Ilyen lakásokba költöztetnének 300 ezer magyar családot

Nagy Bálint2013. november 26. 11:17

A nem hasznosított magánlakások szociális célra való felhasználásával, Szociális Lakásügynökségek létrehozásával enyhítené több tízezer család lakhatási gondjait a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity Magyarország - hangzott el a két szervezet mai napon tartott sajtótájékoztatóján. Bár finanszírozási ígéret egyelőre nincs, de hamarosan kísérleti program igazolhatja a rendszer működőképességét.

Mint ismert, a '90-es évek elejétől az önkormányzatok - állami forrás híján - fokozatosan privatizálták bérlakásaikat. Ma a rendelkezésre álló állomány 120 ezer darab körül mozog, miközben közel félmillió szociális alapon juttatható ingatlanra lenne szükség (becslések szerint ma Magyarországon a családok 25-35 százalékát érinti a lakhatási szegénység). Így a legoptimistább számítások szerint is mintegy 300 ezer magyar háztartás szorul ki a főként önkormányzati keretek között működő szociális bérlakásprogramokból. Magyarországon mindezek ellenére utoljára 2000-ben indult szociális bérlakásprogram. Az első Orbán-kormány idején, az első Új Széchenyi Terv keretében épült néhány ezer lakás (senki nem tudja, hogy pontosan mennyi - a szerk.), ugyanakkor ebben az időszakban - az elhúzódó önkormányzati privatizációk miatt - ennél jóval több lakás került még ki a rendszerből.

Pedig a piacon lakásfelesleg van. Mindezek ellenére ugyanakkor a kereslet csak ritkán találkozik a kínálattal - a bérleti díjakat az alacsonyabb jövedelmű családok nem képesek megfizetni. Ez a disszonancia viszont a teljes bérleti piacra hatást gyakorol. A masszív túlkínálat ugyanis az árszabásban is tükröződik, arról nem is beszélve, hogy sok tulajdonos - a hosszú üresjáratok miatt - nem képes profitra váltani befektetését. Éppen ezért a Városkutatás Kft és a Habitat for Humanity Magyarország szerint növelni kell a szociális bérlakások számát, méghozzá úgy, hogy egy közvetítő szervezet, ún. "Szociális Lakásügynökség" koordinálásával a kiadásra váró magánlakásokat vonják be a szociális bérlakásrendszerbe.

A modell egyik legfontosabb eleme, hogy a lakásügynökségek hosszú távú, legalább 3 éves szerződést biztosítanának a bérlőnek és a bérbeadónak. A konstrukció biztos és folyamatos bevételt garantál a lakástulajdonosok számára, illetve elérhetővé tesz olyan kedvezményeket, amelyek más bérbeadókat nem illetnek meg. Ilyen például az adókedvezmény, illetve az adóelengedés. A lakásügynökség a szerződéses időszakban emellett garantálja az ingatlan állapotának megőrzését is. Az előnyökért cserébe a tulajdonosok vállalják, hogy a piaci lakbérnél alacsonyabb áron adják bérbe lakásukat a lakásügynökségnek. A Városkutaás Kft számításai szerint az Szja-val csökkentett lakbér 70 százaléka a piaci hozam felett 10 százalékos hozamot generálhat a lakástulajdonosok számára.

A bérlők számára a modell azért lehet vonzó, mert kedvező áron, a piaci lakbér alatt, hosszú távra tudják kivenni a lakásokat, így biztonságosabbá és tervezhetőbbé válik az életük. A bérlők rászorultságuk mértékében lakbértámogatásra is jogosultak lennének, melynek meghatározásakor a cél az, hogy a programba bekerült családok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások összege ne haladja meg a rendelkezésre álló jövedelmük 40 százalékát. A legnehezebb helyzetben lévők számára a lakásügynökségek egyéni szociális munkát is biztosítanának.

A javaslat szerint az új típusú közösségi bérlakásrendszert egy központi szerezet, a Nemzeti Lakástársaság irányítaná és működtetné. A szervezet feladata lenne, hogy a kormányzat által meghatározott költségvetési keretek között megtervezze a programban elérendő lakásszámot és költségeket, illetve meghatározza a célcsoportokat és azok területi megoszlását. A szervezet pályázaton hirdetné meg a lakásügynökségek számára a lakástulajdonosok által felkínált lakásokat. A pályázaton indulhatnának önkormányzatok és nonprofit szervezetek által működtetett lakásügynökségek is.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A modellt kidolgozó szervezetek kísérleti program elindítását javasolják, igaz egyelőre költségvetési támogatásról szó sincs. A 3 évig tartó kísérleti időszakban 350-500 lakással számolnak, aminek állami költsége évente 454 ezer forintra rúgna lakásonként.

 

Címkék:
lakás, bérlakás, szegénység, szociális bérlakás,