Pénzcentrum • 2023. október 5. 15:32
Bár az újépítésű lakások egy része már az energiatermelésben is mutat modernizációs mintát, még mindig túlnyomórészt a gáztól, és a fától függ a magyar otthonok melege. A népszámlálás legutóbb publikált adatai a fűtési szokások és lehetőségek megújulásának tempóját, valamint területi egyenetlenségeit is mutatják. E szerint az ország legtöbb területén még beláthatatlan ideig része lesz a téli felkészülésnek a szezon előtti kazántisztítás, kéményellenőrzés, és esetleg a tüzelőfelhalmozás is. Holott a tiszta energiaforrások alkalmazása mellett ezek egyikére sem lenne szükség.
A legutóbbi népszámlálás1 friss adatai szerint a magyar lakások fűtésében a gáz dominál, 62,5 százalékos részesedéssel, fát az otthonok 31,8 százalékában használnak, s ezek mellett csak az áram érdemel külön említést a maga 9 százalékos részarányával. (A szén, a palackos gáz és az egyéb fűtőanyagok alkalmazása együtt sem éri el a 3 százalékot. Egyszerre többféle fűtőanyag használata miatt nagyobb az összeg 100 százaléknál.) Ám egyes területek, vármegyék fűtési gyakorlata igencsak eltér az átlagostól. Míg például Békésben a vezetékes földgázt használók aránya a 76 százalékot is meghaladja, addig Baranyában a 45 százalékot sem éri el. A fatüzelés leginkább Nógrádra jellemző, ahol 54 százalék a részaránya, míg a másik végletet – a főváros „szóra sem érdemes” 2,8 százaléka mellett – Csongrád-Csanád képviseli, 29,1 százalékkal. Az árammal fűtés Pest vármegyében a legelterjedtebb (14%), mellette Komárom-Esztergomban, Fejérben és Budapesten haladja még meg súlya a 10 százalékot. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmárban fele annyit sem ér el (5%), és Borsod-Abaúj-Zemplénben is csak kevéssel elterjedtebb (5,8%).
Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője fogalmaz: „nincs szabály, nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná e különbségeket”. Szerepet játszhat például az eltérő településszerkezet és lakásállományi összetétel, a gázhálózat kiépültsége, az erdők közelsége, mint ahogyan az is, hogy az utóbbi időben milyen lendülettel folyt az új lakások építése, és a régiek felújítása a környéken. E hatásokra látványosan utal a már említett rekorderek néhány jellemzője. A gázfüggésben, illetve a mérsékelt fahasználatban kiemelkedő Békés és Csongrád-Csanád az ország három legurbanizáltabb vármegyéje közé tartozik (népességük 77, illetve 75 százaléka városlakó)2, ugyanakkor alig van erdejük. Az előbbi az első, az utóbbi a harmadik a népességéhez képest legkevésbé erdősült vármegyék3 között. A fatüzelés favorizálása is erősen összecseng ezekkel az adottságokkal: Nógrádban a legalacsonyabb a városi népesség aránya (40%), viszont (Somogy után) ott jut a legtöbb erdő egy polgárra.
Ha csak a 2010 után épült lakásokat tekintjük, akkor élesebben rajzolódik ki, hogy éppen merre tart a magyar otthonok energetikai megújítása. Az egyféle fűtőanyagot használók körében változatlanul dominál a vezetékes földgáz, átlagosan immár 73 százalékos részesedéssel. Az összállományhoz képest szintén magasabb az elektromos áram szerepe, kevéssel meghaladja már a 19 százalékot, viszont erős visszaesést mutat a fa, a maga 6 százalékával. E trendváltásban is erősen megmutatkoznak az adottságokból fakadó különbségek. Nógrádban még az új házak 29 százalékában is a fatüzelésre építenek.
A villamos fűtéssel szemben Fejérben és Tolnában a legnagyobb az újépítők bizalma, ami kereken 28 százaléknyi részesedést jelent. Az ellenkező véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol az új otthonoknak is csupán 8,7 százalékát fűtik árammal, viszont erősen támaszkodnak a vezetékes gázra (79,7%). Ennél is nagyobb arányú a földgázfelhasználás Győr-Moson-Sopronban (80,7%), ahol az elmúlt évek dinamikus fejlesztései elsősorban a fatüzelés erőteljes visszaszorításában (5,9%) mutatkoznak meg. Három vármegye van, ahol a gázfűtés alkalmazása az új otthonoknál a hatvan százalékot sem éri már el: Nógrád (53,5%), ahol még a fa dominál, valamint Tolna (55,3%) és Somogy (58,9%), melyek viszont az elektromos fűtés nagy arányú használatával (28% illetve 24,8%) kompenzálják ezt.
A legkorszerűbb energetikai berendezések elterjedtségéről is szolgált adatokkal a népszámlálás, így azok is mutatják, hogy merre tart a lakásállomány megújítása. A 2010 után használatba vett otthonok 17,1 százalékában üzemel napelemes, 12,8 százalékában hőszivattyús energiatermelő berendezés. (Minden 23.-ban pedig mindkettő megtalálható.) A napelemeket legnagyobb arányban Fejér (24%), Hajdú-Bihar (23%) valamint Békés és Csongrád-Csanád (21%) új lakásainál alkalmazták. A hőszivattyú-használatot tekintve két vármegye emelkedik ki a mezőnyből: Veszprém (22%) és Tolna (20%). Szabolcs-Szatmár-Bereg mindkét listán (14, illetve 7 százalékkal) az utolsó helyen szerepel. Talán meglepőbb ennél, hogy mindkét helyen az utolsó előtti (14, illetve 8 százalékkal) az a Győr-Moson-Sopron, amely lakásfejlesztés szempontjából az egyik legdinamikusabban fejlődő terület volt a közelmúltban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A népszámlálási adatbázis perspektivikusabb betekintést is enged az otthonfűtés stratégiájának négy évtizedes alakulásába. Megmutatja például, miként alakult ki mára az a helyzet, amiben az otthonok 64 százaléka egyféle fűtőanyagtól függ, 21 százalékának a többféle tüzelő, míg 15 százalékának a távfűtés adja a biztonságot. Az 1981-2000 között épült lakásoknál még jelentős, 20 százalékos a távfűtés aránya, majd ez a következő két évtized beruházásainál 4-5 százalékra olvadt.
Ugyancsak „megy ki a divatból” a többféle tüzelő alkalmazása, az ezredforduló előtt ennek aránya még 25, a következő évtizedben 22, majd 2010 és 2020 között már csak 17 százalék. Ezekkel szemben az egyféle fűtési mód elterjedtsége határozottan nőtt, a nagy ugrás 2000 és 2010 között következett be. Az ekkor épült lakásoknál – a korábbi 55 helyett – már 75 százalék volt az aránya, majd a következő évtizedben az még nőtt három százalékpontnyit.
Az egyedüliként alkalmazott fűtőanyagok között a gáz népszerűsége 2000 és 2010 között volt a csúcson az építkezőknél, az ekkor átadott otthonokban 85 százalék a részesedése. (Az előtte-utána épületeknél csak 71-73% ez az érték.) A fa népszerűsége folyamatosan hanyatlik, az 1981-2000 közötti építéseket jellemző 24 százalékról a következő két évtizedben újra és újra megfeleződött, s lett mostanra 6%. Ezzel szemben a villamos fűtés tartós tetszhalálból támadt most fel: az 1981 és 2010 közötti építéseknél csak 3 százaléknyi szerepe volt és ez ugrott fel a 2010 után belakott otthonoknál 19 százalékra.