Ennyit kell dolgoznia egy magyarnak, ha saját lakást szeretne

Pénzcentrum • 2015. október 18. 10:02

Magyarországon 7,8 évnyi bruttó átlagjövedelem kell egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához.Ugyanez Csehországban 7,1, míg Lengyelországban 7,2 év, holott a magyar lakásárak alacsonyabbak.A magyar lakásszektort szigorú finanszírozási követelmények és a legmagasabb ÁFA-teher sújtja Európában.Itthon csak nagyon lassan emelkedik az új építési engedélyek száma.A legdrágább európai városok idén is: Belső-London és Párizs.

Ezek a legfontosabb megállapításai a Deloitte negyedik alkalommal publikált lakáspiaci tanulmányának, mely 17 európai országra vonatkozóan elemzi a lakáspiaci árak alakulását. E szerint Magyarországon a saját lakás megvásárlásának lehetősége a jövedelmeket is figyelembe véve az európai átlag alatt van. A legjobb helyzet Belgiumban van, ahol a lakosoknak átlagosan csupán 3,2 évnyi bruttó átlagkeresetre van szükségük saját lakás vásárlásához. Németországban ugyanez az érték 3,3 év, ezzel szemben az Egyesült Királyságban mindehhez 10 évnyi bruttó átlagkereset szükséges.

Bár a régiónkban a cseh lakásárak a legmagasabbak, a jövedelemviszonyokat is figyelembe véve a cseh lakosoknak a legelérhetőbb a saját lakáshoz jutás. A saját lakás lehetősége alapvetően az adott ország fejlettségének a függvénye: minél fejlettebb az adott ország, annál könnyebb a lakás megvásárlása. Ez alól kivétel az Egyesült Királyság, ahol a magas ingatlanárakat a külföldiek befektetési kereslete, illetve a betelepülők és a külföldi munkavállalók által generált kereslet is hajtja

- emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetője.

A 2014-es ingatlanárak alakulása Európa szerte nagy eltéréseket mutat: a legnagyobb lakásár növekedés Írországban volt (31,7%), míg Izraelben (25,6%) és az Egyesült Királyságban (21,6%) is jelentős árnövekedést figyelhettünk meg. Spanyolországban is trendfordulót regisztráltunk, itt 10,5 százalékkal nőttek a lakásárak az előző néhány év jelentős lejtmenetét követően. A legnagyobb árcsökkenés Oroszországban volt (16,6%), amelyet a rubel euróhoz képesti drasztikus árfolyamváltozása is okozta.

2014-ben az új lakások átlagos fajlagos ára Prágában négyzetméterenként 2020 euró volt. Ez mintegy 13 százalékkal magasabb a varsói (1760 euró), és több mint 40 százalékkal magasabb a budapesti áraknál (1190 euró).

A nagyobb európai városok között a legalacsonyabb lakásárakat Portóban találtuk: ott az átlagos lakásár csupán négyzetméterenként 860 euró. Nem meglepő, hogy a legdrágább európai városok idén is a Belső-London és Párizs, ezekben a városokban az átlagos lakásárak négyzetméterenként 14090 euró illetve 10270 euró.

Sok európai nagyvárosban kétszámjegyű árnövekedés volt 2014-ben: Belső-Londonban például 32 százalékkal, Dublinban pedig 34 százalékkal növekedtek a lakásárak. Kérdéses, hogy ez a növekedési ütem mennyire fenntartható, és mi lesz az az árszint, ami már egy újabb kialakuló buborék kezdetét jelölheti

- tette hozzá Kohári Gábor.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Magyarország és helyzete a régióban

Hazánk ingatlanpiaca sokat javult az elmúlt időszakban, 2014 volt a trendforduló éve a lakásárak és a tranzakciószámok tekintetében is, de egyértelműen látszik, hogy a bázis, amiről a hazai piac megkezdte a felkapaszkodását, rendkívül alacsony volt, ahonnan nagyobb tere lehet még a további ár és volumennövekedésnek.

Kevésbé kedvező a kép az új lakások esetében, ahol a fejlesztőket jelenleg sok esetben az európai szinten is szigorúbb finanszírozási követelmények, valamint nagyon kedvezőtlen ÁFA-környezet is sújtja.

A magyar lakásszektort a legmagasabb ÁFA-teher sújtja Európában és - részben ebből fakadóan - magas lehet a szürkegazdaság aránya. Míg több nyugat-európai országban, mint például az Egyesült Királyságban, a lakásfelújítás és a szociális, valamint saját célú lakásépítést is jelentős adókedvezménnyel, illetve ÁFA visszatérítési kedvezménnyel segítik, addig Magyarországon még nem történt lényegi előrelépés ezen a téren. Márpedig a lakásállomány elöregedésének megállításához a meglévő lakásállomány energetikai és általános korszerűsítésein túl évi mintegy 35-40 ezer, korszerű, új lakás építésére is szükség volna. Ennek azonban sajnos csupán töredéke épül ma meg Magyarországon és az új építési engedélyek száma is csak nagyon lassan emelkedik, alig mozdítva ki a történelmi mélypontról a lakásszektort. A 2015. július elsejével bevezetett új állami támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) ugyanakkor valamelyest segítheti majd a lakásszektor talpra állását

- hangsúlyozta Kohári Gábor.

A hazai lakáspiacra mindenképp pozitív hatást gyakorolhat az MNB kamatpolitikája; az alacsony kamatszint következtében ugyanis rendkívül olcsón juthatunk ma lakáshitelhez. Ezt a folyamatot pedig csak erősítik a szabályozási környezetben törént változások, illetve azok a technológiai fejlesztések, amelyek megkönnyítik az ügyfelek mindennapjait. Nemrég debütált például Magyarországon az első online jelzáloghitel-igénylést támogató rendszer, amelyről IDE KATTINTVA olvashatsz részletesen.

Címkék:
otthon, lakáshitel, lakás, lakásvásárlás, ingatlan, ingatlanpiac, ingatlanárak alakulása, rubel árfolyam,