Pénzcentrum • 2025. november 20. 21:33
Már több tanító használja azokat az innovatív módszereket, amelyekkel a diákok képességeinek, érettségének, háttértudásának megfelelő tanulási környezetet lehet megteremteni, ám elsősorban nem a tanórákba, hanem a délutáni foglalkozásokba építik be azokat – derült ki egy vizsgálatból. A kutatók a pedagógusok mentálhigiénés állapotát is vizsgálták, és meglepő eredményre jutottak.
A Magyar Tudományos Akadémia és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportjának kutatása 2021 szeptembere és 2025 augusztusa között 46 iskola 50 osztályát vonták be a vizsgálatokba.
Az első osztályt kezdő gyerekek képességeit saját tanítóik mérték fel, majd két éven át monitorozták a fejlődésüket: már itt is kiderült pár alapvetés.
Egyértelmű volt, hogy már az iskola megkezdésétől olyan tanulási környezetet kell biztosítani az elsősöknek, ami a képességeiknek megfelel. Ami nem egyszerű feladat, hiszen egyre nagyobbak a különbségek a gyerekek fejlődése között. Ezért a kutatásban részt vevő pedagógusoknak már bizonyított, hatékony módszereket mutattunk be, amelyekkel valóban fejlesztő környezetet lehet teremteni, ezek közül szabadon választhattak
– mondja a kutatásban résztvevő egyik szakember.
Nem játékot várunk az iskolától
A kutatás eredményeiből azonban kiderült: a tanítók szívesen alkalmazták ezeket a fejlesztő módszereket – például a különböző mozgásos feladatokat, az énekes játékokat, a tanulókártyákat –, de nem a tanórákba építették be, hanem elsősorban a délutáni időszakban, a szünetekben és a játékidőben használták.
A legtöbben nem merték bevinni ezeket a módszereket az órákra, aminek a legfőbb oka az a nyomás, ami az oktatásirányítás, sőt a szülők és a kollégák irányából érkezik. Ma nem azt várjuk az iskolától, hogy a diákok játékosan tanuljanak, hanem hogy a pedagógus hagyományos módszerekkel megtanítsa őket írni, olvasni és számolni. Az általunk ajánlott módszerek nem ilyenek voltak, ezekkel a diákok különböző helyzetekben tanultak, hol csoportban, hol egyénileg, vagy éppen valamilyen technikai eszközzel, hol a padban ülve, hol felállva és mozogva. A gyerekek ugyanis képtelenek úgy tanulni, ahogy a magyar iskola megköveteli, 45 percen át ülve és figyelve. Nyolcéves korukig utánzással, kérdésekkel, kipróbálással és játékkal tanulnak igazán
– magyarázza az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, kiemelve: a diákok képességeinek mérése alapján az innovatív módszerek akkor fejtik ki hatásukat, ha azokat a tanórákon használják.
Meglepő eredmény született a pedagógusok mentálhigiénés állapotáról is. A kutatócsoport tagjai ezt is folyamatosan monitorozták, arra számítva, hogy a kreativitás, az innováció, az új módszerek használata pozitív hatással lesz a tanítók mentálhigiénéjére, az eredmények azonban éppen azt mutatják, hogy azok a pedagógusok váltak sérülékenyebbé mentálisan, akik a legtöbb innovációt építik be az óráikba, hiszen ők ellenszélben – az oktatásirányítás, a szülők, a kollégák elvárásaival szemben – dolgoznak.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Mi kell ahhoz, hogy egy diák sikeres legyen az iskolában?
A kutatók azokat a háttérképességeket is beazonosították, amelyek alapján meg lehet jósolni, mennyire lesz sikeres egy diák az iskolában, mire a harmadik osztályba lép.
Fontos például az ujjtudatosság, a testséma és a beszédhangok megkülönböztetésének képessége. Nagyon sok problémát meg lehetne előzni azzal, ha ezeket az óvodában folyamatosan fejlesztenék
– magyarázza a szakpszichológus, hozzátéve: az eredmények azt is egyértelműen jelezték, hogy a legtöbb mutató szerint a kistelepüléseken működő iskolák elsősei elmaradásban vannak a nagyobb településeken élő gyerekekhez képest.
A szakember hozzáteszi: az általuk ajánlott módszerek akkor működnek, ha az osztályterem berendezéséhez is hozzányúlnak a pedagógusok.
Ha a szokásos renden változtatunk, sokkal izgalmasabbá válik a gyerekek számára a tanulás. Az osztálytermet ahhoz kell alakítani, amilyen formában tanulunk – frontálisan, csoportban, párban vagy egyénileg. A padok elmozdításával létre lehet hozni egy olyan teret, ahol mozoghatnak a gyerekek, de függönyökkel kisebb terekre is lehet osztani a termet
- mondja Dr. Gyarmathy Éva, hozzátéve: az ideális osztályteremben helyet kellene kapnia egy bordásfalnak, amelyet például a szorzótábla gyakorlására tökéletesen lehet használni, de a különböző technikai eszközöknek, labdáknak és elvonulásra alkalmas „kuckóknak” is.