Pénzcentrum • 2026. június 3. 22:02
Hamarosan eljön "az év leghosszabb napja", amikor a leghosszabb ideig van világos, onnantól pedig a nappalok ismét egyre rövidülnek majd. Minden évben kétszer kerül sor napfordulóra, mely egyben a csillagászati nyár, illetve a csillagászati tél kezdetét is jelenti. A napforduló dátuma nem fix, a nap mozgása alapján egy naptári nappal előbbre vagy későbbre is tolódhat. Az eseményre 2024-ben például már június 20-án sor került, viszont a nyári napforduló 2026-ban június 21-én magyar idő szerint délelőtt 10:25-kor következik be. Mutatjuk, mit kell tudni a nyári napfordulóról, milyen népszokások, hagyományok, hiedelmek kapcsolódnak hozzá, legfőképpen Szent Iván-éj napjához, amelyet Európában sok helyen a nyárközép ünnepével kötöttek egybe.
A nyári napforduló csillagászati fogalom, amely azt a pillanatot jelöli, amikor a Nap helyzete eléri pályájának legmagasabb pontját: az északi féltekén a Ráktérítő, a délin pedig a Baktérítő irányában. Ekkor változás következik be a nappalok és az éjszakák hosszának alakulásában is. A téli napfordulóig a Nap látszólag északról dél felé halad, majd ezt követően mozgása délről észak felé irányul. Ez azt jelenti, hogy 2026. június 21-e után egészen a téli napfordulóig, vagyis idén december 21-ig, a nappalok fokozatosan rövidülnek. A nappalok hosszabbodásának időszaka pedig a téli napfordulótól a nyári napfordulóig tart.
Az év leghosszabb napja: a nyári napforduló 2026-ban
A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét - kb. 23,5 fokot - ér el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett - írja a Wikipédia. Idén ennek időpontja június 21-re esik, mely az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét is jelenti. A napforduló pontos időpontja világidőben (UTC) június 21-én, 08:25-kor lesz - vagyis Magyarországon 10:25-kor, mivel nyári időszámítás miatt nyáron hazánkban UTC+1+1 a pontos idő.
A téli és a nyári napforduló ideje legtöbbször adott év június 21-én, és december 21-én következik be, azonban lehetnek eltérések. 2024-ben például a éppen a nyári napforduló ideje korábbra, 20-a éjjelre esett.
2026. június 21-én a Nap nagyjából 04:46-kor kel és 20:44-kor nyugszik majd Budapesten, Debrecenben 04:35-kor kel és 20:34-kor már nyugszik, Szegeden 04:47-kor kel csak, de 20:34-kor már nyugszik. Pécsen a csillagászati nyár első nappala 04:56-kor kezdődik és 20:42-kor váltja az éj, Sopronban szintén 04:55-kor kezdődik majd a nappal, de 20:55-ig még nem köszönt be az éj.
Nagyjából tehát 16 órán keresztül lesz világos.
A napfordulót követően idén egészen december 21-ig rövidülnek majd a nappalok, ezt viszont nem fogjuk elkezdeni azonnal érzékelni. Még sokáig számolhatunk sok világos órával, mire éreznénk a nappalok rövidülését.
A nyári napfordulóhoz kötődő hagyományok, szokások, ünnepek és Szent Iván éjjele
A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt a nyári napforduló, az egyik legpogányabb ünnepnek is tartják, viszont a kereszténység felvétele után a napfordulóhoz kötődő ősi hagyományokat Szent Iván - vagyis Keresztelő János - napjához kapcsolták. A Gergely-naptár szerint ez a nap már nem pontosan június 21-re esik, a június 23-a éjszakáját nevezik így Magyarországon.
A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel nemcsak a leghosszabb nappal, hanem a legrövidebb éjszaka is erre a napra esik. Az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget - írja a Wikipédia. Melchior Inchoffer 18. századi egyházi szerző szerint a magyarok már a 11. században (1026 körül) tűzgyújtással ünnepelték az Iván nap előestéjét. Bod Péter a Históriára utat mutató magyar lecsiconban három népszokás említ:
- "A gyermekek szemetet, csontot egybeszednek, hogy azt megégessék és füstöt csináljanak, melynek ezt az okát tartják, hogy a tájban a pogányok a kutak körül tüzet szoktanak volt tenni, hogy a kígyók ne szaporodjanak ott, minthogy ez Szent János napja tájában szokott lenni, a keresztények – a tudatlanság is segítvén – a tájba tüzeket tettek, azokat által szökdösték és azt kívánták, hogy minden szomorúságuk égjen el.
- Égő üszköket szoktak kezekben hordozni és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése.
- Némely helyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, amelyek azt jelentik, hogy a nap már az égen felső pontjára hágott és minden dolgok változnak."
A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. Hazánkban a 16. sz. óta biztosan, de valószínűleg már régebben is örömtüzet gyújtottak ezen az ünnepen. A magyar régiségben a június hónapot Szent Iván havának nevezték. A tűzgyújtást tűzcsóvák forgatása (lobogózás) és hazánk egyes területein, főleg Nyitra megyében hosszú éneksorozat: a Szent Iván-i ének éneklése kísérte.
Más mágikus eljárások, cselekmények és hiedelmek vízzel, növényekkel, füvekkel, virágokkal, gyümölcsökkel kapcsolatosak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Már Bod Péter említette azt a más népeknél is ismert hiedelmet, hogy ilyenkor a kutak és források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és kígyók mérgét elűzzék, továbbá üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye.
- Az ünnep estéjén kötött koszorúnak egyes vidékeken különös erőt tulajdonítottak, s ezt a ház elejére szokták akasztani tűzvész ellen.
- Az olyan anyának, akinek elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad gyümölcsöt ennie.
- A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is fontos szerepe volt, mágikus tárgyként használták. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; Szeged vidékén a fog- és hasfájás orvossága volt, Baranyában a sírokra is tettek a sült almából. Csongrádon azt tartották, hogy a tűzbe azért kell almát dobni, hogy az elhunyt rokonok is élvezzenek a gyümölcsből.
Szerelemvarázsló szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz, éppúgy mint esővarázslás. A Szent Iván-naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszéd népektől kerültek hozzánk, másrészt egyházi közvetítéssel. Érdekes, hogy a népi kultúrában a szlávos Szent Iván név használatos e nap és rítusai jelölésére a Néprajzi Lexikon szerint.
Szent Iván éjjelén sok nép hiedelme szerint különféle mágikus, mesés lények "bújnak elő" rejtekhelyükről, mint manók, koboldok, tündérek vagy boszorkányok. A varázslattal teli éjszakán a hagyományok szerint álom és valóság összekeveredhet - elég csak Shakespeare Szentivánéji álom című darabjára gondolni. Az északi népek esetében pedig ilyenkor vannak az úgynevezett fehér éjszakák.
Mikor kezdődik a nyári szünet 2026-ban? Mikor lesz az utolsó tanítási nap?
A diákok számára központi kérdés, de a dolgozó szülők számára az éves szabadság eltervezése miatt is fontos tudni, mikor kezdődik és ér véget 2026-ban a nyári szünidő. Sőt, nemcsak a diákoknak és szüleiknek fontos, hogy tisztában legyenek ezekkel a dátumokkal, rengeteg más lakost érinthet szerte az országban a tanítási szünet, hiszen ilyenkor változik a menetrend, sok helyen a nyitvatartás és hosszabb ügyintézési időkkel lehet számolni szinte mindenütt a nyári szabadságok miatt.
Még tavaly jelent meg a Magyar Közlönyben a 27/2025. (VII. 24.) 2025/26-os tanév rendjéről szóló BM-rendelet. Ebből tudható, hogy az utolsó tanítási nap 2026. június 19-ére (péntekre) esik, így az első tanításmentes munkanap június 22-e, hétfő lesz. Bár a 2026/2027-es tanév rendje még nem jelent meg, feltételezhető, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján, hogy a 2026/2027-es tanév szeptember 1-jén indul majd (bár ez a nap keddre esik), így a nyári szünet 2026-ban előreláthatólag június 20. és augusztus 31. között tart. Ez azonban még nem biztos, lehetséges az is, hogy augusztus 30-a lesz a szünidő utolsó napja.
A szakképzésben az iskolai szünetek dátuma eltérhet: ezt a 8/2025. (VII. 17.) KIM rendelet határozza meg a 2025/2026. tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről. A főiskolák, egyetemek pedig saját hatáskörben rendelik el, hogy mikor kezdődik és zárul a szemeszter, mikor lesznek a szünetek.