Pénzcentrum • 2026. szeptember 2. 18:27
2026. szeptember 1-jétől önkéntes alapon igényelhetik az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek a dinamikus tarifaként ismert D árszabást. Azoknak lehet érdemes a jövőre életbe lépő tarifát mellett dönteniük, akik a kedvezményes sávhatár feletti árammennyiséget fogyasztanak, és felhasználásuk jelentős részét az alacsonyabb piaci árú időszakokra tudják időzíteni. A konstrukció bevezetését az időjárásfüggő megújuló energiaforrások egyre nagyobb szerepe indokolja, a fogyasztás rugalmas alakítását a jelenlegi energiapiaci környezet is felértékeli.
Az európai és a hazai energiapiacon az elmúlt években jelentősen átalakultak a termelési és fogyasztási viszonyok. Az energiabiztonság továbbra is kiemelt szempont, miközben a hazai villamosenergia-rendszerben folyamatosan nő a naperőművek szerepe, amely egyre nagyobb különbségeket eredményezhet az egyes napszakokban rendelkezésre álló villamos energia mennyiségében és piaci árában.
Az extrém időjárási helyzetek, a paksi termelés körüli kihívások és a hazai áramigények alakulása mellett ezért is válik egyre fontosabbá, hogy a fogyasztás bizonyos része rugalmasan alkalmazkodjon a rendszer aktuális helyzetéhez. A dinamikus tarifa ezt a rugalmasságot ösztönözheti: lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek a nagyobb fogyasztású berendezéseik működtetését tudatosan azokra az időszakokra időzítsék, amikor több villamos energia áll rendelkezésre, így kedvezőbbek a piaci árak is.
A 2027. január 1-jétől életbe lépő dinamikus tarifa 2026. szeptember 1-jétől már igényelhető. Bevezetése új lehetőséget kínál azoknak az ügyfeleknek, akiknek a villamosenergia-fogyasztása meghaladja a kedvezményes sávhatárt, és fogyasztásuk egy részét rugalmasan tudják alakítani. A konstrukció lényege, hogy az MVM a kedvezményes sávhatárig továbbra is az adott területen érvényes, fix A1 árszabás szerinti kedvezményes áron számolja el a fogyasztást, az ezt meghaladó mennyiségre pedig a villamosenergia-piaci árak változását követő, rugalmas D egységárat alkalmazza.
Az ügyfelek saját fogyasztási szokásaik és lehetőségeik alapján dönthetnek arról, hogy igénybe kívánják-e venni a dinamikus tarifát. Ha meggondolnák magukat, visszatérhetnek az egyetemes árazáshoz.
Lakossági ügyfelek esetében a kedvezményes sávhatár 2523 kWh/év, míg az egyetemes szolgáltatásban vételező mikrovállalkozásoknál 4606 kWh/év. A dinamikus tarifa elsősorban azok számára jelenthet kedvező megoldást, akiknek a fogyasztása meghaladja ezt a mennyiséget, és vannak olyan, jellemzően nagyobb energiaigényű berendezéseik – például elektromos járművek töltője, klímaberendezések –, amelyek használata rugalmasan időzíthető. Ha ezek működtetését az alacsonyabb piaci árú időszakokra ütemezik – például napközbeni időszakra, amikor magasabb lehet a megújuló energiaforrásból származó termelés –, azzal kedvezőbb egységárat érhetnek el.
A konstrukció ugyanakkor tudatosabb energiafelhasználást igényel: a sávhatár felett elfogyasztott villamos energia ára nem fix, hanem rugalmasan követi a piaci árak alakulását. Ezért leginkább azok számára lehet megfelelő, akik figyelemmel kísérik fogyasztásukat, és annak egy részét képesek rugalmasan időzíteni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A dinamikus tarifa nemcsak az érintett ügyfelek számára teremthet megtakarítási lehetőséget, hanem hozzájárulhat a villamosenergia-rendszer rugalmasabb működéséhez is. Ha a fogyasztás egy része az alacsonyabb terhelésű vagy nagyobb termelésű időszakokra helyezhető át, az segítheti a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megteremtését, hozzájárulhat a megújuló energiaforrások hatékonyabb integrációjához.