyek közvetlenül befolyásolják azt, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban.
Az elmúlt egy évben véleményed szerint javult vagy romlott a hazai politikai közbeszéd stílusa?
2026 a választások éve Magyarországon, és a kampány már javában zajlik. A politikai közbeszéd hangneme egyre élesebb, sokak számára kifejezetten bántóvá vált. A közösségi média, a nyilvános viták és a politikai kommunikáció tereiben egyre nehezebb elkerülni a feszültséget, a személyeskedést és a megosztó retorikát. Nem meglepő tehát, hogy a Pénzcentrum idei boldogságfelmérésében külön kérdésként vizsgáltuk, hogyan érzékelik az emberek a politikai közbeszéd stílusának alakulását az elmúlt egy évben.
A felmérés eredményeit két grafikon szemlélteti. Az első egy kördiagram, amely az összes válaszadó véleményét mutatja. Eszerint a megkérdezettek elsöprő többsége, 85,74 százalék úgy érzi, hogy a politikai közbeszéd stílusa romlott. Mindössze 12,07 százalék szerint nem változott, és csupán 2,19 százalék gondolja úgy, hogy javult.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A második ábra egy oszlopdiagram, amely korcsoportonként bontva mutatja a válaszokat. Az adatokból jól látszik, hogy minden korosztályban a „romlott” válasz dominál, de kisebb eltérések azért megfigyelhetők. A legfiatalabbak, vagyis a 25 év alattiak körében valamivel magasabb arányban jelenik meg az „ugyanolyan maradt” válasz, míg a 65 év felettiek körében szinte teljes az egyetértés abban, hogy a közbeszéd minősége romlott. A „javult” válasz minden korcsoportban marginális, alig érzékelhető.
A grafikonok tehát nemcsak a politikai közbeszéd aktuális megítélését tükrözik, hanem azt is, hogy a társadalom különböző rétegei mennyire érzékenyen reagálnak a kampányidőszakban tapasztalható kommunikációs stílusra.
Az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye milyen hatással van az általános hangulatodra?
A gazdaság alakulása nemcsak a pénztárcánkra van hatással, hanem a közérzetünkre is. A választási év kampányzaja mellett sokan érzik úgy, hogy az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye közvetlenül befolyásolja a mindennapi hangulatukat. A Pénzcentrum boldogságfelmérésében ezért külön rákérdeztünk arra, milyen érzelmi hatást gyakorol a gazdasági helyzet az emberekre.
A válaszadók egy tízes skálán értékelték, mennyire frusztrálja őket a gazdaság állapota. Az 1-es azt jelentette, hogy egyáltalán nem hat rájuk, míg a 10-es azt, hogy rendkívüli módon nyomasztja őket. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a többség erősen érintett: a legtöbben a magasabb értékeket jelölték meg, különösen a 10-es válasz volt kiugróan gyakori. Ez arra utal, hogy a gazdasági bizonytalanság sokakban komoly feszültséget kelt.
A korcsoportok szerinti bontásból kiderül, hogy az idősebbek érzik leginkább terhesnek a gazdasági helyzetet. A 65 év felettiek körében az átlagos frusztrációs szint 6,4 pont volt, míg a 25 év alattiaknál csak 5,2. Ez azt jelzi, hogy a gazdasági teljesítmény hatása nem egyforma minden korosztályban — az élethelyzet, a jövővel kapcsolatos kilátások és a társadalmi szerepek mind befolyásolják, ki hogyan éli meg a jelenlegi gazdasági környezetet.
A foglalkozás szerinti bontás szintén árnyalja a képet. A közmunkások körében volt a legalacsonyabb az átlagos frusztrációs szint, míg a gyermekgondozási ellátásban részesülők és a munkanélküliek körében a legmagasabb. Ez arra utal, hogy a gazdasági nyomás különösen azokat érinti érzékenyen, akik kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, vagy éppen átmeneti időszakot élnek meg a munkaerőpiacon.