Pénzcentrum • 2021. augusztus 26. 14:32
A januári mélypont után jó hír a bérbeadóknak, hogy a lakóingatlan bérleti díjak országos szinten több hónapja stabilan növekednek. A nyár vége hagyományosan is a lakásbérleti piac főszezonja, így a júliusban regisztrált, a korábbi időszaknál meredekebb áremelkedés nem teljesen meglepő, azonban kérdéses, hogy meddig tarthat még a növekedés, visszatérhetnek-e a járvány előtti, kiugróan magas bérleti díjak vagy megtorpan a növekedés. Szakértők most a bérleti díjak emelkedésének hátterét és a jövő kilátásait vizsgálta.
Az év elején még visszafogottan nyilatkoztak a szakértők a lakásbérleti piac jövőjéről, 2022. tavaszára prognosztizálva 7-8 százalékos növekedést. Az óvatosság nem volt alaptalan, hiszen a koronavírus járvány hatására 2020. január és 2021. január között országos szinten majdnem 13, míg Budapesten közel 17 százalékkal csökkentek a bérleti díjak.
A KSH-Ingatlan.com hétfőn publikált, az aktuális kínálati árakon alapuló lakbérindexének1 adatai szerint ugyanakkor az év elején elindult pozitív előjelű változás nyáron újabb lendületet vett és a lakásbérleti díjak immár fél éve folyamatosan emelkednek. Bár júliusban országosan és Budapesten is körülbelül 8,5 százalékkal magasabb átlagos kínálati árakat regisztráltak, mint a 2021. januári piaci mélypont idején, a 2020-ban nagyobb zuhanást elkönyvelő fővárosban még mindig 9 százalékos a járványhelyzet előtti csúcstól való elmaradás, míg országosan ugyanez csak 5 százalék.
A budapesti lakóingatlan bérleti díjak a járvány előtt a lakásárakhoz és a jövedelmekhez képest európai viszonylatban is magasak voltak, így nem meglepő, hogy az országos átlaghoz képest a fővárosban lassabb az áremelkedés üteme
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az, hogy a statisztikák alapján idén júliusban már gyorsuló ütemben emelkedtek tovább a bérleti díjak, kevésbé meglepő, mint az, hogy már tavasszal növekedésnek indultak, hiszen a nyár hagyományosan a lakásbérleti piac főszezonja.
Ekkor a felsőoktatásban tanuló diákok mellett a pályakezdők és munkahelyet váltók is új otthont keresnek. Egy éves időtávon vizsgálva a kínálati árak változását elmondható, hogy a tavalyihoz képest idén júliusban országos szinten bő 1 százalékkal voltak magasabbak az átlagos bérleti díjak, míg Budapesten attól minimálisan (0,2%) elmaradtak.
Meddig tarthat a növekedés?
2020-ban a koronavírus járvány hatására a bérleti díjak hektikusan változtak az év folyamán, a júliusi csúcspontot augusztusban már csökkenő tendencia követte. A korábbi éveket alapul véve feltételezhető, hogy idén augusztusban a növekvő kereslet és a kínálati oldal optimizmusa miatt még tovább fognak emelkedni a bérleti díjak, azonban a távolabbi jövő tekintetében még sok a bizonytalanság.
Egyelőre nem látható, hogy a keresleti oldalon mikor jelennek meg újra nagyobb számban a külföldi hallgatók és munkavállalók, valamint egy esetleges negyedik járványhullám rövid távú hatásai sem megjósolhatók.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az újlakások jelenleg zajló látványos áremelkedésének következtében Budapesten a növekvő bérleti díjakkal együtt is körülbelül 3-4 százalék közötti nettó bérleti hozam realizálható ebben a szegmensben. Bár az elérhető bérleti hozamok továbbra is alacsonyak, a magas infláció miatt az állampapírok reálhozama is csökken, miközben az ingatlanok további értéknövekedése várható, ezért az ingatlanvásárlás most is perspektivikus befektetési lehetőség marad.
Feltételezhető, hogy a vevők jelentős része továbbra is befektetési, kiadási céllal vásárol – és az 5 százalékos áfa bevezetésével ezen belül is nagyobb hangsúlyt kapott az újépítésű kategória –, ez pedig a piaci alapú bérlakás-kínálat további növekedését eredményezi. Azonban a hibrid munkavégzés terjedése és a távoktatás visszatérése esetén nem biztos, hogy a keresleti oldal is hasonló ütemben fog bővülni.
„Mivel a statisztikák a kínálati árakról állnak csak rendelkezésre, az is reális lehet, hogy a bérlők - látva a piac korábbi megtorpanását - még most is a tavalyi, alacsonyabb bérleti díjakat tartják reálisnak, míg a bérbeadók az emelkedő kínálati árakat látva már optimistábban gondolkodnak. Ugyanakkor a járványhelyzet ellenére is folyamatosan növekvő ingatlanárak miatt nem elvárható, hogy a bérleti díjak csökkenjenek, mivel ez a – korábbi évekhez képest már így is jóval alacsonyabb – elérhető bérleti hozam további csökkenését eredményezné” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A járvány hosszú távú hatása lehet, hogy a belföldi turizmus utóbbi évben tapasztalt térnyerése állandósul és a hagyományos nyári célpontok forgalma éves szinten is emelkedni fog, ami tovább élénkítheti – és kedvező esetben területileg bővítheti – a befektetési és bérleti piacot.
Az ingatlanbérleti piacon végbemenő folyamatokban pillanatnyilag két hatás látszik érvényesülni: egyrészt mind a használt, mind az újépítésű lakóingatlanok eladási árának folyamatos növekedése, amit természetszerűen követ a bérleti díjak emelkedése is, másrészt egy lélektani hatás, a járványhelyzet sokkszerű első időszakának elmúltát követő, a bérbeadókra és bérlőkre is jellemző optimista jövőbetekintés.