Pénzcentrum • 2011. május 31. 12:02
A tegnapi nap folyamán bejelentették azt az öt pontból álló Otthonvédelmi Akciótervet, mellyel a kormány egyfelől a hitel-visszafizetési problémával küszködő adósoknak próbál segíteni, illetve az eddig kilakoltatási és árverezési moratórium teljes gátjába ütköző bankoknak igyekszik engedményeket tenni. A lakáspiaci sokkot elkerülendő kvótarendszer bevezetése bár valóban a legésszerűbb kompromisszumnak tűnik a jelenlegi bizonytalan és pangó piaci helyzet feloldására, a nagy értékű ingatlanok esetében azonban rövid távon egy jelentősebb áresés is bekövetkezhet, ha a hitelintézetek belső korlátozás nélkül próbálnak túladni ezeken az otthonokon.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett részletek szerint 2011. július 1. és 2011. október 1-je között a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok és 20 milliónál nagyobb hitelösszegek esetében lehet árverezni az ingatlanokat.
A negyedik negyedévben az érintett, kisebb értékű lakások 2%-a árverezhető el, majd ez az arány 2012-ben negyedévente 3% lesz, 2013-tól pedig 1 százalékponttal nő. Az értékhatár mellett pedig egy településtípus ill. megyék szerinti kvótarendszert is bevezetnek. Az Akcióterv moratórium feloldására vonatkozó része az előzetes várakozásokkal megegyezik, így nem okozott különösebb meglepetést a hír.
Ami biztosnak mondható, hogy Magyarországon jelenleg 90 és 100 ezer darab közé tehető a jelzáloghitelből adódó fizetési késedelemmel érintett ingatlanok száma. Míg 2008-ban az akkor jóval alacsonyabb számú problémás hitel hozzávetőleg 25%-át tette ki a teljes éves lakáspiaci forgalomnak, addig 2010-re ez az arány drámaian megnőtt, és a tavalyi év végén már 130% körül alakult ugyanez a mutató, vagyis a több mint 90 ezer problémás hitelre mindössze 73 ezer lakáspiaci tranzakció jutott.
A moratóriumok feloldásával a hitelezőknek lehetősége nyílik a 30 millió forintos forgalmi értéket meghaladó lakóingatlanok teljes és azonnali értékesítésére is. A 30 milliós küszöböt meghaladó ingatlanok aránya mintegy 8% a teljes problémás állományon belül, azaz megközelítőleg 7 200 darab. A 30 milliós forgalmi értéket nem meghaladó lakóingatlanok esetében kvótarendszer lép életbe, mely szerint 2011 utolsó negyedévében a lakások 2%-át, vagyis mintegy 1600-1700 lakást engedne a kormány a hitelezők számára értékesíteni. Ezt követően 2012-ben negyedévente a lakások 3%-a kerülhet piacra, majd 2013-tól 1%-kal nő az arány.
Az intézkedés persze nem jelent automatikus sokkot a lakáspiac számára, hiszen az a tény, hogy valamit elárverezhetnek még nem jelenti azt, hogy adásvétel is történik. Amennyiben a több mint 1500 lakást negyedévente értékesítenék a jelenleg negyedévente 16-17 ezres forgalmú piacon, az valóban okozhatna egyes részpiacokon érezhetőbb áresést, ám a teljes lakáskínálat nem nő jelentősen a moratóriummal védett lakások piacra kerülésével. A fokozatos feloldással megnyugodhat a piac minden szereplője, és a ma még mindig csak a moratórium feloldására váró spekulánsok, és a lakásvásárlással továbbra is kivárók végre megjelenhetnek a vásárlói oldalon.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kérdéses továbbá, hogy az említett két kategóriában milyen területi, méretbeli, minőségi megoszlásban találhatóak a lakóingatlanok, illetve hogy a moratórium feloldása végül milyen területi felosztást határoz meg. A 30 millió feletti lakások kategóriájában több kérdés is felmerül. Egyrészről, hogy valóban elárasztják-e a hitelintézetek több mint 7 ezer nagy értékű lakással a piacot gyengítve így a pozícióikat, illetve kérdéses ezen lakások piaci megoszlása. Amennyiben a hitelintézetek a tömeges piacra dobás mellett döntenének, úgy nem kizárt egy jelentősebb áresés sem a legértékesebb ingatlanok között.
Mivel pontos információk nem állnak rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy a nem fizető nagy értékű lakások inkább nagyobb vidéki házak, esetleg több lakásból összenyitott panel illetve téglalakások, esetleg újszerű modern otthonok, ezért jelenleg azt sem lehet biztosan meghatározni, hogy ezeknek a lakásoknak a piacra kerülése hogyan érinti például az új lakások piacát.
A kormány jelenlegi intézkedései, a problémás lakáshitelek és a moratórium kérdésének tisztázása, összességében várhatóan pozitív hatást gyakorolnak a hazai lakáspiacra. A kvótarendszer és a már most is a padlón lévő négyzetméterárak miatt várhatóan csak lokálisan okozhat további áresést az intézkedés. Véleményünk szerint azokon a válság nélkül is nehéz helyzetben lévő, kisebb vidéki városokat és községeket magába foglaló részpiacokon okozhat számottevő problémát a moratórium feloldása, ahol a tranzakciók száma már most is minimális. A lakáspiacon tapasztalható bizonytalanság megszűnésével, a moratórium feloldására és az ezzel járó további áresésekre spekuláló vásárlók megjelenésével végleg stabilizálódhat a helyzet, és hosszú távon egy óvatosan emelkedő pályára állhat a hazai lakáspiac, mind az építések, mind az árak tekintetében.