Pénzcentrum • 2026. július 2. 22:05
A júliusi – még mindig rövid, bár egyre hosszabbodó – éjszakák számos érdekes csillagászati jelenséget tartogatnak mind az esti, mind pedig a hajnali órákban - írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján. Izgalmas, és szabad szemmel is látványos együttállásoknak lehetünk tanúi derült idő esetén, és a hónap végén két meteorraj gyakorisági maximumát is megfigyelhetjük. Mindezek mellett számos csillagfedés és távcsővel észlelhető együttállás várja a tapasztaltabb észlelőket. Érdemes tehát felnézni az égre ezen a nyár közepi hónapon is.
A csillagászati honlap elsőként a látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségeket sorolja fel.
Július 4. - Az Uránusz és a Mars szoros együttállása: hajnali 3:15-kor egymás 10'-es közelségébe ér az 1,4 magnitúdós látszó fényességű Mars és az 5,8 magnitúdós látszó fényességű Uránusz. A rendkívül szoros együttállás a horizont felett 7,5 fokkal látszik majd, így az észleléshez fontos, hogy olyan helyet keressünk, ahol nem takarják fák vagy egyéb akadályok a látóhatárt. Az együttállás észleléséhez érdemes binokulárt vagy távcsövet használni, az Uránusz ugyanis nemigen látszik szabad szemmel. A bolygók fölött 5,5 fokkal megpillanthatjuk binokulárunkban, avagy akár szabad szemmel is a Fiastyúk nyílthalmazt is.
Július 8. - A Szaturnusz és Hold együttállása: hajnali 2:00-kor egymás 6,5 fokos közelségébe ér a 48%-os fázisú, 20 fokos magasságban járó félhold és a gyűrűs bolygó.
Július 9. - A Regulus és a Vénusz együttállása: ezen az estén 22:00-kor egymás 1 fokos közelségébe kerül az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus és az Esthajnalcsillagként ismert Vénusz. Az együttállás idején a Regulus 6 fokkal a nyugati látóhatár felett látszik majd, s tőle jobbra felfelé megpillanthatjuk a Vénuszt is. Borult idő esetén sem kell csüggednünk: a két égitest az előző napon 1,5, a következőn pedig 1,4 fokra látszik egymástól. Az együttállás látványát résztvevőinek fényessége miatt élvezhetjük szabad szemmel is, de talán egy binokulár még teljesebbé teheti az élményt.
Július 11. - A Fiastyúk és a Hold szoros együttállása: hajnali 2:30-kor a 16%-os fázisú holdsarló megközelíti a szabad szemmel is látható Fiastyúk nyílthalmazt. A közeli együttállás halmazszéli csillagfedésekben csúcsosodik ki az éjszaka folyamán: 5 csillag kilépését figyelhetjük meg a Hold sötét oldala mögül 1:27 és 2:10 között. Bár az együttállás jól látszik távcsővel is, a csillagfedések megfigyelése mindenképpen távcsövet kíván.
A Mars és az Aldebaran együttállása: ha egy kicsit később fennmaradunk a Fiastyúk és a Hold megfigyelése után, 3:25-kor megleshetjük, amint a vörös bolygó elfoglalja helyét a Bika szarva felett, mégpedig annak legfényesebb csillagától, az Aldebarantól 5,5 fokos távolságban. A Mars a közelség idején 11 fokkal, az Aldebaran pedig 6 fokkal a horizont felett látszik majd.
Július 13. - A Mars és az Aldebaran együttállása: erre a napra 3:30-ra az 1,3 magnitúdós Mars az Aldebaran 5,3 fokos közelségébe ér: a bolygó a csillag felett balra látszik, a Hyadok nyílthalmaz felső szarva mentén. Az együttállás látszik szabad szemmel is, de megfigyelése olyan helyet kíván, ahonnan jól látszik a látóhatár környezete. Az Aldebaran 8, a Mars pedig 12,2 fokos magasságban pompázik majd az együttálláskor.
Vékony hajnali holdsarló: hajnalban, 4:21-kor szabad szemmel, de még inkább binokulárral figyelhetjük meg a 3%-os, mindössze 31 óra 22 perces, rendkívül vékony holdsarlót 8,6 fokos magasságban.
Július 16. - A Hold, a Regulus és a Vénusz együttállása: este 21:30-kor közel egy vonalba ér a 8%-os fázisú, mindössze 2,4 napos holdsarló, a Regulus, illetve a Vénusz. A Regulus 3,2 fokkal balra felfelé látszik majd a holdsarlótól, míg a Vénusz a Regulustól 7,6 fokos távolságban, szintén balra felfelé keresendő. A Hold ekkor 4, a Regulus 6,4, a Vénusz pedig 10 fokos magasságban lesz, így ezúttal is szükséges a nyugati horizont környezetének beláthatósága.
Július 17. - A Vénusz és a Hold együttállása: este 21:14-kor a 15%-is fázisú, 3,4 napos holdsarló a Vénusz 3,2 fokos közelségébe ér a polgári szürkület végén. A Holdat a látóhatár felett 10 fokkal figyelhetjük majd meg, ám ekkor a vékony sarlónál talán feltűnőbb és könnyebben megtalálható az égi kísérőnktől jobbra felfelé pislákoló Vénusz. Az észlelés nem igényel semmilyen segédeszközt, szabad szemmel is szép élményt nyújthat a nyári égbolt kedvelőinek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Július 20. - A Hold és a Spica együttállása: 22:00-kor laza együttállásba lép a 44%-os fázisú Hold és a Szűz csillagkép Spica csillaga. A közelség pillanatában a két égitest 4,3 fokos távolságban lesz egymástól. A Hold 9,5, a Spica pedig 13 fokos horizont feletti magasságban látszik majd.
Július 24. - Az Antares és a Hold együttállása: 22:00-kor 1,4 fokos távolságba ér egymástól a 80%-os fázisú Hold és a Skorpió csillagkép Antares nevű csillaga. A Hold alakja ekkor minden mással összekeverhetetlenül ragyog az égen, 13,5 fokos magasságban, így miután észrevettük, könnyű lesz a feltűnően vöröses Antares azonosítása is balra felfelé tőle.
Július 29-én 17:36-kor bekövetkezik a telihold.
Július 30. - A Déli Aquaridák és az Alfa Capricornidák meteorrajok gyakorisági csúcsa: ezen az éjszakán két meteorraj gyakorisági maximumát is megfigyelhetjük. A Déli Aquaridák raj esetében a radiáns este 10 órakor kel, és július 31-én hajnali 2:50-or delel, 27 fokos magasságban.
A július 11-e és 23-a között aktív meteorrajból óránként akár 25 hullócsillagot láthatunk. Az Alfa Capricornidák radiánspontja a sötétedés után már 27 fokos magasságban lesz, és másnap hajnalban, 0:40 körül delel 33 fokos magasságban. Ez a raj kicsit kevésbé feltűnő: óránként mindössze 5 hullócsillagot produkál.
Érdemes azonban kimenni a szabad ég alá, mintegy bemelegítésként az augusztusi Perseidákra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a telihold fénye megnehezíti a hullócsillaglest.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, nehezebben megfigyelhető, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségekről, bolygóhold és kisbolygó jelenségekről, a Hold csillagfedéseiről, és a bolygók áprilisi láthatóságáról bővebben a csillagvizsgáló cikkében, itt lehet olvasni. Ezek közül több jelenség észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges.