Pénzcentrum • 2016. szeptember 26. 05:34
A jelenlegi magyar nyugdíjrendszert nem lehet tovább fenntartani, így azért, hogy elkerüljük a katasztrófát, azonnali reformok szükségesek. A Pénzcentrum megszerezett egy friss kutatását, amely a nyugdíjrendszer átalakítására kínál alternatívákat.
Már hosszú évek óta folyik a vita arról, hogy miként lehetne átalakítani a magyar nyugdíjrendszert, mert ha ez nem történik meg, annak egyetlen emberöltő alatt beláthatatlan következményei lehetnek. Gyakran elhangzik az is, hogy néhány év múlva egyszerűen nem kapnak majd nyugdíjat az emberek - erre az esély ugyan szinte a nullával egyenlő, az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy időseink, mennyiből élnek majd öreg napjaikban, és mindez mekkora terhet ró majd az aktívan kereső állampolgárokra.
A jelenlegi rendszert részben a demográfiai változások miatt elavult, és nem lehet hosszútávon működtetni. Tavaly Magyarország a GDP 10 százalékát nyugdíjkiadásokra költötte, ami nemzetközi összehasonlításban nagyon magas (OECD országok átlaga 7,9 százalékot költ nyugdíjra).
Azokban az országokban, amelyekben már megtörtént a nyugdíjreform, mind kettő- vagy többpilléres rendszerre álltak át.
A Pénzcentrum megszerezte a Szent István Egyetem kutatóinak legfrissebb tanulmányát a nyugdíjpolitikai kihívásokról, amelyben több ország nyugdíjrendszerét elemezték.
Németországban pontoznak
Németországban jelenleg 65 év és két hónap a nyugdíjkorhatár (a következő 20 évben fokozatosan 67 év fölé emelik), és minimum 5 év járulékbefizetés után jár nyugdíj. A kötelező állami nyugdíjrendszer egypilléres, kereset alapú folyófinanszírozású rendszer.
Ez a rendszer pontozásos számítású, tehát a hozzájárulás mértéke attól függ, hogy mennyit keres a dolgozó. Amikor valaki nyugdíjba megy, akkor visszamenőleg kiszámolják minden egyes évre vonatkozóan a pontszámokat, és ezeket összesítik. Majd az összesített pontokat megszorozzák az aktuális nyugdíj-pontértéknek megfelelően, ami 2014-ben 337,68 euró volt. Az érték évente igazodik a GDP-hez.
Az állami rendszer mellett létezik önkéntes nyugdíjpénztár is, ami adó és állami támogatást élvez.
Két pillér a lengyeleknél
Lengyelországban a nyugdíjrendszer kétpillérű.
Tehát mindenkinek van egy személyre szabott alszámlája, ahová a kereset 2,9 százaléka kerül, és a dolgozó döntheti el, hogy ezt az összeget milyen kockázati befektetésbe helyezi. Ha ebből a két pillérből nem jön ki a meghatározott minimum nyugdíj (mert mondjuk a befektetés nem hozta a várt hozamot), akkor az állam kipótolja a hiányzó részt.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Lengyelországban a nyugdíj egyébként 21 év járulékfizetés után jár.
A svéd minta
A svéd nyugdíjrendszer egy folyó finanszírozású, egy felosztó-kirovó, és egy hozzájárulással meghatározott rendszerből áll.
Az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bérhez viszonyítva 18,5 százalékos nyugdíjjárulékot jelent. Ebből 16 százalékot az egyéni számlákon írják jóvá és négy állami nyugdíjalap között egyenlő arányban. A fennmaradó 2,5 százalék pedig az egyén által választott befektetési alap valamelyikébe kerül. Ezek összessége miatt a svéd nyugdíjbiztosítás alapvetően önfenntartó.
A fenti példákból az látszik, hogy mindenhol több pilléres nyugdíjrendszert vezettek be, ahol már megvalósult a reform.
- mondta Mihály Nikolett, a Szent István Egyetem adjunktusa.
A fenti, nemzetközi példákból viszont az is jól látszik, hogy mindegyik nyugdíjrendszer a dolgozók nyugdíjcélú megtakarításaira is építkezik. Érdemes a magyar lakosságnak is minél előbb elkezdeni az előtakarékosságot a nyugdíjas éveikre.