Pénzcentrum • 2023. május 6. 13:57
Magyarország a 24. helyre csúszott vissza az uniós tagországok nyugdíjrendszereinek versenyében. Az elmúlt három évben rosszabbodott az idősek helyzete, míg a fenntarthatóság valamelyest javulni tudott.
Megjelent az Allianz 2023-as globális nyugdíjjelentése, melyben a világ nyugdíjrendszereinek aktuális helyzetét és hosszú távú kilátásait vizsgálják. A Bankmonitor emlékeztet, hogy az elemzés három szempont alapján hasonlítja össze a különböző nyugdíjrendszereket, majd ezek összesítésével rangsort állít fel.
Kiolvasható, hogy az elmúlt 3 évben számottevően javult az európai nyugdíjrendszerek helyzete, ugyanakkor a különböző országok teljesítménye nagyon változóan alakult.
Franciaország például 10 helyet javított a közelmúltbeli intézkedései árán, míg Magyarország 5 helyet csúszott hátrébb a listán.
A biztosító tanulmánya egy általuk létrehozott index alapján állít fel rangsort az egyes országok között. A mutató három komponensből áll: figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági és demográfiai kiindulópontot, az egyes nyugdíjpillérek fenntarthatóságát, valamint az idősek helyzetén keresztül a nyugdíjrendszer „megfelelőségét”.
Az elemzés készítői az egyes területeken külön-külön adtak pontszámot egy 1-től 7-ig terjedő skálán – minél alacsonyabb a pontszám, annál jobb –, majd ezek súlyozásával minden országhoz hozzárendeltek egy összesített értéket.
Az európai nyugdíjrendszerek meglehetősen változóan teljesítenek: a legjobb helyezést Dánia érte el 2,2-es pontszámmal, míg a leginkább problémás helyzetben Románia nyugdíjrendszere van, ott 4,3-as összesített érték adódott. (Az elemzés nem csak európai országokkal foglalkozik, világszerte 75 állam nyugdíjrendszerét értékeli, melyek közül Libanon és Srí Lanka az abszolút sereghajtók 4,7-es pontszámokkal.)
Visszacsúszott Magyarország
Az Európai Unió országai idén átlagosan 3,4 pontot szereztek az Allianz értékelése szerint. Magyarország a közepesnek tekinthető 3,7-es összpontszámot érte el, de az egyes részterületeken nagy eltérések mutatkoznak. A legjobb pontszámot a harmadik komponens, azaz a nyugdíjrendszer megfelelősége terén kapta hazánk (3,4), ezt követi a fenntarthatóság (3,8), míg a demográfiai és gazdasági kiindulópont tekintetében muzsikáltunk a leggyengébben (4,2).
A nyugdíjrendszer megfelelősége mostanra valamelyest rosszabbodott 2020 óta: 3 évvel ezelőtt még 3,2-es pontszámra volt elegendő a helyzet. A változásban feltehetően nagy szerepet játszott a rekordmagas infláció, amely lényegesen visszavetette az idősek életszínvonalát.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A fenntarthatóság 2020-ban 4,6-os értéket kapott, tehát mostanra jelentős javuláson ment keresztül, aminek elsődleges oka a korhatár fokozatos emelése lehetett. Hasonlóképpen javulást mutatott az aktuális gazdasági és demográfiai kiindulópont komponense is, ahol 2020-ban még 4,7 ponttal díjazták a magyar helyzetet.
Összességében 2020-ról 2023-ra 0,4 pont javulást produkált Magyarország, de ennek ellenére az európai rangsorban 5 helyezéssel hátrébb, a 24. helyre csúsztunk. Megelőzött többek között Franciaország, ahol a közelmúltbeli intézkedéseknek köszönhetően hatalmas fenntarthatóságbeli javulás ment végbe. Hasonlóképpen nagyot menetelt még a Görögország és Portugália, de egy kisebb ugrással Szlovénia és Horvátország is meg tudta előzni hazánkat az elmúlt három év során.
Jelentős kockázatokra hívják fel a figyelmet
A jelentés a nyugdíjrendszerek mai és jövőbeni kockázataival is mélyrehatóan foglalkozik. Amint írják, a Covid-járvány által okozott sokkhatás ellenére a 21. században drasztikus elöregedésnek néznek elébe a társadalmak. 2050-re Európában és Észak-Amerikában 84 évre is emelkedhet a születéskor várható élettartam, de a globális átlag is elérheti a 77,2 évet.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából kedvezőtlen körülmény, hogy a Covid és az inflációs válság idején számos országban csökkentették a járulékokat, illetve lehetővé tették a nyugdíjcélú megtakarítások korai kivonását. Ezeket a megtakarításaikat nagyon sokan részben vagy egészben felélték, ebből kifolyólag alacsonyabb nyugdíjakra számíthatnak majd idős korukban.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a megemelkedett kamatkörnyezetben az államadósság finanszírozása is költségesebb, így tovább szűkül a mozgásterük a fenntarthatóságra törekvő kormányoknak. Egy darabig járható út a járulékok emelése, de ez drágítja a foglalkoztatást, ezen keresztül pedig ronthatja a versenyképességet, sőt, akár adóelkerülést is előidézhet. Utolsó védvonalként tehát marad a nyugdíjkorhatár emelése, amit számos ország már jelenleg is kénytelen alkalmazni.