Élesedik a nyugdíjkrízis: van kiút a nyomorból, itt a mesterterv?

Pénzcentrum2020. január 27. 05:50

Január folyamán több nyugdíjasok ügyét pártoló szervezet kezdeményezett párbeszédet a nyugdíjszámítás, nyugdíjminimum, és általánosságban az idősek szociális helyzetének ügyében. Változásokat sürget a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas tagozata is, különböző eszközökkel. A Pénzcentrum most megkérdezte a szervezetek vezetőit, mit lehet remélni az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megemelésével, alapnyugdíj bevezetésével kapcsolatban, illetve hatásos lehet-e a döntéshozókra a több oldalról érkező nyomásgyakorlás.

Több nyugdíjas szervezet is kritikát fogalmazott meg a jelenlegi nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, és lépéseket is tettek a változtatás érdekében. Január 29-ére konzultációt hívott össze a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott elvekről és intézkedésekről, melyre 6 magyarországi párt hivatalos, akik el is fogadták a meghívást - értesült a Pénzcentrum. A január 9-én benyújtott népszavazási kérdéseikre pedig február 9-e az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határideje a válaszadásra. Mindeközben a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas tagozata találkozót kezdeményezett a miniszterelnöknél és két miniszternél is a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas tagozata. A szövetség és a tagozat elnöke Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak és Varga Mihálynak írt közös leveléhez csatolta a nyugdíjasok helyzetének radikális megváltoztatására készített 6 pontos követeléscsomagját. 

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke, Karácsony Mihály kérdésünkre elmondta, hogy a január végére összehívott konzultáció célja két dokumentum aktualizálása a nyugdíjasok jelenlegi helyzetének tükrében. Az egyik a 2019. májusában a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület kezdeményezésére és szervezésében létrejött, a DK, MSZP, LMP, Párbeszéd által aláírt Szándéknyilatkozat, melynek lényege az lenne, hogy a pártok konzultáljanak a nyugdíjasok ügyét egyesülettel, képviseljék álláspontjukat. A másik dokumentum a 2017.december 17-én 11 párt aláírásával elfogadtott Az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott, az aláíró pártok mindegyike által támogatott, elvek és intézkedések című dokumentum.

A konzultációra a DK, MSZP, LMP, Párbeszéd, Jobbik, Momentum kapott meghívást, melyet előzetesen el is fogadtak.

A Nyugdíjas Parlament még január 9-én nyújtotta be négy, nyugdíjasok helyzetét érintő kérdéseit, melyre a Nemzeti Választási Bizottságnak 30 napon belül kell választ adnia, azokat hitelesítenie. A Nemzeti Választási Bizottsághoz - előzetes hitelesítés céljából - benyújtott négy kérdés célja, hogy az Országgyűlést arra kényszerítse, hogy:

  • hozza létre az Idősek Jogainak Biztosa intézményét;
  • bővítse ki a kiegészítő szolgálati idő beszámíthatóságának lehetőségét;
  • vegye figyelembe az év elejei nyugdíjemelés nagyságának meghatározásakor a tervezet bérnövekedés mértékét is;
  • csökkentse: a nemek, a lakóhelyek, valamint a nyugdíjba vonulás időpontja miatt meglévő, indokolatlan nyugellátások közötti különbségeket.

A kérdésekre a Pénzcentrum olvasói több mint 90 százalékban Igennel felelnének egy estleges népszavazás esetén. A nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében több szervezet sürgeti az alapnyugdíj bevezetését, illetve a legkisebb öregségi nyugdíj összegének emelését, amely nem változott az elmúlt évtizedben, maradt 28500 forint. Karácsony Mihály lapunk kérdésére elmondta, korábban már kezdeményeztek országos népszavazást a legkisebb öregségi nyugdíj ügyében, 2019 nyarán, amelyet az NVB elutasított.

A legkisebb öregségi nyugdíj ma a nyugdíjasok esetében szinte már nem bír relevanciával

- mondta el az egyesület elnöke, és hozzátette: "Az alapnyugdíj alapvetően a kor-betöltött öregségi nyugdíjasok (2 millió fő) minimális juttatását szeretné elérni, de ma még szinte mindenki mást és mást ért alatta." 

A MASZSZ nyílt levélben sürget változtatást

A kérdésről Juhász Lászlónak, a MASZSZ Nyugdíjas Tagozatának elnökének véleményét is kikértük. A szövetség személyes találkozót kezdeményezett a miniszterelnöknél és két miniszternél, Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak és Varga Mihálynak írt közös leveléhez csatolta a nyugdíjasok helyzetének radikális megváltoztatására készített 6 pontos követeléscsomagját. 

A reform hat pontja javaslatok fogalmaz meg azonnali, közép- és hosszabb távú feladatokra, célokra, minthogy a nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, a nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől. Javasolják továbbá, hogy 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára, a kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra, illetve hogy a kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.

A levélben indítványozzák, hogy a kormány vezessen be alapnyugdíjat.

Juhász László véleménye szerint az alapnyugdíj bevezetése csak úgy képzelhető el, ha az alsóbb kategóriákban lévő nyugdíjak meghaladnák a létminimumot, különben az e fölötti kategóriákban lévők nyugdíja "összetorlódna" az alapnyugdíjakkal, hasonlóképpen ahhoz, ahogy az a minimális bér drasztikus emelésénél történt.

Csakhogy amíg a versenyszféra korrigálja az igazságtalanságokat, de sem a nyugdíjaknál, sem a közszférában ez a korrekció nem történik meg automatikusan. Talán a szociális rendszer ésszerű reformja megoldást jelenthetne a problémára

- mondta el. Véleményét a legkisebb öregségi nyugdíjjal kapcsolatban is kikértük, amelyet a tagozat elnöke szerint új tartalommal kellene felruházni azt.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Ketté kellene választani a "szociális viszonyszám" és a medián nyugdíj 60 százalékát elérő "alapnyugdíj" funkciókat. Ma az gátolja a "nyugdíjminimum" emelését, hogy a fent említett egyéb kifizetések összegét jelentősen megemelné.

- mondta el, hozzátéve, hogy azok az ellátások, amelyeket befolyásolna a legkisebb öregségi nyugdíj megemelése, is megérdemelnék a változást. Az alapnyugdíj bevezetését viszont elfogadhatónak tartaná ebben a kérdésben, illetve az ennél magasabb értékű pl. "munkanyugdíj" intézményesítését, amelyeket Németországban jövőre terveznek bevezetni.

Nem csak a nyugdíjasoknak kell összefogniuk

Bár nem mindenben egyeznek a nyugdíjasok ügyét képviselő szervezetek körében a vélemények, abban egyetértenek, hogy az összefogás, illetve hogy többen többféleképpen kezdeményezik a konzultációt, fontos a célok elérésében. Karácsony Mihály elmondta, hogy a MASZSZ kezdeményezéseiről a sajtón keresztül értesültek, és hogy az "bizonyára tisztességes és jó szándékú".

A MASZSZ összefogás iránti szándéka nagyon fontos

- mondta a Nyugdíjas Parlament elnöke, és megjegyezte, hogy ma Magyarországon a bírósági nyilvántartás szerint 910 nyugdíjas egyesület létezik, de ezeken túl még számos be nem jegyzett, jogi formát nem öltő nyugdíjasok szervezésére vállalkozó aktivitás létezik. Juhász László szerint is összefogással minden tekintetben eredményesebbek lehetnek a szervezetek:

Ezért hozta létre hét nagy nyugdíjas érdekképviselet - köztük 4 szakszervezeti konföderáció nyugdíjas tagozata - a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsát (NYUSZET). Sajnos egyelőre nem tartunk ott, hogy a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete által benyújtott népszavazási kérdéseket a NYUSZET-tel, illetve tagszervezeteivel is egyeztették volna.

- mondta el a MASZSZ Nyugdíjas tagozatának elnöke. Kérdésünkre, hogy célravezető lehet-e a népszavazás, mint eszköz, hogy a nyugdíjasok helyzetéről érdemi egyeztetés induljon, úgy vélekedett: 

A nyugdíjrendszer egy nagyon bonyolult, szerteágazó és nagyon sok részletet tartalmazó szabályozás. A népszavazás - nézetem szerint - alkalmatlan eszköz az ilyen komplex szabályozások meghatározására.

Viszont Karácsony Mihály kérdésünkre indokolta, hogy miért népszavazás útján próbálják érvényre juttatni a nyugdíjasok érdekeit:

Több éves tapasztalatunk alapján: se a levél, se a nyílt levél, se a petíció, se a parlamenti műfajban született, se a napirend előtti felszólalás, se a kérdés, se az azonnali kérdés, se az interpelláció, se a határozati javaslat, se a törvényjavaslat, se a politikai vitanap, vagy se a szakmai konferenciák, se a nemzetközi szakértő meghívása, se a sajtótájékoztatók, se a közérdekű adatigénylés - bár ez néha sikeres - se a tüntetések nem tudják arra kényszeríteni a hatalmat, hogy érdemben reagáljanak az érintettek javaslataira, kezdeményezéseire. A népszavazási kezdeményezés esetén a hatalomnak 30 napon belül kötelező reagálni és kedvezőtlennek vélt elutasítás esetén lehet jogorvoslásért a Kúriához fordulni.

Mindenesetre a nyugdíjasok érdekeit képviselő szervezetek részéről mutatkozó aktivitás mindenképpen elindít egy folyamatot, ha nem is a kormány részéről, de lakossági oldalon egyre többen láthatják be ennek nyomán, amit a szakértők már régóta hangoztatnak: hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon nem fenntartható, a nyugdíjszámítás pedig igazságtalan, és azokat az egyenlőtlenségeket, amelyeket okoz, már utólag sem lehet majd kijavítani, így mielőbbi lépésekre van szükség, hogy változás történjen.

Címkék:
nyugdij, nyugdíjminimum, szakszervezet, parlament, népszavazás, alapnyugdíj, nyílt levél, öregségi nyugdíjminimum, nyugdíjszámítás, jobbik, képviselő választás,