Pénzcentrum • 2026. szeptember 3. 12:32
Az Európai Unióban 2025-ben a háztartások 7,7%-a fordította elkölthető jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra, az ő költségeik mondhatók definíció szerint kifeszítettnek – derül ki az Eurostat friss adatából. Magyarországon ugyanez az arány mindössze 5,3 százalék, vagyis az uniós átlag alatt volt tavaly, ami vélhetően annak az eredménye, hogy a lakhatási költségek emelkedése nem tartott lépést a bérnövekedéssel – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Az Eurostat rendszeresen megvizsgálja, hogy a népesség mekkora hányadának lakhatása tekinthető anyagilag megterhelőnek. Azokra az emberekre értik ezt, akik elkölthető jövedelmüknek több mint 40 százalékát fordítják lakhatásra. Ebbe beletartoznak a rezsiköltségek mellett a különféle adók, biztosítások, az esetleges hiteltörlesztések, illetve bérlők esetében a lakásbérléssel kapcsolatos kiadások is.
2025-ben Európában 7,7% volt azoknak az aránya, akik ilyen háztartásban laknak, ez csökkenést jelent az előző évi 8,2%-hoz képest. Sőt, 2010, az egységes adatgyűjtés óta a mostan a legalacsonyabb arány. Vagyis legalább másfél évtizedes mélypontra esett az európai háztartások lakhatási költség kifeszítettsége.
A kontinensen a legmagasabb Görögországban volt az arány, ahol a lakosság több mint negyede az elkölthető jövedelmeinek minimum 40 százalékát fordította lakhatásra. Érdekesség, hogy a második legmagasabb arányt Dániában mérték, ahol a 23,4 százalékos érték vélhetően elsősorban a magasabb árszintnek tudható be. Hasonló a helyzet Norvégiában, ahol 13,5% volt azok aránya, akiknek anyagilag kifeszített volt a lakhatása. A legalacsonyabb, 2,4%-os arányt Cipruson mérték a hatóságok, Horvátországban 3,2, Szlovákiában és Szlovéniában pedig 3,5% volt ez az arány.
Magyarországon tavaly a háztartások 5,3%-a költötte rendelkezésre álló jövedelmének minimum 40 százalékát lakhatásra, ez jelentős csökkenés a 2024-ben mért 9 százalékos arányhoz képest. Akár azt is mondhatjuk, hogy a magyar érték egy év alatt átlendült az uniós átlag felettiből az alattiba. Az elmúlt években viszonylag nagy kilengéseket mutatott Magyarországon ez a mutató, utoljára 2021-ben volt a mostaninál alacsonyabb a vizsgált arány. A régióban egyébként még ez az 5,3%-os érték is soknak számít, csak Szerbiában és Csehországban volt ennél magasabb az arány, a lengyeleknél, a románoknál, a szlovákoknál, a szlovéneknél és a horvátoknál is alacsonyabban alakult.
Az Eurostat azt is megvizsgálta, hogy az egyes jövedelmi ötödök (kvintilisek) esetében mekkora volt azok aránya, akiknek gondot okoztak a lakhatási költségek. Magyarországon az első kvintilis, vagyis a társadalom legszegényebb 20 százaléka esetében 16,3%-ot mutatott az arány a 2024-es 27,6% után. Ebben a társadalmi csoportban egyébként a görögök több mint 80 százalékának nehézséget okozhat a lakhatás.
Ezzel szemben a legfelső, ötödik kvintilisben, vagyis a társadalom leggazdagabb 20 százalékában Magyarországon mindössze 0,5 százalékot érintett ez a probléma a 2024-es 1,5 százalékkal szemben. Az európai átlag hasonló, 0,6% volt, miközben a gazdagok közül a legnagyobb arányban Norvégiában és Dániában terheli a pénztárcát a lakhatás. Különösen kiemelkedő volt a norvégok 7,8%-os aránya.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az logikusnak mondható, hogy a városokban magasabb az arány, elsősorban a drágább lakás- és albérletárak miatt. Az EU-ban a városi lakosság 9,6%-a költötte jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatási célra, a magyar 6,7%-os arány ennél alacsonyabb volt. A vidéki területeken az 5,3%-os magyar arány szintén elmaradt az 5,6%-os unióstól. Itt is mindkét esetben Görögország és Dánia emelkedett ki az európai rangsorból.
Az elmúlt években nagy kilengéseket mutatott azok aránya Magyarországon, akiket anyagilag túlzottan megterhel a lakhatási költségek előteremtése. 2025-ben egyértelmű javulás látható, ami elsősorban annak tudható be, hogy a terhek növekedése elmaradt a bérnövekedés ütemétől
– kommentálta az adatot Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ebben szerepet játszhat a rezsiköltségek befagyasztása (rezsicsökkentés), illetve a tavaly indult Otthon Start Program is hatással lehetett rá. Egyrészt ugyanis ezzel sok család hitelköltségei csökkenhettek, másrészt a megnövekedett kínálat miatt az év utolsó hónapjaiban az albérleti díjak csökkenésnek indultak.