Pénzcentrum • 2013. január 24. 11:02
Jelentős, az elmúlt évek átlagában 20 százalék körüli eltérés mutatkozott Magyarországon az eladott ingatlanok bejelentett ára, illetve a valódi értékük között azokban az esetekben, amikor adóhatóság általi értékmegállapításra került sor - derül ki az OTP Jelzálogbank számításaiból. Mindez a nem megfelelő alapossággal kidolgozott előzetes értékbecslésnek is lehet a következménye, pedig komoly hátránya is származhat az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt abból, ha rosszul mérik fel az adásvételben érintett épület értékét. Mindazonáltal a jelenlegi ingatlanpiaci környezetben gyakran igen nehéz feladat a reális piaci érték meghatározása, főként az olyan környékeken, ahol alig van viszonyítási alapként szolgáló forgalom.
Számos ingatlanvásárlónak, illetve -eladónak jelent problémát a jelenlegi piaci helyzetben, hogy sok kisebb településen nehéz meghatározni a lakóingatlanok valós értékét, mert a környéken nincsen elegendő, viszonyítási alapot nyújtó adásvétel - derül ki az OTP Jelzálogbank friss piaci kitekintéséből. A magyarországi települések körülbelül negyedénél merülhet fel ez a probléma, és bár nagy kihívást jelent az ilyen esetekben a piaci ár meghatározása, a nehézségek ellenére alapvető érdeke a tervezett adásvételben érintett mindkét félnek az ingatlan értékének pontos felmérése.
"Rengeteg gondot okozhat, ha pontatlanul határozzák meg egy ingatlan értékét. Egy túl drágára becsült lakást vagy házat lehetetlen eladni, amivel sok pénzt, időt és energiát pazarolhat el az eladó, a túl alacsonyan meghatározott összeg pedig ugyan segítheti a gyors értékesítést, ám egyben elmaradt hasznot is jelent" - mondja Fischl Ákos, az OTP Jelzálogbank főosztályvezetője.
Még rosszabbul járhat az a vásárló, aki a szerződés előtt nem kellően körültekintő és nem tájékozódik a piacról megfelelően, hiszen akár a folyamatban lévő hitelkérelme is akadályokba ütközhet, ha pontatlanul mérik fel a tranzakcióban érintett ingatlan értékét - teszi hozzá Fischl.
Ugyanakkor az alacsony ingatlanforgalomból fakadó információhiány áthidalható, és így a vevők és eladók kockázata minimalizálható a komolyabb adatbázissal és piacismerettel bíró értékbecslők számára rendelkezésre álló különböző statisztikai adatsorok, valamint egyéb technikák révén. Az egyik ilyen támpontot a reális értéksáv behatárolására a kínálati adatbázisok - például az internetes és egyéb hirdetések - elemzése adhatja, ezáltal reális képet lehet kapni arról, hogy az adott térségben milyen árakon kínálják a lakásokat, házakat.
Pontos értékvélemény kialakításához pedig a megvalósult adásvételek értékét tartalmazó, az adóhatóság gondozásában álló tranzakciós adatbázisára lehet támaszkodni. Ez az adott térségben a korábbi években megvalósult ingatlan-adásvételek összes mérvadó adatát tartalmazza, így az ingatlan típusát, területét, valamint az értékesítési árat. Tovább javítja a statisztikák megbízhatóságát, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) utólagosan ellenőrzi azokat az adásvételeket, amelyeknél szokatlanul alacsony vagy magas összegért kelt el az ingatlan, ezekben az esetekben a hatóság állapítja meg a valós értéket.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
"Az elmúlt években a tranzakciók 3-6 százalékánál került sor adóhatóság általi értékmegállapításra, ennyi esetben volt jelentős eltérés a szerződésben szereplő ár és az ingatlan valós értéke között. Országos átlagban a számításaink szerint 20 százalék körüli volt a különbség a NAV által ezen esetekben megállapított érték és a szerződésben szereplő ár között. Az átlaghoz képest azonban nagy a szórás, és az is elmondható, hogy Budapesten általában ennél valamivel nagyobb, vidéken valamivel kisebb volt az átlagos differencia" -mondja Fischl. "Mindazonáltal az adatokból az a trend is kirajzolódik, hogy évek óta folyamatosan csökken a földhivatalnál bejelentett adásvételi értékek, illetve a hatóság által megállapított értékek közötti eltérés. Mindez pedig azt mutatja, hogy ritkul az a gyakorlat, hogy a valóshoz képest alacsonyabb értéket írnak bele a szerződésekbe, illetve azt is jelzi, hogy az elmúlt években még hitelesebbé váltak a tranzakciós statisztikában szereplő bejelentett adatok. Ennek következtében a felhasználásukkal készülő értékbecslések is mind pontosabbá válnak" - magyarázza.
Az adatbázisban található értékekben azonban még így is előfordulhat némi minimális torzítás az egyes ingatlanokra vonatkozóan. "A statisztikák például nem tudják kiszűrni azt, ha egy eladott lakás árába a felek beleszámolták a beépített bútorokat is - emiatt a valósnál magasabb érték jelenhet meg -, vagy azt, ha az eladó jelentős kedvezményt adott egy készpénzes vásárlónak, ami értelemszerűen úgy jelenik meg, mintha kevesebbet érne az ingatlan. Nagy átlagban azonban ezek az apró egyedi eltérések kiegyenlítődnek" - véli a szakértő.