Milliárdokért szippantja fel a lakásokat az állam

Pénzcentrum2011. június 17. 12:32

Az árfolyamrögzítési kérelmeket a legkorábban késő nyártól fogadhatják a finanszírozók, köztük a pénzügyi vállalkozások, s legkésőbb október 1-jétől a Nemzeti Eszközkezelő is működni fog, az ehhez szükséges törvényi rendelkezések várhatóan július közepéig megszületnek. A hitelezés bővülése a növekedési cél elérésének is fontos feltétele, ezen a kormány folyamatosan dolgozik - nyilatkozta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.

A Nemzeti Eszközkezelő működésében a szociális szempontok lesznek irányadóak, azoknak a családoknak nyújt majd segítséget, akik önerejükből nem képesek a lakhatásukról gondoskodni, például, mert az egyik vagy mindkét kereső elveszítette a munkáját, emiatt késedelembe estek, s ingatlanjukat a bank potenciálisan elárvereztethetné.

 


Az eszközkezelőnek legkésőbb október 1-jén meg kell kezdenie működését, mivel akkor lép hatályba a 2 százalékos kilakoltatási kvóta, akkortól merülhet fel szociális probléma egyes családok esetében. Az eszközkezelő működésére vonatkozó részletes szabályok kidolgozását július 31-re várja a kormány az ezért felelős minisztertől - mondta Nátrán Roland.

A kényszerértékesítés 100-110 ezer 90 napon túli késedelembe esett hiteladóst fenyeget, a kvótarendszer azonban korlátozza azoknak a családoknak a számát, akik a kényszerértékesítés veszélyével szembesülnek - mutatott rá az államtitkár. Az idei utolsó negyedévben a lakásfedezetek 2 százalékát értékesíthetik a bankok, vagyis a moratórium feloldása legfeljebb kétezer adóst érinthet, s ezeknek is csak egy része nem tud önerőből a lakhatásáról gondoskodni. Nátrán Roland szerint azonban nem biztos, hogy a bankok kitöltik a kvótát.

 


Az eszközkezelőnek az idén várhatóan mintegy 5 milliárd forintot kell ingatlanvásárlásra fordítania kétezer lakás diszkontáron történő megvásárlása esetén, figyelembe véve, hogy az átlagos ingatlanérték 7 millió forint, s a lakások teljes értéke így maximum mintegy 14 milliárd forint lehet- mondta a helyettes államtitkár. A kvóta emelkedésével a következő évben elvileg legfeljebb 12 ezer esetben kell beavatkozni, így az idei potenciális költségvetési teher három-négyszeresével lehet számolni jövőre. Az ezzel kapcsolatos döntést a kormány, illetve az Országgyűlés a jövő évi költségvetés tárgyalásakor fogja meghozni.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

A pénzügyi stabilitási szempontok valóban fontosak, a kormánynak azonban ezen túl egyéb szempontokat is figyelembe kell vennie, nem engedheti, hogy családok tömegesen kerüljenek az utcára - reagált a helyettes államtitkár a jegybank közelmúltbeli javaslatára. (Az MNB szerint a bankszövetséggel kötött ötpontos megállapodás néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét, ezért azt tartaná jónak, ha az árfolyamrögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedne ki, a negyedéves árverezési kvótát pedig 5-10 százalékra emelné.)

 


A helyettes államtitkár elmondta: a kvótarendszer nemcsak szociális szempontok miatt fontos, hanem az ingatlanpiac védelme miatt is. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál is magasabb a lakástulajdonnal rendelkező családok aránya, a kvótarendszer pedig segít megelőzni, hogy a lakások értéke hirtelen nagymértékben csökkenjen. A kormány ezzel védi a magyar állampolgárok tulajdonát, ami az államnak feladata is.

 

Címkék: