Pénzcentrum • 2026. június 9. 15:50
Gyökeres oktatási reformokat tart szükségesnek Lannert Judit oktatási miniszter, aki a Nemzeti alaptanterv (NAT) teljes megújítását, a lexikális tudás helyett a gondolkodás értékelését, valamint az intézményvezetés és az iskolafinanszírozás átalakítását tervezi - nyilatkoztatta a miniszter a Qubitnak. A legkisebbeknél már ősztől rugalmasabbá válhat a tanórák hossza, miközben az egyházi és állami iskolák közötti finanszírozási különbségek felszámolása is a kiemelt célok között szerepel.
Az új NAT megalkotása egy hosszabb, számos szakértő bevonásával zajló folyamat lesz. A 21. századi elvárásoknak megfelelően a tantárgyak jelenlegi szétaprózottsága helyett az integrált tudásátadásra kell helyezni a hangsúlyt. A tananyagba hangsúlyosan be kell emelni az állampolgári, társadalomtudományi és pénzügyi ismereteket, valamint az egészséges életmódra nevelést, miközben a digitális műveltséget a médiaműveltségnek kellene felváltania.
A legkisebbek oktatásában azonnali, akár már ősztől bevezethető változás lehet a 45 perces tanórák merev rendszerének eltörlése. Ha az alsó tagozatosok figyelme húsz perc után lankad, kimehetnek játszani, míg máskor akár ötven percig is a teremben maradhatnak. Ezzel párhuzamosan az értékelési rendszert is át kell alakítani, részben a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. A magolás számonkérése ugyanis értelmét vesztette, így a végeredmény helyett a problémamegoldás és a gondolkodás folyamatát szükséges értékelni.
Az intézményrendszer és annak vezetése is jelentős átalakuláson megy keresztül. Jelenleg a Klebelsberg Központ és a tankerületek átvilágítása zajlik, amelynek nyomán bizonyos vezetőket azonnal leválthatnak. A miniszter hangsúlyozta, hogy a korábban sokszor lojalitás alapján kinevezett igazgatók helyett új elvárások szerint, a tantestületek véleményét is figyelembe véve pályáztatják újra a vezetői pozíciókat. A cél egy olyan hibrid irányítási modell kialakítása, amely elkerüli a túlzott központosítás és a teljes decentralizáció korábbi hibáit, így az iskolák nem kerülnek vissza közvetlenül az önkormányzatokhoz.
A finanszírozás terén a szektorsemlegesség elérése a fő irányvonal. Megszüntetnék a méltánytalan különbségeket a közfeladatot ellátó állami és egyházi iskolák között, és a jövőben a feltételeknek megfelelő civil alapítású intézmények előtt is megnyitnák a forrásokat. Az egyházi iskolákkal szemben ugyanakkor egyértelmű elvárás az integráció, vagyis az intézmények csak akkor maradhatnak fenn, ha a roma és nem roma gyerekeket együtt nevelik. Emellett megfelelő minőségű, akkreditált programokkal a civil szervezetek is visszatérhetnek az oktatási intézményekbe.