Új előírások: már csak így adhatod el a lakásod

Nagy Bálint2013. január 8. 12:01

Bár az idei évtől jó pár ponton "szigorodtak" az épület-energetikai tanúsítványra vonatkozó előírások, a legfontosabb módosítások ezúttal is kimaradtak az Európai Unió által meghatározott irányelvek magyarításából. Vélemény

Mint ismert, 2013 januárjától szigorodtak az épület-energetikai tanúsítványok egyes szabályai, illetve új előírások is megjelentek a rendelkezésben. A rendelet új előírásai a következők:

  • Az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll!
  • Az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerződésekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vevő/bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette.
  • A tanúsítványok kötelező eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni;
  • A tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz minőség-ellenőrzés is.
  • Már az 500 és 1000 m2 közötti hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni (eddig csak 1000 m2 felett volt kötelező).
Bár igen fontos változások is bekerültek az idei évtől hatályos módosítások közé, ugyanakkor a döntéshozók továbbra sem tűnnek eléggé elkötelezettnek a témában. Egyes új elemek ugyanis - legalábbis jelen formájukban - sem az objektív összehasonlítást nem segítik előmozdítani, sem az energetikai beruházásokat nem ösztönzik kellőképpen. Pedig az Energetikai Tanúsítvánnyal kapcsolatos EU direktíva elsősorban éppen e két cél elérése érdekében született. A problémás részeket a fenti felsorolásban vastagon szedtük.

Talán az egyik legfontosabb változás lehetne, hogy az idei évtől az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, ugyanakkor a módosítás azt is rögzíti, hogy csak abban az esetben, ha a tanúsítvány rendelkezésre áll! Ez az aprócska kitétel ugyanis teljesen értelmetlenné teszi a módosítást. Az objektív összehasonlítást ugyanis semmiképp sem mozdítja elő az, hogy a közvetítőket nem kötelezték arra, hogy utasítsák vissza a tanúsítvány nélküli ingatlanokra vonatkozó megbízásokat. Az okmányok beszerzése így többnyire az adásvételi folyamat legvégére, vagyis a szerződéskötésre tolódik. Arról nem is beszélve, ha rendelkezésre is áll a tanúsítvány, nincs az a szerv, amely ellenőrizné, hogy az fel van-e tüntetve a hirdetésekben is. Sőt, a szigorítás hiányában a közvetítők ajánlataiban sem jelenhet meg, mint akciós tétel az energetikai tanúsítvány, hiszen jelen állás szerint főként az eladó érdeke, hogy elkészüljön az okirat a szerződéskötésre. Míg ellenkező esetben a piaci verseny ösztönözné a hálózatokat a lakászöldkártya költségeinek átvállalására. Pedig a legnagyobb hazai közvetítőhálózatok rendszere már felkészült az átállásra.

Egy másik kérdéses elem a módosítások közt, hogy a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül. A központi nyilvántartás ugyanis korántsem nevezhető újdonságnak. Új építésű ingatlanok esetében ugyanis már 2009 óta kötelező az okmányok feltöltése a központi adatbázisba, melyet minisztériumi megbízásból a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. üzemeltet. Korábbi vizsgálódásunk szerint ugyanakkor az adatszolgáltatási hajlandóság igen alacsony. A vonatkozó kormányrendelet ugyanis csak az adatok beküldését írja elő, arról nem rendelkezik, hogy ennek elmulasztása bármilyen szankcióval járna. Így tehát továbbra is csak a kötelezettek belátásán múlik majd, milyen mértékben javul a transzparencia, s mekkora lépésekkel haladhatunk az EU által is megfogalmazott elvárások felé.

 

Címkék:
urbanisztika,