Latyák Balázs • 2023. október 12. 13:05
Jelentősen nőtt a magyar nyugdíjasok gazdasági aktivitása az elmúlt három évben, így minden eddiginél közelebb kerültünk a halálunkig történő munkavégzéshez.
Az elmúlt három évben a nyugdíjkorhatárt túllépő korcsoportok mindegyikében emelkedett a gazdasági aktivitás, azaz kijelenthetővé vált, hogy a magyarok egy lépésnyire kerültek ahhoz, hogy a sírig dolgozzanak – olvasható ki többek között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorából. Eszerint 2020 második negyedévében a 60-64 éves korosztálynak még "csak" a 46,5 százaléka volt gazdaságilag aktív, a 65-69 év közöttiek 10,7 százaléka, a 70-74 éves korosztály képviselői közül pedig 4,9 százalék, ám ez mára jelentősen emelkedett. Így 2023 második negyedévére a 60-65 évesek 57,3, a 65-69 év közöttiek 13,4, a 70-74 éveseknek pedig a 7,4 százaléka bizonyult gazdaságilag aktívnak hazánkban.
Kérdés azonban, hogy mi állhat az idősebb generáció nagyfokú szerepvállalásának a hátterében. A magyarázat erre egyrészt az, hogy a magyar nyugdíjrendszer áttekinthetetlen, ezért senki nem látja előre az élete során, hogyan nő a nyugdíja, hogyan épülnek a jogosultságai, mennyi járulékot érdemes fizetnie.
Emiatt az állami nyugdíjrendszer öngondoskodásra motiváló ereje a nullához konvergál, ráadásul a rendszer az idén már 35 évnyi (1988-tól szerzett) bruttó kereseteinkből számolja ki a nettó nyugdíjunkat. Emiatt olyan bonyolult számítás-sorozat szükséges a nyugdíj kiszámításához, amit földi halandó föl nem fog.
Ezen felül az is komoly motivációs értékkel bír a magyarok számára a sírig tartó munkára, hogy a jelenlegi nyugdíjemelés semmi mástól nem függ, mint az éves infláció mértékétől. Ez pedig azért probléma, mert ha a nettó átlagbérek nominális növekedési üteme magasabb, mint az inflácó mértéke (és ez még a tavalyi és az idei horror-infláció idején is jellemző trend), akkor a nyugdíjak vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest elkerülhetetlenül és folyamatosan csökken. Ezt a helyzetet orvosolni pedig csak munkával lehet.
Amit amúgy a KSH adatsora szerint a férfiak a nőknél magasabb arányban tesznek meg. Azaz a 60-64 éves férfiaknak a 64,5 százaléka dolgozott 2020 második negyedévében, míg a 65-69 éveseknek a 9,2 százaléka, a 70-74 éveseknek pedig a 4,5 százaléka számított aktívnak a nyugdíjas éveiben. Ezzel szemben a 60-64 közötti nőknek csak a 31,7 százaléka, a 65-69 éves korosztálynak a 9,2 százaléka, a 70-74 éveseknek pedig a 3,8 százaléka végzett valamilyen munkát 2020 második negyedévében.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ennél sokkal szomorúbb képet fest az idei év, ekkortól ugyanis a férfiak és a nők is jóval magasabb aktivitási arányt mutattak. Ez főként a 60-64 éves korcsoportban mutatkozott meg, ahol a férfiak 42,5 százaléka, a nők 74,9 százaléka vállalt munkát. Ez az előbbiek esetében 10,4 százalékpontos, míg a nők esetében 10,8 százalékpontos növekedést jelent. A 65-69 éves férfiaknak a 18,0 százaléka, a nőknek a 9,9 százaléka dolgozott, míg a 70-74 éves férfiaknak a 11,7, a nőknek a 4,5 százaléka vállalt munkát az idei második negyedévben.
Magyarországon az utóbbi években rendre szóba került a jelenlegi nyugdíjkorhatár emelése. A legutóbbi emelési ciklus 2022-ben zárult le: akkor 65 évre emelték az öregségi nyugdíjkorhatárt, de a nők 40 év szolgálati idővel továbbra is nyugdíjba vonulhatnak. A 65 éves korhatár amúgy átlagosnak tekinthető az Európai Unióban, míg a legtovább az olaszoknak, a bolgároknak, a dánoknak és a görögöknek kell dolgozniuk, náluk 67 évesen lehet visszavonulni. A leghamarabb pedig a franciák vonulhatnak nyugdíjba, 62 éves korukban.