Pénzcentrum • 2026. április 11. 13:04
Annak, hogy valaki városban él, ugyanúgy meglehet az előnye, mint a kistelepülések nyugalmának. Mivel minden embernek más-más igényei vannak, nehezen lehet igazságot tenni abban a vitában, hol jobb élni. Vannak azonban olyan objektív mutatószámok, amelyek nyomós érvként szolgálhatnak a vidéki vagy éppen a városi élet mellett. A Pénzcentrum most ezeket a friss mutatószámokat veszi sorra.
A pandémia előtt még inkább a városok jelentették a vonzó lakóhelyet és a kisebb településekről inkább elvándorolt a lakosság, 2019-től viszont fordult a trend és 2020-ben és 2021-ben kilőtt a községekbe költözők száma. A karanténhatás viszont csak 2022-ig tartott, amikor beütött az energiaválság. A korszerűtlen vidéki családi házak már nem számítottak vonzó lehetőségek, ismét felértékelődtek a kedvező rezsijű városi lakások. 2023-tól az a trend érvényesül, hogy a községeknek és a fővárosnak még pozitív a mérlege, a többi városból viszont fogy a lakosság. Az utolsó, 2025-ös adatok szerint Budapest is egyre kevésbé népszerű, állandó vándorlás terén a falvak népszerűsége már súrolja a 2019-es szintet. De valóban olyan jó vidéken, faluban élni? Mutatunk néhány statisztikát, ami segít körüljárni a kérdést.
Az Eurostat adatbázisai Magyarországról is tartalmaznak olyan részletes statisztikákat, melyek egyes mutatókat a lakóhely urbanizációs szintjén is vizsgálnak. Ezekből az adatbázisokból gyűjtöttünk olyan adatsorokat, amelyek a magyar nagyvárosok, kisvárosok és falvak lakosságának helyzetét mutatják meg: milyennek érzik az egészségüket, milyen anyagi helyzetben vannak, milyen a közbiztonság, vagy épp azt, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak.
Egészségesebbek a büdös nagyvárosban élők?
A romantizált vidéki élethez hozzátartozik, hogy egészségesebbnek tartjuk a falusi körülményeket - a friss levegőt, madárcsicsergést, kertészkedési lehetőséget stb. -, a városokban élők közül mégis többen tartják jónak az egészségüket. A friss adatok szerint 2025-ben a teljes magyarországi lakosság 64,4 százaléka érezte nagyon jónak vagy jónak az egészségi állapotát. Viszont a városban élők körében ez az arány 68,3 százalék, a községekben élők esetében 61,3 százalék. Míg például a nagyvárosiak közül csak 7,4 százalék tartotta rossznak vagy nagyon rossznak az egészségi állapotát, a községekben élőknek 11,3 százaléka.
A tendencia egyébként az - ha visszanézzük egy évtized távlatában az adatokat - hogy a szélsőségek aránya csökken (a nagyon jó, vagy nagyon rossz értékelést adóké) - egyre többen húznak középre. De azok aránya is csökkent, akik általában rossznak tartják az egészségüket 2015 óta.
Azt fontos hangsúlyozni, hogy ezt a mutatót nyilván nem csak a madárcsicsergés, vagy esetleg az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés befolyásolja. Hiszen sok olyan mutató rosszabb vidéken - például az anyagi helyzet, vagy iskolázottság -, amely nagymértékben befolyásolhatja az egészségi állapotot. Azt se felejtsük el, hogy a városok "átlagéletkora" még mindig kevesebb, mint a községeké, ahol ütemesen nő az idősek aránya. Ez sem elhanyagolható szempont, ha az egészségi állapotot vizsgáljuk.
Jelentősek a bérkülönbségek, elszegényedhet a vidék
Ha azt vizsgáljuk, a városi bérek mennyiben térnek el a vidékiektől, átlagfizetés tekintetében nagy különbséget láthatunk. 2025-ben a nagyvárosokban a kiigazított éves nettó fizetés 4 millió 817 ezer forint volt - az havi 401 ezer forint -, addig a kisebb városok, városias térségekben 3 millió 905 ezer - havi 325 ezer forint -, falun pedig 3 millió 414 ezer forint - vagyis havi 284 ezer. Vagyis a nagyvárosi és falusi nettó átlagbér között cirka 116 ezer forintos különbség adódott tavaly. 2024-ben ez a különbség 91 ezer, 2023-ban 74 ezer, 2022-ben még csak 44 ezer forint volt.
Ha a mediánbéreket nézzük, már kisebb különbségeket láthatunk. Főként a kisvárosok, elővárosok, agglomeráció területén élők keresete és a községekben élőké nem tér el jelentősen, a nagyvárosi fizetés viszont jóval. Pedig tudható, hogy az agglomerációban élők rengetegen ingáznak a nagyvárosokba az ottani fizetésekért.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A statisztikák rávilágítanak arra is, hogy vidéken sokkal nagyobb arányban fenyegeti a lakosságok az elszegényedés kockázata, mint a városokban élőket. 2025-ben a falvak, tanyák lakosságának 20,7 százalékát fenyegette az elszegényedés! Az arány pedig 2022 óta emelkedik. Eközben a nagyvárosban élőknek mindössze 8,3 százaléka van kitéve az elszegényedésnek, 2023-ban még 9,8% volt ebben a helyzetben.
Mítosz lenne a kritikus városi közbiztonság?
A vidék vs. város vitában gyakori téma szokott lenni a közbiztonság: mennyire kell tartani, ha egyedül sétál haza éjjel az ember; mennyi a betörések, lopások száma. A statisztikákból viszont az látható, hogy nincs nagy különbség a községek és a városok között. Ugyan nem minden évből van közölt adat és 2023-as az utolsó, látható, hogy 2018 óta alig-alig megy 6% fölé az a mutató, ami a bűnelkövetések, erőszakos tettek, vandalizmus mértékét hivatott ábrázolni. Akár városról, akár faluról beszélünk.
Rosszabb a vidéki fiatalok helyzete
Végül, azt is érdemes megvizsgálni, milyen a fiatalok helyzete, hiszen jellemzően ők a legmobilisabb réteg. 2025-ben, amíg a nagyvárosban élő 18-24 éveseknek mindössze 4,3 százaléka hagyta el az oktatási rendszert túl korán, a kisvárosok, agglomeráció fiataljainak 9,3 százaléka, a falvak fiataljainak 16,9 százaléka.
Azok aránya, akik nem vettek részt oktatásban, és nem is dolgoztak, a nagyvárosokban 5,7 százalékos volt, míg a kisebb, városias térségekben 10,8 százalék, falun 16,3 százalék. Ez jelentős különbség, ami árulkodik a fiatalok elhelyezkedési nehézségeiről vidéken. Ez sok tényezővel összefügghet, például a szakképzetlenséggel, de nyilván a munkalehetőségek hiányával is.
A fenti statisztikák alapján természetesen nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy városban vagy vidéken jobb-e az élet. Az viszont kitűnik belőle, hogy a falusi lehetőségek korlátozottsága negatív hatással van az anyagi helyzetre, az egészségi állapotra, vagy a fiatalok lehetőségeire. Már több éve jelentős a városi lakosság áramlása a községekbe, és a jövőben is folytatódhat ez a trend. Aki a vidékre költözés mellett dönt, az ne csak az előnyöket mérlegelje - mint az alacsonyabb ingatlanárak, vagy a madárcsicsergés -, hanem vessen számot az esetleges hátrányokkal, szűkebb helyi lehetőségekkel.