Népszava • 2022. május 11. 09:17
Az utóbbi években jelentősen súlyosbodott a szaktanárok hiánya a magyar iskolákban. Friss statisztikák szerint egyre nő az olyan tanárok száma, akik úgy tanítanak valamely szaktárgyat, hogy nincs hozzá képesítésük, csak más tantárgyakhoz. Vidéken, kistelepüléseken a legsúlyosabb a szaktanárhiány, de Budapesten is egyre romlik a helyzet.
Négy év alatt a korábbi szint két-háromszorosára emelkedett az iskolákban az egyes tantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya – derült ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének nemrégiben publikált, „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványából, írja a Népszava. A nem megfelelő képesítés a szaktárgyak esetében azt jelenti, hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy szaktárgyat – például matematikát, fizikát, kémiát –, hogy bár pedagógiai képesítéssel rendelkeznek, de nem abból a tantárgyból. Jellemzően az ilyen tárgyakat azért kell tanítaniuk, mert nincs elég, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégáik.
2016 után rendkívüli mértékben nőtt a szaktantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. Az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, valamint az összes szakos tárgyat oktatók 7 százalékának nem volt szakképesítése a tárgy tanításához. A szakiskolákban a matematikát tanítók 12 százaléka, az összes szakos tárgyat oktatók több mint 10 százaléka nem rendelkezett megfelelő szakképesítéssel. A szakközepekben 4-6 százalékos arányok alakultak ki 2019-re, szintén jelentős növekedés után. A gimnáziumokban 2020-ban a szaktárgyak 3-4 százalékát tanították nem szakos pedagógusok, de itt is jelentős volt a növekedés a 2010-es 1-2 százalékos arányokhoz képest.
A szakos ellátottság településtípusonként is változó. A legrosszabb helyzetben a községek vannak, a képesített pedagógusok hiánya minden szakos tantárgy esetében meghaladja a 10 százalékot. A kisebb vidéki települések általános iskoláiban természettudományi tárgyakat tanítókra lenne a legnagyobb szükség, itt 2020-ra már több mint 14 százalékra emelkedett azoknak a tanároknak az aránya, akik szakos képesítés nélkül tanítanak például fizikát, kémiát, biológiát. Budapesten ugyanakkor 2016 előtt az általános iskolákban volt a legkisebb az egyes tantárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya, 2020-ra a községek után már Budapesten volt a második legnagyobb az arányuk.
A pedagógushiány több okra vezethető vissza, közrejátszik egyebek mellett a pályaelhagyók és a nyugdíjba vonulók egyre magasabb, valamint a pályakezdők egyre alacsonyabb száma (arányuk 1 százalék körüli), a tanári pálya alacsony társadalmi és anyagi megbecsültsége, valamint a versenyszféra elszívó ereje, ahol sokkal jobban fizető, megélhetést biztosító állásokra lehet pályázni.