Pénzcentrum • 2022. április 20. 12:30
Az országszerte eladásra kínált lakóingatlanok 16 százaléka volt 25 millió forint alatt idén április közepén, szemben az egy évvel korábbi 26 százalékos aránnyal. Ez azt jelenti, hogy a tavaly áprilisi 32 ezerről alig több mint 16 ezerre csökkent a számuk. Budapesten se jobb a helyzet, ugyanis az ingatlan.com adatai szerint itt az eladásra kínált ingatlanok kevesebb mint 3 százaléka volt 25 millió forintnál olcsóbb, miközben ez a szám egy évvel ezelőtt még 9 százalék felett volt. A legolcsóbb ingatlanok a felmérések szerint jelenleg Tolna, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében vannak, ahol az eladó ingatlanok átlagára még mindig 25 millió forint alatt van.
Az elmúlt időszakban végbement lakásdrágulás és hitelkamat-emelkedés miatt a kereslet egyre inkább az olcsóbb ingatlanok felé fordult. Ebben a helyzetben a vevők szemében felértékelődnek az alacsonyabb áron elérhető lakóingatlanok is.
A 25 millió forintos árszint alatt lényegében csak használt lakások szerepelnek a kínálatban. Április közepén tíznél kevesebb új építésű lakóingatlan volt elérhető ennél olcsóbban. Természetesen országszerte nagyon eltérő, hogy mekkora ingatlant lehet vásárolni ennyi pénzből
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte a mostani bizonytalan gazdasági és lakáspiaci környezetben megnőhet a kereslet az olcsóbbnak mondható, így a 25 millió forint alatti lakóingatlanok iránt.
Lakást vennél? Találd meg a legjobb hitelt a Pénzcentrum kalkulátorában!
Országon belül óriási különbséget mutat, hogy mennyit ér 25 millió forint a lakáspiacon. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budapesten ez a pénz egy 28 négyzetméteres lakásra elegendő. Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és megyékben pedig 112-146 négyzetméteres ingatlant lehet venni 25 millió forintból.
Drasztikus csökkenés egy év alatt
Egy év alatt drasztikusan csökkent a 25 millió forint alatti eladó lakóingatlanok súlya a piacon. Az elemzés szerint ugyanis idén április közepén több mint 101 ezer lakóingatlant hirdettek eladásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. Ezen belül 16 500 darab volt 25 millió forintnál olcsóbb, vagyis utóbbiak aránya alig több mint 16 százalékra csökkent. Egy évvel korábban a több mint 128 ezer eladó lakóingatlanból majdnem 33 ezer tartozott a 25 milliónál olcsóbb kategóriába, ami majdnem 26 százalékos részesedést jelentett akkor.
A fővárosban jelentősen, 9 százalékról 3 százalékra csökkent a 25 millió forintnál olcsóbb ingatlanok aránya a kínálatban.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ez egyben azt is jelenti, hogy a budapesti lakáspiacra már 25 millió forint jeleni a belépő kategóriát, de Pest megyében is csak 100-ból hat lakóingatlan olcsóbb 25 millió forintnál
– értékelt az ingatlan.com szakértője. Az országos adatokból kiderül továbbá, hogy mindössze öt olyan megye akad az országban, ahol az összes eladó lakóingatlan átlagára nem éri el a 25 millió forintos szintet. Békésben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében ugyanis 16-23 millió forint volt az átlagár idén április közepén.
A dominóhatás is közrejátszik
Balogh László szerint az olcsóbb ingatlanok kínálatának csökkenése nem csak a drágulásnak, hanem a lakáspiaci dominóhatásnak is köszönhető.
Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ezért amikor valaki költözési célból újabb ingatlant vásárol, akkor a meglévőt is értékesíti. A bizonytalanabb gazdasági környezet és a lakáshitel kamatok emelkedése miatt érezhetően csökken a lakáspiaci kereslet is. Ez viszont nem csak a lakásvásárlók számát veti vissza, hanem a lakáspiaci kínálatot is szűkíti
– fogalmazott a szakértő.