Pénzcentrum • 2025. október 24. 16:05
Bár a globális átlag alatti áron adják az internetet Magyarországon, a kelet-európai országok így is leelőznek bennünket. Márpedig az internet mára mindennapi eszközzé vált, így egyáltalán nem mindegy, mennyi pénzért jut el a háztartásokba, az iskolákba vagy épp a munkahelyekre. Az egyes országok esetében mégis drámai különbségek mutatkoznak az internetárakban: míg Romániában például mindössze 3,36 forintba kerül egy megabit, az Egyesült Arab Emírségekben ugyanezért 1446 forintot kell fizetni. A legolcsóbb internet Kelet-Európában és Ázsiában érhető el, míg a legdrágább a Perzsa-öböl térségében és Afrikában.
Napjainkra az internet alapvető infrastruktúrává vált. Az internet nemcsak szórakozás, hanem a gazdasági növekedés, az oktatás, a munka és a társadalmi részvétel alapja. Ahol drága, ott a digitális szakadék is mélyebb, míg ahol olcsóbb, ott gyorsabban fejlődhet az e-kormányzat, az online oktatás és a digitális gazdaság.
Mégis óriási eltérések vannak abban, hogy a világ különböző pontjain mennyiért használhatják az internetet az emberek. A We Are Social friss adatai több mint 60 országot hasonlít össze, megmutatva, hogy mennyi az internet ára, megabit/másodperc (Mbps) alapon.
Itt adják a legdrágábban az internetet
A lista élén az Egyesült Arab Emírségek áll, ahol egyetlen Mbps internet átlagosan 4,31 dollárba, azaz átszámolva nagyjából 1446 forintba kerül. A magas árakért a gyenge versenyhelyzet okolható, mivel mindössze két állami szolgáltató látja el az egész országot.
Az Egyesült Arab Emírségek kiugróan magas ára jelentős a többi országhoz képest, a második helyezett Ghána díjszabásának (2,58 dollár, napi árfolyamon átszámolva 866 forint) is csaknem kétszerese. A negyedik és az ötödik helyen szintén afrikai országok állnak: Kenyában és Marokkóban átszámolva 517 és 389 forintért adnak 1 Mbps internetet, ami az infrastruktúra hiányosságaival, a korlátozott piaci versennyel és a szabályozási akadályokkal hozhatók összefüggésbe.
Meglepőbb azonban, hogy a harmadik helyen, így a dobogóra felkerülve Svájc áll, ahol ez az internetár 2,07 dollár, azaz 695 forint. Ez különösen megdöbbentő lehet, ha figyelembe vesszük, hogy az európai ország híres a fejlett technológiájáról és infrastruktúrájáról. A magas ár mögött azonban olyan tényezők állnak, mint a prémium minőségű internet és mobilinternet, illetve a magas fizetőképesség, tehát szó sincs a közel-keleti vagy az afrikai problémákról. Sőt, Svájcban még az Alpokban is szélessávú mobilinternet fut, ezért nagyobbak az árak.
Olcsóbb internet
A lista másik végén kelet-európai és ázsiai országok állnak. Románia például mindössze 0,01 dollárért, azaz 3,36 forintért kínál egy Mbps-t, míg Oroszországban ez az összeg 0,02 dollár, vagyis 6,71 forint, Lengyelországban pedig 0,03 dollár, azaz nagyjából 10 forint. Ez a régió az erős piaci versenynek és az állami digitális beruházásoknak köszönheti előnyét.
Magyarország is egészen ide sorolható, a felsorolt 56 országból a 45. helyre kerültünk. Nálunk 0,06 dollár, vagyis nagyjából 20 forint egy Mbps, ami ugyan valamennyivel drágább, mint más kelet-európai országokban, a nyugat-európaiaknál azért így is olcsóbb. Sőt, olcsóbb például Bulgáriánál és Horvátországnál (körülbelül 27 forint/Mbps), valamint Szerbiánál (körülbelül 47 forint/Mbps) is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Tehát bár hazánk nem tartozik a legkedvezőbb árat kínáló országok közé, ha figyelembe vesszük a szolgáltatás megbízhatóságát és a sávszélesség elérhetőségét, nemzetközi viszonylatban kedvezőnek számít a magyar internetár.
Szintén olcsó internetet kínálnak olyan ázsiai országok, mint például Thaiföld (nagyából 7 forint/Mbps) és Szingapúr (nagyjából 10 forint/Mbps). Ugyancsak alacsony összeget kell fizetni még Vietnámban (nagyjából 13,4 forint/Mbps), illetve Kínában és Dél-Koreában is, ezekben az országokban körülbelül 17 forintért adnak 1 megabit/másodpercet.
Érdemes még Egyesült Államokat is megemlíti, ami egész jól szerepel. Náluk az internet ára 0,08 dollár, nagyjából 27 forint/Mbps, ami a globális átlag, 0,42 dollár (141 forint) alatt van. Más nyugati gazdaságok, mint például Franciaország és Japán (mindkét országban 0,06 dollár, azaz alig több mint 20 forint egy Mbps), szintén a globális átlag alatt maradnak.
Összességében tehát azt láthatjuk, hogy a magas internetárakért zömében a gyenge versenyhelyzet és a hiányos infrastruktúra okolható. Vannak azonban kivételek is, így például a harmadik helyre befutó Svájcban ennek éppen az ellentétje áll fenn, itt éppen a prémium szolgáltatások és az extra gyors sávszélesség viszi fel az árat, amit a jómódú ország lakosai képesek is megfizetni. Jelentősen olcsóbb azonban az internet Kelet-Európában és Ázsiában, ahol a beruházásoknak és az erős piaci versenynek köszönhetően maradnak meg alacsonyak az árak.