Pénzcentrum • 2026. május 18. 14:29
A banki díjemelések kapcsán Németh Balázs, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője a közelmúltban a közösségi médiában adott hangot megdöbbenésének. A hivatalos jegybanki adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a pénzügyi szolgáltatások díjai éppen az elmúlt bő másfél évtizedben emelkedtek rekordmértékben, mintegy 150 százalékkal Magyarországon.
Németh Balázs, a Fidesz-KDNP képviselője nemrég a TikTokon fedezte fel magának a banki díjemelések „vészjósló” jelenségét, a Tisza-kormány liberális politikáját okolva a drágulásért. Az kétségtelen, hogy a bankok nemrég emelésekről döntöttek (szokásos, évenkénti, inflációkövető díjkorrekció), erről itt a Pénzcentrumon is beszámoltunk, Németh Balázs látványos megdöbbenése azonban súlyos emlékezetkiesésről tanúskodik. Hiszen a számok azt mutatják: az elmúlt 16 évben a magyar lakosság a régió legbrutálisabb banki díjemeléseit éppen az ő kormányzásuk alatt szenvedte el.
A tények ugyanis makacs dolgok: 2010 és 2024 között Magyarországon mintegy 150%-kal nőttek a pénzügyi szolgáltatások díjai, ami messze meghaladja a 60%-os régiós és az 50%-os uniós átlagot. Ez a „magyar modell” tette hazánkat listavezetővé a pénzforgalmi költségek terén, ahol a lakosság jövedelemarányosan a legtöbbet fizeti a bankolásért az egész EU-ban.
A drágulás motorja nem valamilyen megfoghatatlan „liberális politika” volt, hanem a Fidesz-kormány által 2013-ban bevezetett, majd többször megemelt pénzügyi tranzakciós illeték. Ezt a különadót a bankok szinte azonnal és teljes mértékben áthárították az ügyfelekre. Csak a 2024-es évben a kormány másfélszeresére emelte az illetéket, és kiterjesztette azt a devizaváltásokra is, ami újabb masszív drágulási hullámot indított el.
Ami pedig a „most induló” emeléseket illeti: a bankok évtizedes gyakorlata az évenkénti, inflációkövető díjkorrekció - erről itt a Pénzcentrumon is beszámoltunk. Németh Balázs valahogy elfelejtett videót készíteni 2024 elején, amikor a rekordmagas, 17,6%-os infláció miatt a legnagyobb ügyfélszámú számlacsomagok költségei 5-18%-kal ugrottak meg egyetlen év alatt. Ehhez képest a 2026 tavaszán látható 4,4%-os inflációhoz igazított emelés szinte elhanyagolható tétel a képviselő pártja által hagyott örökség mellett.
Váltással a családok évente több tízezer forintot takaríthatnának meg
A képviselői retteg(tet)és mellett érdemes a szakmai tényekre is pillantani: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az azonos tranzakciós szokásokkal rendelkező lakossági ügyfelek költségei között továbbra is óriási szakadék tátong, pusztán a választott számlacsomag miatt. Bár az ügyintézés az utóbbi években jelentősen egyszerűsödött - többek között az egyablakos bankváltás, az online számlanyitás és a kötelezően ingyenes alapszámla révén -, a hazai fogyasztói mobilitás siralmasan alacsony: az ügyfelek túlnyomó többsége évtizedek óta nem vált bankot.
A bankszektor ezt a passzivitást és a szándékosan átláthatatlan árazási struktúrát használja ki a profitmaximalizálásra. Pedig egy tudatos váltással - legyen szó a modern, sokszor illetékmentes fintech megoldásokról vagy a hazai bankok közötti versenyben elérhető kedvezőbb, akár nulla forintos csomagokról - a családok évente több tízezer forintot takaríthatnának meg. Az igazi probléma tehát nem a kormányváltás „liberális politikája”, hanem az az évtizedes fogyasztói beidegződés, amely hagyja, hogy a bankok érdemi ellenállás nélkül srófolják tovább a régi, elavult számlák költségeit.