MTI • 2023. október 23. 06:24
1956 októberében forradalom tört ki Magyarországon a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe, a lyukas zászló a forradalom jelképe. A történelmi emléknapon az '56-os hősökre és áldozatokra emlékezünk. Mutatjuk, milyen ünnepi programok lesznek, illetve hol számíthatunk ezek miatt fogalomkorlátozásra.
Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása az 1956-os forradalom és szabadságharcról azt írja, hogy 1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.
Történelmi hátter
A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritásuk kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.
A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára - akit júliusban állítottak Rákosi helyére - rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után
a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd - a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után - fegyveres szabadságharccá változott.
Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.
A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-ei beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követeltek sok halálos áldozatot.
A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által kirobbantott forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnyának kezében összpontosult, amelynek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP - Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott - első titkára. A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot.
A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.
A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.
Az 1956-os események sok áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt, 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.
A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.
Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre - az MSZMP vezetőségének tekintélyes tagjaként - népfelkelésnek minősítette a történteket. Még ugyanabban az évben, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az Országgyűlés köztársasági elnöki teendőket ellátó elnöke Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A rendszerváltozás után összeülő első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án, első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása során az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.
Kiállítások, gyertyagyújtás és fényfestés Budapesten
Az "1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja" keretében hétfőn az Országházban és a Terror Háza Múzeumban több kiállítással várják a látogatókat, lesz fényfestés, gyertyagyújtás, valamint protokollmentes megemlékezés a 301-es parcellánál. "A szabadság napjának" fővárosi programja október 23-án a Kossuth Lajos téren 9 órakor ünnepélyes zászlófelvonással indul - az oktober23.kormany.hu honlap szerint.
Hétfőn 10 és 18 óra között a "Szent Korona látogatása az Országházban" keretében az érdeklődők megtekinthetik a Díszlépcsőházat, a Kupolacsarnokot, a Szent Koronát, valamint az Országgyűlési Múzeum kiállításait: a Látogatóközpontból megközelíthető "A magyar törvényhozás ezer éve" címűt, a Kossuth téren az In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítást, továbbá a Kőtárat és a szintén a Kossuth téren kiállított Csepel teherautót.
A 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezés lesz.
Délután 16 és este 23 óra között több helyszínen is Fényfestésre kerül sor, így a Külügyminisztérium épületén, a Budapesti Műszaki Egyetem K épületén, valamint a Terror Háza Múzeumon. A Terror Háza Múzeum ingyenesen látogatható (10 és 18 óra között), a Hősök falánál pedig egész napos protokollmentes gyertyagyújtás lesz. A múzeum állandó kiállítása mellett a látogatók megtekinthetik a "Nagy bűntetthez nagy eszme kell" című új, időszaki kiállítást Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáiból.
A megemlékezéshez kapcsolódóan vidéken is lesznek programok, ezekről érdemes az egyes települések honlapjain, illetve a közösségi médiában tájékozódni.
Forgalomkorlátozások és lezárások
Forgalomkorlátozások, lezárások lesznek a nemzeti ünnep rendezvényei miatt Budapesten, változik több BKK-járat közlekedése is. Hétfőn 0-24 óra között az Oktogonnál rendezvény előkészítő, majd bontási munkái miatt lezárják az Andrássy utat az Oktogon és az Eötvös út közti szakaszon. A demonstrációhoz kapcsolódó menet várhatóan 17:20 és 18:00 között vonul a Hősök tere-Dózsa György út-Szondi utca-Rippl-Rónai utca-Podmaniczky utca-Munkácsy Mihály utca-Andrássy út-Oktogon útvonalon.
A közösségi közlekedésben hétfőn a 2-es, a 2B és a 23-as villamosok az első járatindulástól 10 óráig csak a Kossuth Lajos térig közlekednek. A 20E busz 17:00 óra és 17:50 között nem érinti a Hősök tere megállót, a 30-as, a 30A és a 230-as busz, valamint a 79-es troli ugyanebben az időszakban egyik irányban sem érinti a Benczúr utca és a Hősök tere megállót, továbbá a Keleti pályaudvar felé a Damjanich utca / Dózsa György utca megállót, a 75-ös troli pedig ebben az időszakban nem érinti a Zichy Géza utca és a Hősök tere közötti megállókat.
A 76-os troli 17:40 és 18:00 között a Jászai Mari tér felől csak a Ferdinánd híd Podmaniczky utcai oldaláig, a Keleti pályaudvar felől pedig csak az Astoriáig jár. A 105-ös, a 210B, a 979-es és a 979A autóbuszok 0 órától 24 óráig nem érintik a Bajcsy-Zsilinszky út és a Vörösmarty utca közötti megállókat, 17 és 21 óra között pedig a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Podmaniczky utcán át közlekednek az Andrássy út helyett.