Pénzcentrum • 2026. szeptember 1. 14:32
Nagy Feró 80 évesen sem vonul vissza a zenéléstől. A Beatrice frontembere a hivatásszeretete mellett anyagi okok miatt is a színpadon marad, hiszen az öregségi nyugdíjából nem tudna megélni, a fellépésekből származó bevételeiből pedig öt unokája jövőjét is támogatja. Mindez azonban hamarosan változhat, hiszen a kormány tervei szerint január 1-től emelkedni fog az öregségi nyugdíj minimális összege.
Az énekes AC News-zal készített videóinterjújában elmondta, hogy a koncertek stabil és kiszámítható bevételt jelentenek számára. Erre szükség is van, hiszen a fellépti díjaiból minden nagyobb ünnep alkalmával utal az unokái Bébikötvényébe. Bár az állami nyugdíja meglepően alacsony, mindössze 74 ezer forintos, a megélhetését több egyéb forrás is kiegészíti: folyamatosan kapja a dalai után járó szerzői jogdíjakat, rádióműsort vezet, emellett korábban a Kossuth-díjjal járó pénzjutalomban is részesült.
A zenész a személyét érintő pletykákra és támadásokra is reagált a beszélgetés során, többek között cáfolta azokat a korábbi híreszteléseket, amelyek szerint nagy összeget vett fel egy rendezvényen való szereplésért. Azt mondta, értetlenül áll azon bírálatok előtt is, amelyek szerint csupán egyetlen ismert dala lenne. Úgy véli, az ilyen állítások megfogalmazói egyáltalán nem ismerik az életművét. Az alkoholfogyasztását firtató híreszteléseket pedig humorral kezelte, kiemelve, hogy teljesen magánügy, ha valaki időnként elfogyaszt egy keveset.
Nagy Feró jelenleg nagyon alacsony nyugdíja azonban jövőre jelentősen változhat. Magyar Péter nemrég közösségi oldalán jelentette be, hogy a TISZA-kormány tervei szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Amennyiben a 74 ezer forintos nyugdíja az emelés hatálya alá esik, és valóban legalább 120 ezer forintra nő, az havi 46 ezer forintos, vagyis több mint 62 százalékos emelést jelentene számára. Éves szinten így 552 ezer forinttal kaphatna többet.
Magyar Péter a bejentéskor megalázóan kevésnek nevezte az eddigi minimum nyugdíjösszeget, és hangsúlyozta, hogy az állam olyan tartozással bír a végigdolgozott évtizedekért, a gyermeknevelésért és a szülők gondozásáért cserébe, amelyet nem lehet pusztán forintban kifejezni. Az intézkedés a 2027-es költségvetés elfogadása után, a megjelölt év első napján lép majd hatályba.
Farkas András nyugdíjszakértő korábban arról írt, hogy a változtatás 127 ezer idős embernek jelenthet segítséget. A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez önmagában nem oldja meg a nyugdíjasok elszegényedésének problémáját: jelenleg nagyjából minden harmadik nyugdíjas a havi 180 ezer forintra becsült szegénységi küszöb alatti ellátást kap, minden hatodik pedig 140 ezer forintnál is kevesebbet.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A probléma egyik fő oka, hogy miközben a frissen megállapított nyugdíjak a valorizáció révén követik a bérek emelkedését, a már megállapított ellátásokat alapvetően az inflációhoz igazítják. Emiatt minél régebben vonult valaki nyugdíjba, annál nagyobb lehet a lemaradása az aktív keresők és az újonnan nyugdíjba vonulók jövedelméhez képest. A 13. és a fokozatosan bevezetett 14. havi nyugdíj lassíthatja ezt a folyamatot, de a szakértő szerint önmagában egyik sem jelent tartós megoldást.
Ennek megoldása olyan emelési rendszer lehetne, amely az infláció mellett a bérek reálnövekedését is figyelembe veszi. Javaslata szerint az éves emeléshez a nettó reálkeresetek növekedésének legalább felét hozzá kellene adni. Ezzel számolva 2026-ban a 3,6 százalékos inflációkövető emelés helyett 6,35 százalékkal emelkedtek volna a nyugdíjak, ami szerinte érdemben mérsékelhetné az idősek relatív elszegényedését.
Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi