Pénzcentrum • 2024. augusztus 1. 14:32
Az idei első negyedévben már a kilábalás jeleit mutatta a mintegy másfél éves visszaesés után a hazai lakáspiac – ezt állítják egybehangzóan a KSH és az MNB legfrissebb jelentései. Az egyes részpiacok ugyanakkor eltérő dinamizmussal reagáltak a fordulatra.
Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a közeli jövő a most még elmaradó területek számára is ígéretes lehet. 2024 január-márciusában 36 százalékkal volt magasabb a lakáspiaci forgalom, mint egy évvel korábban, jelezte a KSH legújabb, előzetes adatokon nyugvó összefoglalója. A kereslet bővülésével az átlagos árak is emelkedtek, az előző negyedévhez képest az újépítéseknél 4,6 százalékkal, a használt lakásoknál pedig 5,3 százalékkal. Mivel a drágulás ez év elejére egyre inkább felülmúlta az inflációt, a reálárak is tempósabban nőttek: az újaké 10, a használtaké 4,4 százalékkal lett magasabb, mint egy esztendővel korábban.
A forgalom élénkülése január-márciusban a nagyok után már a kistelepüléseket is elérte, de a dinamikában még jelentős volt a különbség. A fővárosban a tranzakciószám 57 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbit, míg a községekben csak 10 százaléknyi volt a növekedés. Számottevő volt az eltérés a különböző típusú otthonok piacának felpörgése között is. Míg a társasházi lakások – panelek és hagyományosak – forgalma a másfélszeresére nőtt, addig a családi házaknál csak 21 százalékos volt a felfutás. Ezek a számok összhangban vannak a közvetítők tapasztalatával is, miszerint ezekben a hónapokban már a befektetési céllal vásárlók is visszatértek a piacra.
Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője magyarázza, a befektetők megjelenése elsősorban a társasházi lakások iránti keresletet növeli, mivel ezek általában kisebbek, olcsóbbak, könnyebben kiadhatók.
Kétségkívül felpörgött a piaci érdeklődés, de a vevők még óvatosabbak a nehezebben mobilizálható, esetleg még fel is újítandó családi házak piacán
- fogalmazott Valkó Dávid. Ám az elemző szerint ez utóbbiaknál is hozhat majd némi elmozdulást a nyártól elérhető felújítási támogatás.
A fővárosi piac idén év eleji mozgásának irányát is a „megfizethetőség” szabta meg. A sikeres adásvételek során a korábbiaknál nagyobb arányban forogtak a kisebb lakások. A legdrágább budai területek kivételével mindenütt emelkedtek az árak, legnagyobb arányban az olcsóbbnak számító pesti külső kerületekben. Legdinamikusabban a panellakások drágultak, az átlagos négyzetméteráruk 5,8 százalékkal haladta meg a tavalyit. A családi házaknál 4,9 százalék, míg a nem panel társasházaknál 3 százalék volt a növekmény.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A vidéki nagyrégiókban általános volt a használt lakások árnövekedése, kivételként csak a keleti országrész családi házait említi a jelentés, ahol minimális árcsökkenést mutatnak az előzetes adatok. Az eltérő metodikával számoló MNB jelentése szerint január-márciusban országos átlagban 2,7 százalékkal emelkedtek a lakásárak a megelőző három hónaphoz képest, ezzel az éves drágulás (7,5 százalék) valamelyest mérséklődött az előző negyedévben (8,4 százalék) tapasztalthoz képest. Ezen belül Budapesten gyorsult az árnövekedés (5,6 százalék), míg lassult a vidéki városokban (7 százalék) és a községekben (8,9 százalék).
A régiókat tekintve kettő emelkedik ki a mezőnyből. A közép-magyarországi, azaz a Pest vármegyei városokban volt a legalacsonyabb (2,9 százalék) az éves drágulás. Ez megfelel annak a tapasztalatnak, hogy a főváros amúgy is megdrágult agglomerációjának túlnyomórészt családi házas kínálata a Covid lecsengése után számottevően veszített vonzerejéből. A régiók zömében 5,5 és 7,6 százalék közötti volt az év elején a városi lakások drágulása. Az egyetlen további kivétel a debreceni központú Észak-Alföld régió, ahol a városi árnövekedés elérte a 10,2 százalékot. Ebben az eredményben, ahogy az elemző is emlékeztet, már a koncentrált iparfejlesztés lakáspiaci hatása jelenik meg. Hamarosan hasonlóval lehet majd számolni Szeged térségében is, ahol a BYD autóipari beruházása kapcsán többezer új munkahely létrejöttével kalkulálnak a közeli jövőben.
Az MNB jelentése az inflációval is összevetette az árak alakulását, így arra jutott, hogy országos átlagban évi 3,6 százalékos reálértéknövekedés jellemezte a tranzakcióban résztvevő lakóingatlanokat az év első negyedében. A fővárosban ez az érték 1,8 százalékra adódott, a községekben 5 százalékra, a legjobban dráguló Észak-Alföld régió városaiban pedig 6,3 százalékra. Egyedül a Közép-Magyarország régióban volt még csekély reálárcsökkenés kimutatható (-0,8%).
Az elemző szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy a lakáspiac a tavalyinál egyértelműen jobb állapotban kezdte az évet, de még nem nyerte vissza a korábbi erejét. Ugyanakkor az optimistáknak van honnan meríteniük: az idei körülmények sem kedvezőtlenek, 2025-ben pedig több erős impulzus is pezsdítheti a piacot. Az év elején várhatón ismét sok pénz szabadul majd föl az állampapírokból, s annak egy része a lakáspiacra tarthat. S azzal is lehet számolni, hogy 2025 országgyűlési választás előtti év, ami a tapasztalatok szerint nagyobb állami – részben lakásvásárlásra fordítható – ösztönzők és támogatások megjelenésével szokott járni.