Ennyit kell dolgoznia egy magyarnak, ha saját lakást szeretne

Pénzcentrum2015. október 18. 10:02

Magyarországon 7,8 évnyi bruttó átlagjövedelem kell egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához.Ugyanez Csehországban 7,1, míg Lengyelországban 7,2 év, holott a magyar lakásárak alacsonyabbak.A magyar lakásszektort szigorú finanszírozási követelmények és a legmagasabb ÁFA-teher sújtja Európában.Itthon csak nagyon lassan emelkedik az új építési engedélyek száma.A legdrágább európai városok idén is: Belső-London és Párizs.

Ezek a legfontosabb megállapításai a Deloitte negyedik alkalommal publikált lakáspiaci tanulmányának, mely 17 európai országra vonatkozóan elemzi a lakáspiaci árak alakulását. E szerint Magyarországon a saját lakás megvásárlásának lehetősége a jövedelmeket is figyelembe véve az európai átlag alatt van. A legjobb helyzet Belgiumban van, ahol a lakosoknak átlagosan csupán 3,2 évnyi bruttó átlagkeresetre van szükségük saját lakás vásárlásához. Németországban ugyanez az érték 3,3 év, ezzel szemben az Egyesült Királyságban mindehhez 10 évnyi bruttó átlagkereset szükséges.

Bár a régiónkban a cseh lakásárak a legmagasabbak, a jövedelemviszonyokat is figyelembe véve a cseh lakosoknak a legelérhetőbb a saját lakáshoz jutás. A saját lakás lehetősége alapvetően az adott ország fejlettségének a függvénye: minél fejlettebb az adott ország, annál könnyebb a lakás megvásárlása. Ez alól kivétel az Egyesült Királyság, ahol a magas ingatlanárakat a külföldiek befektetési kereslete, illetve a betelepülők és a külföldi munkavállalók által generált kereslet is hajtja

- emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetője.

A 2014-es ingatlanárak alakulása Európa szerte nagy eltéréseket mutat: a legnagyobb lakásár növekedés Írországban volt (31,7%), míg Izraelben (25,6%) és az Egyesült Királyságban (21,6%) is jelentős árnövekedést figyelhettünk meg. Spanyolországban is trendfordulót regisztráltunk, itt 10,5 százalékkal nőttek a lakásárak az előző néhány év jelentős lejtmenetét követően. A legnagyobb árcsökkenés Oroszországban volt (16,6%), amelyet a rubel euróhoz képesti drasztikus árfolyamváltozása is okozta.

2014-ben az új lakások átlagos fajlagos ára Prágában négyzetméterenként 2020 euró volt. Ez mintegy 13 százalékkal magasabb a varsói (1760 euró), és több mint 40 százalékkal magasabb a budapesti áraknál (1190 euró).

A nagyobb európai városok között a legalacsonyabb lakásárakat Portóban találtuk: ott az átlagos lakásár csupán négyzetméterenként 860 euró. Nem meglepő, hogy a legdrágább európai városok idén is a Belső-London és Párizs, ezekben a városokban az átlagos lakásárak négyzetméterenként 14090 euró illetve 10270 euró.

Sok európai nagyvárosban kétszámjegyű árnövekedés volt 2014-ben: Belső-Londonban például 32 százalékkal, Dublinban pedig 34 százalékkal növekedtek a lakásárak. Kérdéses, hogy ez a növekedési ütem mennyire fenntartható, és mi lesz az az árszint, ami már egy újabb kialakuló buborék kezdetét jelölheti

- tette hozzá Kohári Gábor.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Magyarország és helyzete a régióban

Hazánk ingatlanpiaca sokat javult az elmúlt időszakban, 2014 volt a trendforduló éve a lakásárak és a tranzakciószámok tekintetében is, de egyértelműen látszik, hogy a bázis, amiről a hazai piac megkezdte a felkapaszkodását, rendkívül alacsony volt, ahonnan nagyobb tere lehet még a további ár és volumennövekedésnek.

Kevésbé kedvező a kép az új lakások esetében, ahol a fejlesztőket jelenleg sok esetben az európai szinten is szigorúbb finanszírozási követelmények, valamint nagyon kedvezőtlen ÁFA-környezet is sújtja.

A magyar lakásszektort a legmagasabb ÁFA-teher sújtja Európában és - részben ebből fakadóan - magas lehet a szürkegazdaság aránya. Míg több nyugat-európai országban, mint például az Egyesült Királyságban, a lakásfelújítás és a szociális, valamint saját célú lakásépítést is jelentős adókedvezménnyel, illetve ÁFA visszatérítési kedvezménnyel segítik, addig Magyarországon még nem történt lényegi előrelépés ezen a téren. Márpedig a lakásállomány elöregedésének megállításához a meglévő lakásállomány energetikai és általános korszerűsítésein túl évi mintegy 35-40 ezer, korszerű, új lakás építésére is szükség volna. Ennek azonban sajnos csupán töredéke épül ma meg Magyarországon és az új építési engedélyek száma is csak nagyon lassan emelkedik, alig mozdítva ki a történelmi mélypontról a lakásszektort. A 2015. július elsejével bevezetett új állami támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) ugyanakkor valamelyest segítheti majd a lakásszektor talpra állását

- hangsúlyozta Kohári Gábor.

A hazai lakáspiacra mindenképp pozitív hatást gyakorolhat az MNB kamatpolitikája; az alacsony kamatszint következtében ugyanis rendkívül olcsón juthatunk ma lakáshitelhez. Ezt a folyamatot pedig csak erősítik a szabályozási környezetben törént változások, illetve azok a technológiai fejlesztések, amelyek megkönnyítik az ügyfelek mindennapjait. Nemrég debütált például Magyarországon az első online jelzáloghitel-igénylést támogató rendszer, amelyről IDE KATTINTVA olvashatsz részletesen.

Címkék:
otthon, lakáshitel, lakás, lakásvásárlás, ingatlan, ingatlanpiac, ingatlanárak alakulása, rubel árfolyam,