Pénzcentrum • 2025. július 3. 04:01
A GKI Gazdaságkutató friss elemzése szerint Magyarországon lakhatási válság van kibontakozóban: bár papíron több a lakás, mint a háztartás, a valóságban egyre többen érzik úgy, hogy a saját ingatlan ma már elérhetetlen luxus. A szociális bérlakások eltűnőben vannak, az árak kilőttek, az új építések száma történelmi mélyponton. Mi okozza a káoszt, és miért nem lép az állam?
2024-re 4,6 millió lakás jutott körülbelül 4 millió magyar háztartásra – első látásra ez bőven elegendőnek tűnhetne. A valóság azonban lesújtó: több mint félmillió lakás üresen áll, ezek közül 161 ezer csak Budapesten. A GKI szerint ezek az ingatlanok vagy rossz állapotúak, vagy nem ott találhatók, ahol kereslet lenne rájuk. Miközben egyre többen kényszerülnek az agglomerációba vagy külföldre, az országban továbbra is rengeteg „zárva tartott” ingatlan hever kihasználatlanul.
A lakások közel 90%-ában maga a tulajdonos él, a bérlakások aránya elenyésző – ezen belül a szociális bérlakások aránya mindössze 3%.
A GKI hangsúlyozza: a befektetési célú vásárlások az utóbbi években tovább torzították a piacot. Budapesten az új lakások akár felét is befektetők vásárolják fel, sokszor hosszú távú bérbeadás vagy nyugdíjcélú megtakarítás reményében. A fiatalok, első otthonukat kereső családok gyakran labdába sem rúghatnak mellettük.
2015 és 2024 között megháromszorozódtak a lakásárak – a GKI adatai szerint ez különösen a fiatalokat, pályakezdőket és alacsony jövedelműeket lehetetlenít el. Magyarországon az új építésű lakások aránya még mindig elmarad a régiós átlagtól: Lengyelországban négyszer annyi új lakás épül, de Csehország és Szlovákia is messze előttünk jár.
A szabályozási kiszámíthatatlanság – például az áfa állandó változása – folyamatosan elbizonytalanítja a beruházókat. 2024-ben nyolcéves mélypontra zuhant az új építések száma.
Bár az állam az elmúlt években többféle támogatást vezetett be (CSOK, Babaváró, kedvezményes áfa stb.), ezek hatása sokszor inkább árfelhajtó volt, mint megoldás. A GKI rámutat: a megnövekedett keresletre a kínálat nem tudott reagálni, így az árak csak tovább emelkedtek. Ráadásul a támogatások elsősorban a középosztályt segítették, a legrászorultabbak sokszor nem tudtak élni velük. A lakáshitel-felvétel 2024-ben több mint duplájára nőtt, de ebben is nagy szerepet játszott a befektetési célú vásárlás – immár nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is vásárolnak lakóingatlanokat.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az építőanyagok, az energia és a munkabérek ára emelkedik, miközben a környezetvédelmi szabályok szigorodnak. A GKI szerint ez mind rányomja bélyegét az új lakások költségeire – és persze az árakra is. Az infláció szintén kétélű fegyver: az ingatlan értékállósága vonzza a befektetőket, de a fizetések nem nőnek a lakásárakhoz képest. Bár 2024-ben elindult egy 200 milliárd forintos állami tőkealap lakásépítési céllal, ennek hatása a kínálatra csak hosszabb távon érzékelhető.
2025 elején a tranzakciószám alig nőtt, és a GKI elemzése szerint továbbra sincs jele annak, hogy a kereslet és kínálat közötti szakadék csökkenne. A CSOK Plusz és egyéb intézkedések hatása minimális, legfeljebb az árpszichózist erősítik. Bár több új engedélyt adtak ki, ezek nagy része végül nem valósul meg, a befektetői aktivitás viszont továbbra is erős. A nagyvárosokban (Budapest, Győr, Debrecen) az árak várhatóan tovább nőnek, míg a kisebb településeken akár enyhe árcsökkenés is előfordulhat.
A GKI szerint célzott állami beavatkozás nélkül a lakhatási problémák súlyosbodni fognak. Ehhez elengedhetetlen lenne egy hosszú távú lakáspolitikai stratégia, szociális bérlakás-fejlesztés és a támogatási rendszer újragondolása. Ha ez elmarad, akkor egyre több magyar számára csak álom marad a saját otthon – miközben az ország tele van üres lakásokkal.
Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről
Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?