Most dőlhet el, ki keres vagyonokat a sztárrészvényeken: ez lenne 2026 legnagyobb pénzcsinálója?

A mesterséges intelligencia néhány év alatt a világgazdaság egyik legfontosabb témájává vált. Az Nvidia, a Microsoft, az Alphabet, az Amazon és a Meta piaci értéke történelmi csúcsokra emelkedett, miközben a befektetők óriási növekedési lehetőséget látnak az AI-ban. A technológiai részvények teljesítménye az amerikai tőzsdéket is rekordokra emelte, és ma már szinte nincs olyan befektetési alap vagy nyugdíjportfólió, amelyben ne lennének jelen ezek a vállalatok.

Ezzel párhuzamosan egyre többen teszik fel a kérdést: valódi technológiai forradalom zajlik, vagy egy újabb pénzügyi buborék épül? A dotkomlufi emléke miatt sokan vonnak párhuzamot az internet hőskorával, a jelenlegi helyzet azonban több szempontból is eltér attól.

Mi is volt az a dotkomlufi?

A legfontosabb különbség, hogy az AI-forradalmat ma nem veszteséges startupok, hanem a világ legnyereségesebb vállalatai vezetik. A Microsoft, az Alphabet, az Amazon és a Meta évente több tízmilliárd dolláros profitot termel, amelyből saját AI-fejlesztéseiket finanszírozzák. Nem külső tőkéből tartják fenn működésüket, hanem meglévő üzletágaik nyereségéből építik az adatközpontokat, fejlesztik a modelleket és vásárolják a legmodernebb chipeket.

Az AI-beruházások ráadásul már ma is bevételt termelnek. A felhőszolgáltatások, az adatközpontok és a nagy teljesítményű processzorok iránt folyamatosan nő a kereslet, miközben egyre több vállalat építi be a mesterséges intelligenciát a működésébe.

A kockázatok sem elhanyagolhatók

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének kockázatok. A történelem azt mutatja, hogy a nagy technológiai áttöréseket gyakran túlzott befektetői várakozások kísérik. Sok esetben nem maga a technológia vall kudarcot, hanem a piac túl gyorsan árazza be a jövőbeni sikereket.

Az egyik legnagyobb kockázat a tőzsdei koncentráció. Bár az S&P 500 ötszáz vállalatot tartalmaz, teljesítményét egyre inkább néhány technológiai óriás, köztük a Microsoft, az Nvidia, az Apple, az Alphabet és az Amazon határozza meg. Emiatt sok befektető nagyobb AI-kitettséggel rendelkezik, mint azt gondolná, még akkor is, ha egyszerű indexkövető alapot vásárol.

A másik fontos kérdés a megtérülés. A nagy technológiai cégek jelenleg más üzletágaik nyereségéből finanszírozzák az AI-fejlesztéseket, de az OpenAI, az Anthropic és számos kisebb szereplő továbbra is óriási összegeket költ számítási kapacitásra, miközben bevételeik még nem fedezik ezeket a kiadásokat.

Az egész iparágra jellemző, hogy a beruházások gyorsabban nőnek, mint az árbevétel. Ez egy feltörekvő technológiánál természetes folyamat, de csak addig, amíg a befektetők hisznek a jövőbeni megtérülésben. Ha ez a bizalom meginog, az könnyen visszafoghatja az AI-fejlesztések finanszírozását.

A fő kérdés: van AI-lufi?

A mesterséges intelligencia körüli befektetői eufória egyre gyakrabban veti fel a kérdést, hogy valódi technológiai forradalom zajlik-e, vagy már egy újabb tőzsdei buborék épül. A Pénzcentrum ezért több piaci szakértőt is megkérdezett arról, kialakult-e már AI-lufi a részvénypiacon, mely vállalatok lehetnek a technológia hosszú távú nyertesei, hol látnak túlzott értékeltséget, milyen kockázatok fordíthatják meg a jelenlegi trendet, és milyen befektetési stratégiát érdemes követniuk azoknak, akik részesedni szeretnének a mesterséges intelligencia várható növekedéséből. Albert Bálint, a Concorde Alapkezelő junior elemzője szerint a jelenlegi piaci helyzetet elsősorban a vállalati fundamentumok magyarázzák, ugyanakkor a magas várakozások miatt a technológiai szektor sérülékenyebbé vált.

Albert Bálint, a Concorde Alapkezelő junior elemzője szerint egyelőre nem beszélhetünk klasszikus AI-lufiról a részvénypiacon.

Bár történelmi összevetésben az amerikai részvénypiac értékeltsége magasnak tűnik, az S&P 500 előretekintő P/E mutatója nagyjából az elmúlt öt év átlagának felel meg. A technológiai részvények idei emelkedését ráadásul elsősorban nem a túlzott optimizmus, hanem a javuló profitkilátások hajtották.

Mint rámutatott, a második negyedévben a nagy technológiai vállalatok többsége felülmúlta az elemzői várakozásokat, ezért a mostani AI-rali sokkal inkább vállalati eredményeken alapul, mint a 2000-es évek eleji dotkomlufi, amikor számos cég valódi üzleti teljesítmény nélkül kapott kiemelkedő értékeltséget.

Az elemző ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a rendkívül magas növekedési várakozások sérülékennyé teszik a piacot.

Ha a vállalatok nem hozzák a befektetők által várt eredményeket, az jelentős árfolyamkorrekciót okozhat. Emellett az amerikai részvénypiac egyre inkább néhány AI-hoz kapcsolódó óriásvállalattól függ, ami önmagában is kockázatot jelent.

Albert Bálint szerint jelenleg az AI-infrastruktúra kiépítésében érdekelt vállalatok a legnagyobb nyertesek. Ide tartoznak a memória- és chipgyártók, valamint a hiperskálázó felhőszolgáltatók, amelyek a növekvő számítási kapacitás iránti keresletből profitálnak. A modellfejlesztők ezzel szemben jóval nehezebb helyzetben vannak, mert az egyre erősödő árverseny csökkenti bevételeiket, miközben a működésükhöz szükséges számítási kapacitás költsége továbbra is magas.

Hosszabb távon azonban várhatóan átalakul a piac. Az elemző szerint a technológia fokozatosan tömegtermékké válik, ezért a nyereség sem marad tartósan az értéklánc egyetlen szereplőjénél. A végső nyertesek azok a vállalatok lehetnek, amelyek a mesterséges intelligenciát képesek mérhető termelékenységnövekedésre és üzleti eredményre váltani.

- jegyezte meg az elemző, hozzátéve: a legnagyobb túlzott optimizmus jelenleg a félvezetőiparban figyelhető meg. Bár ezeknek a vállalatoknak a magas értékeltségét a kiemelkedő eredmények indokolják, a befektetői pozicionáltság rendkívül egyoldalúvá vált. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb csalódást okozó gyorsjelentés is jelentős árfolyamesést válthat ki, ahogyan azt korábban a Samsung vagy az Nvidia esetében is láthatták a befektetők.

A következő években több tényező is fordulatot hozhat az AI-részvények teljesítményében. Ilyen lehet az adatközpontok energiaellátásának korlátja, a mesterséges intelligencia modellek számítási igényének csökkenése, a kínai chipgyártók erősödése, valamint az adatközpont-fejlesztéseket érintő esetleges szabályozói szigorítások. Ha a jelenlegi túlkereslet túlkínálatba fordul, az jelentősen átalakíthatja az AI-értéklánc nyerteseit.

A befektetőknek Albert Bálint nem egyedi AI-részvények vásárlását, hanem diverzifikált technológiai kitettséget javasol. Szerinte a mesterséges intelligencia hosszú távon meghatározó megatrend lesz, ezért érdemes az egész értékláncban gondolkodni, és nem kizárólag a chipgyártókra koncentrálni. Emellett a robotika és az ipari automatizáció is profitálhat az AI terjedéséből.

Az elemző szerint a befektetőknek érdemes figyelemmel követni az AI-modellek használati díjainak, a memóriachipek árának alakulását, a nagy felhőszolgáltatók adatközpont-fejlesztéseit, valamint a technológiai vállalatok eredményvárakozásait. Ezek a mutatók jelezhetik legkorábban, hogy az AI-értékláncban mely szereplőknél maradhat tartósan a nyereség.

Az eufória már tetten érhető

Csúr Balázs, a VIG Alapkezelő junior elemzője szerint sem beszélhetünk egyelőre klasszikus AI-lufiról a részvénypiacon. Bár az AI-hoz kapcsolódó egyes szegmensekben már érzékelhető az eufórikus befektetői hangulat, a félvezetőipari vállalatok kiemelkedő teljesítményét valódi bevétel- és profitnövekedés támasztja alá. Az árfolyamok és az értékeltségek ezért egyelőre nem szakadtak el a fundamentumoktól.

Az elemző ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a chipszektor erősen ciklikus.

Előfordulhat, hogy a vállalatok éppen a profitciklus csúcsán tűnnek olcsónak, ami könnyen túlzott profitvárakozásokat alakíthat ki a befektetőkben. Ez ugyan nem klasszikus értékeltségi buborék, de a túlzott várakozások később csalódást okozhatnak.

Csúr Balázs szerint eddig az AI-értékláncon belül egyértelműen az infrastruktúra-réteg, elsősorban a félvezetőgyártók profitáltak a legtöbbet. Hosszabb távon azonban várhatóan megismétlődik az, ami korábbi technológiai forradalmak során is történt: az értékteremtés fokozatosan az alkalmazások felé tolódik. Jelenleg azonban még nehéz megjósolni, hogy az OpenAI, az Anthropic, a Google, az xAI vagy más szereplők közül kik lesznek ennek a szakasznak a nyertesei. Emiatt rövid távon továbbra is az infrastruktúrához kapcsolódó vállalatok kínálhatják a legátláthatóbb befektetési lehetőségeket.

A túlzott optimizmus elsősorban azoknál a vállalatoknál jelenhet meg, amelyek üzleti eredményei még a távoli jövőben várhatók. Az elemző szerint a chipgyártók esetében a magas kereslet és a jól látható profitok miatt könnyebb megalapozni a jelenlegi értékeltségeket. Ezzel szemben a kvantumszámítással, új chiparchitektúrákkal, AI-alkalmazásokkal, robotikával vagy más jövőbe mutató technológiákkal foglalkozó cégek sok esetben olyan jövőbeli lehetőségeket áraznak, amelyek megvalósulása még bizonytalan. Ezeknél a részvényeknél nagyobb a kockázata annak, hogy az árfolyamokat túlzott várakozások hajtják.

A következő években az AI-részvények teljesítményét elsősorban a hiperskálázó technológiai vállalatok beruházásai határozhatják meg. Csúr Balázs szerint ezeknek a cégeknek a mesterséges intelligenciára fordított tőkekiadásai 2027-re akár az ezermilliárd dollárt is meghaladhatják. Ugyanakkor nemcsak a beruházások nagyságát, hanem azok növekedési ütemét is figyelni kell. Ha a vállalatok lassítani kezdik beruházásaikat, az korai figyelmeztető jel lehet arra, hogy az AI-rali kifulladóban van.

Rövid távon a piac hangulatát az is befolyásolhatja, hogyan sikerülnek a nagy AI-vállalatok tőzsdei bevezetései. Az Anthropic és az OpenAI is jelezte már IPO-szándékát, és ezek sikere vagy kudarca érdemben alakíthatja a befektetői bizalmat. Emellett a mesterséges intelligencia modellek fejlődése is fontos tényező marad. Az olyan technológiai áttörések, mint a Google Turboquant vagy a DeepSeek R1, rövid távon ugyan volatilitást okoztak, hosszabb távon azonban javították az AI-modellek teljesítményét és gazdaságosságát.

- hangsúlyozta az elemző.

A befektetési stratégiáról szólva az elemző hangsúlyozta, hogy az AI-értéklánc különböző szegmensei eltérő kockázatot hordoznak. Az alkalmazási réteg jövőbeli nyerteseit ma még nehéz azonosítani, ezért ezen a területen a diverzifikáció csökkentheti a rossz vállalat kiválasztásának kockázatát. Rövidebb távon továbbra is az infrastruktúrához kapcsolódó ágazatok, például az adatközpontok, a félvezetőipar, az energiaszektor és az AI-hoz szükséges nyersanyagokat előállító vállalatok kínálják a legátláthatóbb növekedési lehetőségeket, ugyanakkor ezekben a szegmensekben a ciklikusság miatt a belépés időzítése is kiemelt jelentőségű.

A robotikában óriási potenciál rejlik?

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a mesterséges intelligencia körüli piaci emelkedés egyelőre nem tekinthető klasszikus tőzsdei buboréknak. Úgy véli, az AI egy olyan megatrend, amely még mindig a fejlődés korai szakaszában jár. Bár az árfolyamok emelkedése több ponton emlékeztet a korábbi piaci buborékokra, a mostani ralit elsősorban a vállalatok javuló fundamentumai és profitkilátásai hajtják, nem pedig pusztán a befektetői eufória. Ráadásul az utóbbi időszakban a legnagyobb technológiai vállalatok értékeltsége mérséklődött, miközben a bevétel- és profitvárakozások tovább javultak.

A befektetési igazgató szerint az AI-értéklánc fejlődése új szakaszba lép. Az elmúlt évek egyértelmű nyertesei az infrastruktúrát kiépítő vállalatok voltak, köztük a chipgyártók és az adatközpontokhoz kapcsolódó cégek, amelyek továbbra is jelentős árazási erővel rendelkeznek. Egyre nagyobb lehetőséget kínálnak azonban azok a vállalatok is, amelyek a mesterséges intelligencia bevezetésében, skálázásában és gyakorlati alkalmazásában vesznek részt.

Kiss Péter szerint a földrajzi különbségek is felértékelődnek. Az Egyesült Államok és Ázsia jelenleg elsősorban az infrastruktúra-fejlesztésekből profitál, míg Európa és India várhatóan az AI széles körű vállalati alkalmazásából húzhat nagyobb hasznot. Hosszabb távon a bioinformatika, a kvantumszámítástechnika és az AI-alapú robotika válhatnak a következő növekedési hullám meghatározó területeivé. Míg az Egyesült Államok és Kína elsősorban a szoftverfejlesztésben vezethet, Európa és Japán az erős ipari és gyártási bázisának köszönhetően a robotikában szerezhet előnyt.

Mint elmondta: a túlzott befektetői optimizmus jelenleg elsősorban a memóriagyártók részvényeinél figyelhető meg. Ezek árfolyama jelentősen emelkedett, amit tovább erősített a kizárólag egy-egy részvényre építő, tőkeáttételes ETF-ek megjelenése is. Ugyanakkor az elemző szerint a vállalatok fundamentumai nem romlottak, az értékeltségek továbbra sem számítanak kirívóan magasnak, ezért inkább a piaci hangulat tűnik túlzottan optimistának.

A következő években több tényező is fordulatot hozhat az AI-részvények teljesítményében. Az AI alkalmazása várhatóan egyre inkább a helyi szabályozásokhoz és fogyasztói igényekhez igazodik, ami növelheti a regionális különbségeket és erősítheti a helyi szereplők pozícióját. Emellett jelentős hatással lehetnek az új chiptechnológiák, a modellek energia- és számítási igényének csökkenése, valamint hosszabb távon a kvantumszámítógépek elterjedése is.

- emelte ki Kiss Péter, arra is felhívva a figyelmet, hogy a geopolitikai feszültségek, a kiberbiztonsági kockázatok és a szabályozói beavatkozások egyre nagyobb szerepet játszhatnak az AI-piac alakulásában. Az infrastruktúra szempontjából meghatározó lehet a kritikus nyersanyagok ellátása és az energiaellátás is. Az olyan technológiai áttörések, mint a fúziós energia vagy a kis moduláris atomreaktorok, jelentősen felgyorsíthatják az AI fejlődését.

A befektetési igazgató szerint a hosszú távú befektetők számára a diverzifikáció a legfontosabb stratégia. Nemcsak az AI-értéklánc különböző szereplői között érdemes megosztani a befektetéseket, hanem földrajzi szempontból is. Hangsúlyozta, hogy az AI-ökoszisztéma messze túlmutat a technológiai vállalatokon, ezért a kapcsolódó iparágakban is érdemes lehet lehetőségeket keresni.

Meghatározó megatrend

Ha az elemzők értékeléseit vesszük figyelembe, akkor több fontos kérdésben is egyetértenek. Mindannyian úgy látják, hogy jelenleg nem beszélhetünk a 2000-es évek dotkomlufijához hasonló AI-buborékról, mivel a technológiai részvények emelkedését nagyrészt valós bevétel- és profitnövekedés támasztja alá. Abban is konszenzus van közöttük, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon meghatározó megatrend marad, ugyanakkor a rendkívül magas befektetői várakozások miatt a szektor sérülékeny, ezért egy-egy csalódást okozó eredmény vagy a beruházások lassulása jelentős korrekciót válthat ki.

A hangsúlyok azonban eltérnek.

• Albert Bálint, a Concorde Alapkezelő junior elemzője elsősorban a vállalati eredményekre és az AI-értékláncon belüli profiteloszlásra helyezi a hangsúlyt, miközben a félvezetőszektor túlzott koncentrációját tartja a legfontosabb kockázatnak.
• Csúr Balázs, a VIG Alapkezelő junior elemzője inkább a technológiai ciklusokra és a félvezetőipar erős ciklikusságára hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy hosszabb távon az értékteremtés az infrastruktúráról fokozatosan az AI-alkalmazások felé tolódhat.
• Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója ezzel szemben szélesebb makrogazdasági és geopolitikai nézőpontból közelíti meg a kérdést: szerinte a regionális különbségek, az ellátási láncok, az energiaellátás és a szabályozás egyre nagyobb szerepet játszanak majd az AI nyerteseinek kiválasztásában.

A befektetési stratégiát illetően is hasonló következtetésre jutnak. Mindhárom szakértő a diverzifikáció fontosságát emeli ki, ugyanakkor más megközelítésből. A Concorde az AI-értéklánc különböző szereplői közötti egyensúlyt hangsúlyozza, a VIG az infrastruktúra és a későbbi alkalmazási réteg eltérő kockázataira hívja fel a figyelmet, míg az Amundi szerint nemcsak iparágak, hanem földrajzi régiók között is érdemes megosztani a befektetéseket.