Pénzcentrum • 2026. április 11. 13:04
Annak, hogy valaki városban él, ugyanúgy meglehet az előnye, mint a kistelepülések nyugalmának. Mivel minden embernek más-más igényei vannak, nehezen lehet igazságot tenni abban a vitában, hol jobb élni. Vannak azonban olyan objektív mutatószámok, amelyek nyomós érvként szolgálhatnak a vidéki vagy éppen a városi élet mellett. A Pénzcentrum most ezeket a friss mutatószámokat veszi sorra.
A pandémia előtt még inkább a városok jelentették a vonzó lakóhelyet és a kisebb településekről inkább elvándorolt a lakosság, 2019-től viszont fordult a trend és 2020-ben és 2021-ben kilőtt a községekbe költözők száma. A karanténhatás viszont csak 2022-ig tartott, amikor beütött az energiaválság. A korszerűtlen vidéki családi házak már nem számítottak vonzó lehetőségek, ismét felértékelődtek a kedvező rezsijű városi lakások. 2023-tól az a trend érvényesül, hogy a községeknek és a fővárosnak még pozitív a mérlege, a többi városból viszont fogy a lakosság. Az utolsó, 2025-ös adatok szerint Budapest is egyre kevésbé népszerű, állandó vándorlás terén a falvak népszerűsége már súrolja a 2019-es szintet. De valóban olyan jó vidéken, faluban élni? Mutatunk néhány statisztikát, ami segít körüljárni a kérdést.
Az Eurostat adatbázisai Magyarországról is tartalmaznak olyan részletes statisztikákat, melyek egyes mutatókat a lakóhely urbanizációs szintjén is vizsgálnak. Ezekből az adatbázisokból gyűjtöttünk olyan adatsorokat, amelyek a magyar nagyvárosok, kisvárosok és falvak lakosságának helyzetét mutatják meg: milyennek érzik az egészségüket, milyen anyagi helyzetben vannak, milyen a közbiztonság, vagy épp azt, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak.
Egészségesebbek a büdös nagyvárosban élők?
A romantizált vidéki élethez hozzátartozik, hogy egészségesebbnek tartjuk a falusi körülményeket - a friss levegőt, madárcsicsergést, kertészkedési lehetőséget stb. -, a városokban élők közül mégis többen tartják jónak az egészségüket. A friss adatok szerint 2025-ben a teljes magyarországi lakosság 64,4 százaléka érezte nagyon jónak vagy jónak az egészségi állapotát. Viszont a városban élők körében ez az arány 68,3 százalék, a községekben élők esetében 61,3 százalék. Míg például a nagyvárosiak közül csak 7,4 százalék tartotta rossznak vagy nagyon rossznak az egészségi állapotát, a községekben élőknek 11,3 százaléka.
A tendencia egyébként az - ha visszanézzük egy évtized távlatában az adatokat - hogy a szélsőségek aránya csökken (a nagyon jó, vagy nagyon rossz értékelést adóké) - egyre többen húznak középre. De azok aránya is csökkent, akik általában rossznak tartják az egészségüket 2015 óta.
Azt fontos hangsúlyozni, hogy ezt a mutatót nyilván nem csak a madárcsicsergés, vagy esetleg az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés befolyásolja. Hiszen sok olyan mutató rosszabb vidéken - például az anyagi helyzet, vagy iskolázottság -, amely nagymértékben befolyásolhatja az egészségi állapotot. Azt se felejtsük el, hogy a városok "átlagéletkora" még mindig kevesebb, mint a községeké, ahol ütemesen nő az idősek aránya. Ez sem elhanyagolható szempont, ha az egészségi állapotot vizsgáljuk.
Jelentősek a bérkülönbségek, elszegényedhet a vidék
Ha azt vizsgáljuk, a városi bérek mennyiben térnek el a vidékiektől, átlagfizetés tekintetében nagy különbséget láthatunk. 2025-ben a nagyvárosokban a kiigazított éves nettó fizetés 4 millió 817 ezer forint volt - az havi 401 ezer forint -, addig a kisebb városok, városias térségekben 3 millió 905 ezer - havi 325 ezer forint -, falun pedig 3 millió 414 ezer forint - vagyis havi 284 ezer. Vagyis a nagyvárosi és falusi nettó átlagbér között cirka 116 ezer forintos különbség adódott tavaly. 2024-ben ez a különbség 91 ezer, 2023-ban 74 ezer, 2022-ben még csak 44 ezer forint volt.
Ha a mediánbéreket nézzük, már kisebb különbségeket láthatunk. Főként a kisvárosok, elővárosok, agglomeráció területén élők keresete és a községekben élőké nem tér el jelentősen, a nagyvárosi fizetés viszont jóval. Pedig tudható, hogy az agglomerációban élők rengetegen ingáznak a nagyvárosokba az ottani fizetésekért.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A statisztikák rávilágítanak arra is, hogy vidéken sokkal nagyobb arányban fenyegeti a lakosságok az elszegényedés kockázata, mint a városokban élőket. 2025-ben a falvak, tanyák lakosságának 20,7 százalékát fenyegette az elszegényedés! Az arány pedig 2022 óta emelkedik. Eközben a nagyvárosban élőknek mindössze 8,3 százaléka van kitéve az elszegényedésnek, 2023-ban még 9,8% volt ebben a helyzetben.
Mítosz lenne a kritikus városi közbiztonság?
A vidék vs. város vitában gyakori téma szokott lenni a közbiztonság: mennyire kell tartani, ha egyedül sétál haza éjjel az ember; mennyi a betörések, lopások száma. A statisztikákból viszont az látható, hogy nincs nagy különbség a községek és a városok között. Ugyan nem minden évből van közölt adat és 2023-as az utolsó, látható, hogy 2018 óta alig-alig megy 6% fölé az a mutató, ami a bűnelkövetések, erőszakos tettek, vandalizmus mértékét hivatott ábrázolni. Akár városról, akár faluról beszélünk.
Rosszabb a vidéki fiatalok helyzete
Végül, azt is érdemes megvizsgálni, milyen a fiatalok helyzete, hiszen jellemzően ők a legmobilisabb réteg. 2025-ben, amíg a nagyvárosban élő 18-24 éveseknek mindössze 4,3 százaléka hagyta el az oktatási rendszert túl korán, a kisvárosok, agglomeráció fiataljainak 9,3 százaléka, a falvak fiataljainak 16,9 százaléka.
Azok aránya, akik nem vettek részt oktatásban, és nem is dolgoztak, a nagyvárosokban 5,7 százalékos volt, míg a kisebb, városias térségekben 10,8 százalék, falun 16,3 százalék. Ez jelentős különbség, ami árulkodik a fiatalok elhelyezkedési nehézségeiről vidéken. Ez sok tényezővel összefügghet, például a szakképzetlenséggel, de nyilván a munkalehetőségek hiányával is.
A fenti statisztikák alapján természetesen nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy városban vagy vidéken jobb-e az élet. Az viszont kitűnik belőle, hogy a falusi lehetőségek korlátozottsága negatív hatással van az anyagi helyzetre, az egészségi állapotra, vagy a fiatalok lehetőségeire. Már több éve jelentős a városi lakosság áramlása a községekbe, és a jövőben is folytatódhat ez a trend. Aki a vidékre költözés mellett dönt, az ne csak az előnyöket mérlegelje - mint az alacsonyabb ingatlanárak, vagy a madárcsicsergés -, hanem vessen számot az esetleges hátrányokkal, szűkebb helyi lehetőségekkel.