Nagy Béla Ádám • 2026. október 28. 10:01
A magyar otthonok jelentős része ma is rengeteg energiát fogyaszt, miközben a tulajdonosoknak sokszor nincs pénzük a korszerűsítésre. Ezen változtatna a Tisza-kormány, amely októberben új energetikai otthonfelújítási programot jelentett be, akár 15 millió forintos támogatással és kedvezményes hitellel. A tervek szerint 2030-ig 120 ezer család otthona újulhat meg, ám a magyar lakásállomány állapota és a felújítások költségei alapján ennél jóval nagyobb feladat áll az ország előtt.
Október 19-én Magyar Péter a 2027-es költségvetés bemutatásakor ismertette a Wekerle Plusz lakhatási program egyik fontos elemét, az energetikai korszerűsítéseket segítő támogatási és hitelkonstrukciót. A tegnapi, október 27-i bejelentésen Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter további részleteket árult el a programról. A kormány összesen 633 milliárd forintot fordítana energetikai felújításokra, a cél pedig az, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsödjön.
A program családi házakra, sorházakra, ikerházakra, valamint társasházi és panellakásokra is kiterjedne, de az igényelhető hitelösszeg és a kamatozás eltérő lenne. A családi házak tulajdonosai legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású hitelt kaphatnának, míg a társasházak és lakásszövetkezetek a lakás típusától függően 4 vagy 5 millió forintos, kamatmentes hitellel finanszírozhatnák a korszerűsítést.
A vissza nem térítendő támogatás mértéke az ingatlan felújítás előtti energetikai besorolásától függne. A D–G besorolású ingatlanok esetében a hitelösszeg 30 százalékát, a legrosszabb, H–I besorolású épületeknél pedig annak 50 százalékát engednék el. Az A–C besorolású családi házak esetében csak hitel lenne elérhető, vissza nem térítendő támogatás nélkül.
A családi házaknál a maximális, 15 millió forintos hitelhez így akár 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is társulhatna. A társasházi és panelprogramban a téglaépületek lakásonként legfeljebb 5 millió forintos, a panellakások pedig legfeljebb 4 millió forintos hitelösszeggel számolhatnának. Ezeknél a konstrukcióknál is a felújítás előtti energetikai állapot határozná meg, mekkora részt engednének el a tartozásból.
A családi házak tulajdonosainak a hitelösszegen felül a beruházás 5 százalékának megfelelő önerővel kellene rendelkezniük, legfeljebb 500 ezer forintig. A társasházi és panelprogramban lakásonként 200 ezer forint önerőt írnának elő. A támogatás feltétele lenne, hogy a felújítás legalább 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezzen. Ennek igazolásához a munkálatok előtt és után is energetikai tanúsítványt kellene készíttetni, a beruházás költségeit pedig számlákkal kellene igazolni. A vissza nem térítendő támogatást a hitel tőketartozásának előtörlesztésére fordítanák.
A családi házas program a tervek szerint 2027 februárjában indulna, a társasházi és panelprogramot pedig márciusban nyitnák meg. A kormány célja, hogy évente mintegy 30 ezer otthon energetikai korszerűsítése valósuljon meg, és 2030-ra több mint 120 ezer lakóingatlan energiahatékonysága javuljon.
A felújítási támogatást többféle beruházásra lehetne felhasználni. A támogatható munkálatok között szerepel a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, a korszerű világítás, az árnyékolás, a használatimelegvíz-rendszerek korszerűsítése, a hőszivattyúk és a hatékony split klímák telepítése, valamint a radiátorszelepek cseréje. Napelemekre is lehetne támogatást igényelni, de erre a felhasználható összeg legfeljebb 20 százalékát lehetne fordítani.
A társasházak esetében emellett a távhőhöz kapcsolódó fejlesztések, a hőközpontok korszerűsítése, a házközponti fűtés fejlesztése, a liftek energetikai korszerűsítése és az akadálymentesítés is szerepel a lehetséges beruházások között. Gázkazán telepítésére vagy cseréjére ugyanakkor nem lehetne igénybe venni a támogatást. A kormány a pályázati folyamat megkönnyítésére országosan 70–80 tanácsadó bevonását tervezi. Ők az érdeklődőknek a pályázat összeállításában is segítséget nyújthatnának, hogy az adminisztráció ne jelentsen akadályt a felújítások előtt.
A magyar otthonok jelentős része energiát pazarol
A korszerűsítések szükségességét a lakásállomány állapota indokolja. Korábban írtunk arról, hogy a központi Statisztikai Hivatal 2022-es adatokra épülő modellbecslése szerint egy átlagos magyar lakás számított éves energiaigénye négyzetméterenként 285 kilowattóra volt az új energetikai besorolási rendszer szerint. A családi házak esetében ez 335 kilowattóra, míg a társasházi lakásoknál 200 kilowattóra négyzetméterenként. Vagyis a családi házak fajlagos energiaigénye mintegy 68 százalékkal magasabb volt a társasházi lakásokénál.
Az eltérésnek több oka van. A családi házaknak jellemzően nagyobb a külső felületük a fűtött alapterülethez képest, ezért több hőt veszíthetnek, mint a több lakással körülvett társasházi otthonok. Az épület kora, a szigetelés hiánya, a nyílászárók állapota és a fűtési rendszer hatékonysága szintén meghatározó.
A régi épületeknél különösen rossz lehet a helyzet. A KSH modellje szerint a két világháború között épült családi házak számított éves energiaigénye elérheti a 410 kilowattórát négyzetméterenként, míg az 1961 és 1980 között épült házaknál körülbelül 375 kilowattórás érték adódott. Ugyanebből az időszakból a többlakásos épületek megfelelő mutatója mindössze 187 kilowattóra volt. Ezek számított értékek, nem a háztartások tényleges fogyasztásának mérései, de jól érzékeltetik az épülettípusok közötti különbséget.
Több mint kétmillió magyar lakás szorulhat sürgős energetikai korszerűsítésre
A magyar lakásállomány energetikai állapota jóval nagyobb felújítási feladatot jelent, mint amit néhány tízezer támogatott beruházással meg lehet oldani. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a KSH 2022-es népszámlálási adatait az energetikai tanúsítványokkal és statisztikai becslésekkel összekapcsoló modellje szerint a mintegy 4,6 millió hazai lakás 47 százaléka, vagyis közel 2,15 millió ingatlan a két legrosszabb, H vagy I energetikai kategóriába tartozik. Ha a valamivel kedvezőbb, de még mindig korszerűtlen F és G besorolású otthonokat is figyelembe vesszük, a lakásállomány több mint kétharmada energetikai felújításra szorul.
A MEHI becslése szerint a hosszú távú klíma- és energiahatékonysági célok eléréséhez mintegy 3,3–3,4 millió lakóingatlant kellene korszerűsíteni.
Ehhez évente körülbelül 130–133 ezer lakás felújítására lenne szükség. Nem mindegy azonban, hogy milyen munkálatok történnek az épületeken. A valódi előrelépést a mélyfelújítások jelentik, amelyek tartósan mérséklik az energiaigényt, nem csupán egy-egy berendezés vagy épületelem cseréjével javítanak valamennyit az állapoton.
A MEHI arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar energetikai besorolási rendszer legrosszabb kategóriái nem feleltethetők meg automatikusan az uniós épületenergetikai irányelvben meghatározott, leggyengébb teljesítményű épületek 43 százalékának. A két mutatót ezért nem szabad azonosként kezelni.
A vidéki családi házak jelentik a legnagyobb kihívást
Az energetikai problémák elsősorban a vidéki, családi házas övezetekben összpontosulnak. A MEHI modellje alapján a H és I kategóriába sorolt lakások közel 80 százaléka községekben és kisebb városokban található, országosan pedig a legrosszabb besorolású otthonok 78 százaléka családi ház. Általában minél régebben épült egy ingatlan, annál nagyobb lehet az energiaigénye, ha azóta nem végeztek rajta érdemi korszerűsítést.
A társasházak kedvezőbb energetikai adottságait részben a kompaktabb épületszerkezet magyarázza. A lakások közös falai miatt kisebb a külső határoló felület egy lakásra jutó aránya, így rendszerint a hőveszteség és a fajlagos fűtési energiaigény is alacsonyabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a városi lakások ne szorulnának jelentős fejlesztésre. Budapesten mintegy 117 ezer hagyományos társasházi lakás tartozik a H és I energetikai kategóriába.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A panelépületek besorolása jellemzően kedvezőbb, amiben a korábbi panelprogramok és a távfűtés is szerepet játszottak. További korszerűsítésük ugyanakkor még így is számottevő energiamegtakarítást és komfortjavulást eredményezhet.
- írta a MEHI.
Különösen nehéz helyzetben vannak a vályogházak tulajdonosai. Ezeknél a rossz energetikai adottságok gyakran szerkezeti problémákkal, nedvesedéssel és penészedéssel párosulnak. Felújításuk finanszírozása is bonyolultabb lehet, mert az ilyen ingatlanok sok esetben nehezebben használhatók hitelfedezetként, a megfelelő műszaki megoldások pedig egyedi tervezést igényelhetnek.
Évi százezer felújítás is kevés lehet a hosszú távú célokhoz
Az évi 100 ezer energetikai felújítás már komoly előrelépést jelentene a korábbi évtizedek teljesítményéhez képest, de a MEHI szerint ez sem feltétlenül lenne elegendő a hosszú távú célok eléréséhez. A becslések alapján inkább évi 130–133 ezer lakás korszerűsítésére lenne szükség.
A felújítások száma önmagában azonban félrevezető lehet. Egy kizárólag nyílászárócseréből álló beruházás nem hoz ugyanakkora megtakarítást, mint egy komplex program, amely a hőszigetelést, az ablakok cseréjét és a fűtési rendszer korszerűsítését is magában foglalja. A MEHI szerint már évi 50 ezer lakás valódi mélyfelújítása is jelentős előrelépés lenne a korábbi időszakokhoz képest.
Mint írták, a rosszul megtervezett részleges korszerűsítések ráadásul hosszú évekre konzerválhatják az épületek műszaki problémáit, és megdrágíthatják a későbbi, átfogó felújítást. Ezért nemcsak a támogatott ingatlanok számát kellene nyomon követni, hanem az elért és ellenőrzött energiamegtakarítást, valamint a beruházások mélységét is.
A MEHI szerint az energiahatékonyság mellett más mutatókat is érdemes lenne vizsgálni, például a helyi fűtési légszennyezés, a beltéri levegő minősége és az energiaszegénység alakulását. Ezek mérése és becslése az uniós elvárások teljesítése szempontjából is jelentős lehet.
A családok anyagi helyzetét is fel kell mérni
A támogatási rendszer kialakításakor két szempontot kellene egyszerre figyelembe venni. Az egyik az ingatlan energetikai állapota, a másik az ott élő háztartás társadalmi és pénzügyi helyzete. A rossz energetikai teljesítmény és a szegénység között ugyan jelentős az összefüggés, a két csoport azonban nem fedi teljesen egymást. A kizárólag energetikai besorolásra vagy kizárólag jövedelemre épülő támogatási rendszer ezért könnyen elvétheti a leginkább rászorulókat.
A MEHI szerint a jogosultság és a támogatás mértékének meghatározásakor a háztartás jövedelmét, vagyonát, tényleges finanszírozási lehetőségeit és az épület energetikai állapotát kellene elsődlegesnek tekinteni. Az ingatlan becsült értéke, a település típusa és a fűtési mód kiegészítő információt adhat, de önmagában egyik sem alkalmas a rászorultság megítélésére.
Az önkormányzatok és a helyi szociális ellátórendszer is segíthetne abban, hogy a támogatások valóban azokhoz kerüljenek, akik önerőből nem tudnák megoldani a korszerűsítést. A felújítási útlevél pedig – különösen a társasházakban – hozzájárulhatna ahhoz, hogy a munkálatok ne elszigetelt beavatkozások legyenek, hanem egy hosszabb távú, műszakilag megalapozott felújítási terv részei.
A legszegényebb háztartásoknak akár teljes támogatásra is szükségük lehet
A MEHI úgy véli, a támogatás mértékét a családok anyagi helyzetéhez és az épület állapotához kellene igazítani. A leginkább rászorulóknál akár a beruházás teljes költségét fedező, 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás is indokolt lehet, hiszen számukra még egy viszonylag alacsony önerő előteremtése is leküzdhetetlen akadályt jelenthet.
A jobb pénzügyi helyzetben lévő háztartásoknál ezzel szemben kisebb támogatás és kedvezményes hitel kombinációja is működhet. A legsérülékenyebb családok rossz energetikai állapotú, alacsony értékű ingatlanjainak mélyfelújítása azonban jelentős állami segítség nélkül sok esetben nem reális.
A konstrukció eredményességét az is meghatározza, mikor jutnak hozzá a családok a pénzhez. Ha a támogatást csak a munkálatok befejezése után térítik vissza, az éppen azokat zárhatja ki a programból, akiknek nincs elegendő megtakarításuk a beruházás elindításához. A MEHI ezért a finanszírozás mellett műszaki tanácsadást, a tervezésben és a kivitelezés megszervezésében nyújtott segítséget, valamint egyszerű, könnyen elérhető ügyintézést is szükségesnek tart.
A magyar lakásállomány felújítása így nem pusztán pénzügyi kérdés. Olyan támogatási rendszerre lenne szükség, amely a lehető legtöbb energiát takarítja meg, miközben azoknak is esélyt ad a korszerűbb és olcsóbban fenntartható otthonra, akik önerőből soha nem tudnák finanszírozni a munkálatokat.
Adósrabszolgaság vagy esély a saját lakásra? Mondd el, mit gondolsz a hitelekről
Akár vettél már fel hitelt, akár soha nem tennéd, kíváncsiak vagyunk, hogyan látod a hiteleket és a bankokat. A Bankmonitor és a Pénzcentrum idén is közös felmérést indít. Az eredményeket a felmérés lezárása után közöljük – töltsd ki az alábbi kérdőívet!