Hegyi Letícia • 2026. június 14. 15:44
2025-ben az Európai Unióban a 18 és 24 év közöttiek 9,1 százaléka számított korai iskolaelhagyónak, vagyis olyan fiatalnak, aki idő előtt kikerült az oktatásból. Az arány az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, így az unió már szinte elérte a 2030-ra kitűzött, 9 százalékos célértéket. Magyarországon 2025-ben 9,3 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, ami némivel magasabb, mint az uniós átlag, ugyanakkor hazánkban is jelentős volt a csökkenés az elmúlt években.
2025-ben az Európai Unióban a korai iskolaelhagyók, vagyis a 18 és 24 év közötti, az oktatásból idő előtt kilépő fiatalok aránya 9,1 százalék volt. Ezzel az unió gyakorlatilag elérte a 2030-ra kitűzött, 9 százalékos célértéket, derült ki az Eurostat friss adataiból.
Az arány az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, 2015-ben még 11 százalék volt. A fiatal férfiak körében továbbra is magasabb a korai iskolaelhagyás aránya, mint a nőknél, ugyanakkor mindkét nem esetében csökkenő tendencia figyelhető meg. A férfiaknál az arány 2015 és 2025 között 12,5 százalékról 10,6 százalékra csökkent, míg a nőknél ugyanezen időszak alatt 9,4 százalékról 7,5 százalékra esett vissza.
A 2015-ös adatokhoz képest 2025-re 19 uniós országban csökkent a korai iskolaelhagyók aránya. A legnagyobb javulást Málta érte el, ahol 7,7 százalékponttal mérséklődött a mutató. Ezt Portugália követte 7,4 százalékpontos, valamint Spanyolország 7,2 százalékpontos csökkenéssel.
Azon hét ország közül, ahol 2025-ben magasabb volt a korai iskolaelhagyók aránya, mint tíz évvel korábban, Cipruson volt a legnagyobb növekedés: a mutató 4,6 százalékponttal emelkedett. Németországban 3, Ausztriában pedig 2,7 százalékpontos növekedést regisztráltak.
Az adatok szerint már 17 uniós tagállam teljesítette a 2030-ra kitűzött 9 százalékos uniós célértéket. A legalacsonyabb arányt Horvátországban mérték, ahol a fiatalok mindössze 2,1 százaléka számított korai iskolaelhagyónak. Görögországban ez az arány 3 százalék, Írországban pedig 3,6 százalék volt.
A lista másik végén Románia állt 15,5 százalékos aránnyal, míg Németországban 13,1, Spanyolországban pedig 12,8 százalékot tett ki a korai iskolaelhagyók aránya 2025-ben.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Magyarországon 2025-ben 9,3 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A férfiak esetében ez a szám 9,5%, a nők esetében pedig 9% volt. A 2015-ös adatokhoz képest itthon is jelentősen javultak a számok, akkor ugyanis 11,6 százalék volt az iskolaelhagyók aránya, a férfaiknál 12%, a nőknél 11,2%.
Magas lehet a munkanélküliség kockázata
A korai iskolaelhagyás azért is problémás, mert akár munkanélküliséghez is vezethet. A KSH adatai alapján az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek mindössze 40,1%-a foglalkoztatott, ezzel szemben a középfokú végzettséggel rendelkezőknél ez az arány már 78,6%.
Azt is érdemes tudni, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, jellemzően annál magasabb bérre is számíthat. A diplomások átlagbére áltagosan magasabb, mint a középfokú vagy ennél alacsonyabb végzettségűeké: egy a 2002 és 2022 közötti időszakot vizsgált tanulmány szerint Magyarországon egy mesterdiploma 221 százalékkal, egy alapdiploma pedig 156 százalékkal magasabb fizetést eredményezett 2022-ben a csak általános iskolát végzettekhez képest. Emellett a diplomások körében alacsonyabb a munkanélküliség kockázata, és több lehetőség nyílik a szakmai előrelépésre is.