Pénzcentrum • 2026. szeptember 2. 09:46
Magyarországon több mint kétmillió lakóingatlan – zömében vidéki családi ház – tartozik a legrosszabb energiahatékonysági kategóriába. Egy átfogó hazai kutatás rávilágított, hogy a felújítási programok hatékonysága és az uniós elvárásoknak való megfelelés érdekében a műszaki szempontok mellett a társadalmi sérülékenységet és az energiaszegénységet is kiemelten kell kezelni - írta a Portfolio.
A hazai lakóépület-állomány közel fele, mintegy 47 százaléka a legkorszerűtlenebb, H vagy I energetikai besorolású. Ezeknek az ingatlanoknak a 80 százaléka falvakban és kisvárosokban található, és elsöprő többségük családi ház. A statisztikai adatok alapján az épületek energetikai állapota a településméret csökkenésével drasztikusan romlik. Míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken a lakások kevesebb mint negyede esik a legrosszabb kategóriába, addig a kisebb városokban ez az arány 53, a falvakban pedig már 76 százalék. A probléma gyökere tehát egyértelműen a vidéki házakban keresendő, amelyeknél a fűtött térfogathoz képest aránytalanul nagy a lehűlő felület.
Az energetikai korszerűtlenség szorosan összefügg a fűtési módokkal is. A fával fűtött hazai lakások 89 százaléka a legrosszabb kategóriába tartozik, ami többnyire szigeteletlen épületeket és elavult fűtési rendszereket jelent. Fontos azonban kiemelni, hogy a községekben a hálózati gázzal fűtött házak több mint 70 százaléka is H vagy I besorolású. Ebből egyértelműen következik, hogy a vidéki térségekben önmagában a fűtéskorszerűsítés nem elegendő, hanem átfogó mélyfelújításra, vagyis a szigetelés és a nyílászárók egyidejű cseréjére van szükség a valós eredmények eléréséhez.
A rossz energiahatékonyság súlyos terheket ró az ott élőkre. A felmérések szerint a legkorszerűtlenebb épületek lakói közel háromszor akkora eséllyel halmoznak fel közüzemi tartozást, és vidéken több mint kétszer gyakrabban küzdenek otthonuk megfelelő felfűtésével. A vizsgálatok kimutatták, hogy a látszólag alacsony energiaköltség sok esetben nem az ingatlan valós energiaigényét, hanem a kényszerű alulfogyasztást, vagyis a fűtés anyagi okokból történő visszafogását tükrözi.
A főváros helyzete markánsan eltér az országos átlagtól. Bár Budapesten arányaiban kevesebb a korszerűtlen lakás, számuk mégis meghaladja a 220 ezret. Ezek döntő többsége régi, nem panelépítésű társasház. A panellakások többsége energetikai szempontból nem a legrosszabb kategóriába tartozik, így felújításuk más várospolitikai vagy rezsivédelmi szempontok mentén indokolható. A budapesti támogatások elosztását jelentősen nehezíti a társadalmi sokszínűség, mivel egyazon épületen belül gyakran élnek együtt tehetős és sérülékeny háztartások, így nehéz kizárólag szociális alapon célzott programot indítani.
Érdemes figyelemmel lenni a papíron üresen álló ingatlanokra is. Országosan mintegy 281 ezer, a legrosszabb besorolásba tartozó lakás szerepel lakatlanként a nyilvántartásokban. Ezek jelentős részét azonban a valóságban orvosi rendelőként, irodaként vagy rövid távú szálláshelyként használják. A lakhatási válság közepette a valóban üresen álló ingatlanok lakáspiacra történő visszavezetése kiemelt stratégiai cél kell hogy legyen.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az Európai Unió épületek energetikai teljesítményéről szóló irányelve (EPBD) megköveteli, hogy a tagállamok az épületállomány legrosszabb állapotú 43 százalékának felújítását priorizálják. A hazai szakmai kutatások rávilágítanak, hogy a társadalmi helyzet és az épületek állapota bár szorosan összefügg, nem fedi le teljesen egymást. Ha egy támogatás kizárólag a legrosszabb állapotú házakat célozza meg, sok rászoruló család eleshet a segítségtől, ha viszont csak a szociális helyzet dönt, számos energiapazarló épület kimaradhat. A leghatékonyabb megoldást ezért azok a kombinált támogatási rendszerek jelentik, amelyek egyszerre veszik figyelembe az épületek energiahatékonyságát, a településtípust, a meglévő fűtési rendszert és az ott élők szociális helyzetét.
A sikeres végrehajtáshoz elengedhetetlen a helyi önkormányzatok bevonása. A településvezetők rendelkeznek a legpontosabb rálátással a saját épületállományukra és a lakosság helyzetére. Bár az önkormányzatok jelenleg forráshiánnyal küzdenek, megfelelő állami és uniós finanszírozással, a rászorulók célzott azonosításával, valamint egyablakos tanácsadó rendszerek kialakításával kulcsszereplői lehetnek a hazai épületfelújítási hullámnak.