Pénzcentrum • 2016. augusztus 15. 05:38
A magyarok nem elég mobilisak, nem szeretnek költözni - hallottuk ezt már sokszor, például ha munkaerő-piaci gondokról esik szó, és a fiatalok fülét is sokszor rágják, hogy túl sokáig élvezik a "mamahotel" kényelmét. Most kiderül az igazság, hogy mi áll a magyar háztartások költözésének hátterében.
A KSH nemrég mutatta be a 2015. évi lakásfelmérésének eredményeit. Ebből kiderült, hogy a 4,4 millió magyar lakás közül 560 ezer üresen áll, és az elmúlt 10 évben végzett felújítások ellenére az épület minőségét illetően az ingatlanok kevesebb mint 40 százalékával elégedettek a lakók. Az is érdekes eredmények mutat, hogyan becsülik meg a magyarok saját ingatlanuk helyzetét a piacon. A megkérdezettek ötöde nem tudta, vagy nem akarta megbecsülni, hogy milyen értékkel bír a lakása, 7 százalékuk pedig úgy vélte, hogy nem tudná eladni az ingatlanát.
A legtöbb magyar lakás piaci értéke 7 és 8 millió forint közé esik, és a teljes állomány felének értéke 10 millió forint alatt van a felmérés szerint. A 10-20 millió forintosok teszik ki a piac harmadát, a 20-30 millió forintosok a tizedét, a 30 millió felettiek pedig kevesebb, mint az 5 százalékát.
Így költözünk mi
Egy kicsit mobilabbak vagyunk: 2003-ban addigi életünk során átlagosan 3,2 lakásban laktunk, tavaly már 3,4-ben. Az elmúlt egy évtizedben 1,26 millió háztartás költözött, a 30 százalékuk ezalatt többször is. Ez összesen 1,9 millió költözést jelent, éves átlagban 190 ezret.
Egy saját lakásban átlagosan 25 évig laknak, míg akinek nem teli tulajdonra hanem magánlakást bérel, az 3 évente változtatja a lakhelyét. Más a helyzet annál, aki az önkormányzattól bérli az otthonát, ő ugyanis átlagosan 18 évig élnek ugyanabban az ingatlanban.
Az első saját
A családi fészekből kirepülő fiatalok első lakásszerzése sok szempontból meghatározza, hogy milyen lakáspiaci utat járnak be. Éppen ezért szenteltek a kutatók különösen nagy figyelmet ennek a rétegnek.
Az jól látszik, hogy a 2000-es évek elejére 28 év fölé emelkedett az otthonról elköltözők átlagos életkora, míg ez a ’70-es években 25 év alatt volt. Ezt a tanulmányok, a házasságkötés és a gyermekvállalás kitolódása is magyarázza. 2005 óta majd 1,3 millió háztartás költözött, közülük 280 ezren hazulról költöztek az első önálló lakásba. A fészekből kirepülők háromnegyede saját tulajdonban kezdte meg a szüleitől független életét, 14 százalékuk albérletbe költözött, a fennmaradó hányad pedig egyéb megoldást talált, például barátokhoz, vagy partnerhez költözött. Önkormányzati lakást csak 3 százalékuk kapott.
A saját lakásba költözők 13 százaléka örökölte, vagy ajándékba kapta az ingatlant, ezeknek átlagos értéke 12 millió forint volt. A családi támogatás viszont nem csak náluk jelent meg: akik vásárolták az első lakásukat, azok egyharmadának segítettek a szülők.
Nem mindegy a "hova"
A nagyobb városokban élők gyakrabban költöznek, mint a kis települések lakói. Budapesten például a háztartások 42 százaléka változtatta lakhelyét, a falvakban viszont csak a 22 százalék tett ugyanígy. Többen döntöttek viszont úgy, hogy elhagyják a település határait: míg 2003-ban mért adatok szerint 22 százalék, addig tavaly már 27 százalék tette meg ezt a lépést.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Miért költözik a magyar?
Legtöbben személyes és családi okok miatt költöztek, 21 százalék házasságkötés, vagy élettársi kapcsolat miatt változtatta meg lakhelyét. A megkérdezettek 13 százalékánál viszont semmi ilyesmi nem állt a költözés hátterében, csak önállóvá váltak.
A költözőknek csak a negyede hivatkozott lakással kapcsolatos indokra, például arra, hogy kinőtte a család a lakást. Ez az ok 2003-ban még a költözések harmadát befolyásolta.
Ilyet keresünk
Természetesen más szempontok alapján választ az, aki saját tulajdont keres, mint aki albérletet. A vásárlóknak a környezet minősége, biztonsága és az alacsony rezsi volt a legfontosabb. A bérlőknél az alacsony rezsi volt az elsődleges szempont, majd a közlekedési lehetőségek. Az épület állapota és a lakóközösség összetétele viszont korántsem volt olyan mérvadó nálunk, mint a vásárlóknak.
Ha megyünk, merre?
A lakáspiaci hierarchiában felfelé lépdelünk, tehát ha váltunk, akkor általában jobb, nagyobb, drágább ingatlant veszünk. Ez a tendencia főként a gyermekes családokra vonatkozik. Az összes lakást változtató háztartás 54 százalékának drágább az új lakása, mint a korábbi. A költözők 30 százaléka viszont olcsóbbra cserélte a régit, és csak 14 százalék volt az, akik esetében nem történt értékbeli változás.
A 2003-as felmérés óta jelentősen nőtt az olcsóbb lakásba költözők aránya, és ez a tendencia 2008 után csak fokozódott.
Az egyedülállók többsége ha vált, akkor olcsóbb lakásba költözik. Az idős egyedülállók ugyan nagyon ritkán hajlandóak lakhelyet változtatni, akik viszont mégis megtették, azok 30 százaléka olcsóbbra cserélte a lakását 2003-ban, 2015-re ez az arány pedig megduplázódott.