Borbándi Dániel • 2025. május 26. 14:02
Gazdasági viharok, gyengélkedő forint és bizonytalan jövő – nem csoda, hogy a magyarok újra elkezdték biztonságos menedékbe terelni a pénzüket. A Pénzcentrum szavazása szerint az arany, az ingatlan és az euró váltak a legnépszerűbb befektetési célpontokká, míg sokan inkább kivárnak. A döntések mögött nemcsak félelmek, hanem tudatos stratégiák is húzódnak.
Az elmúlt hónapokban újabb gazdasági vihar kezdett kibontakozni: a vámháborúk következményei nem csak a világgazdaságot érintik, hanem a magyar háztartások pénzügyeit is. A globális kereskedelmi feszültségek miatt folyamatos az árfolyam-ingadozás, miközben a forint már megint gyengélkedik. Sokan úgy érzik, a megtakarításaik ereje napról napra olvad. Nem csoda, hogy egyre többen keresnek biztonságosabb kikötőt a pénzüknek.
A történtekre reagálva a Pénzcentrum szavazást indított, hogy megtudjuk: olvasóink mibe fektetnék a pénzüket egy ennyire bizonytalan gazdasági környezetben. Az eredmények árulkodóak – nemcsak a félelmeket tükrözik, hanem a magyar megtakarítók új prioritásait is. Lássuk tehát, hogyan vélekednek olvasóink:
Mibe menekül most a magyar a pénzével?
- A szavazás alapján az látszik, hogy a legnagyobb bizalmat továbbra is a nemesfémek élvezik: az arany a válaszadók 24%-ának első választása lett. Úgy tűnik, sokak fejében az arany még mindig az „örök érték” szimbóluma, amivel „nem lehet melléfogni”.
- Nem sokkal maradt le az ingatlan sem, amely a válaszadók 21%-a szerint megbízható, stabil értéktartó befektetés. Úgy vélik, hogy az ingatlanárak hosszú távon csak felfelé mehetnek, ezért még most is érdemes benne gondolkodni.
- A valutaalapú biztonság is sokak fejében ott van: 15% inkább euróban vagy más, a forintnál stabilabbnak tűnő devizában tartaná meg a pénzét. A hazai fizetőeszköz gyengülése miatt ez a stratégia egyre vonzóbb azok számára, akik nem szeretnének árfolyamkockázatot futni.
- Állampapírba is szívesen fektetnének – 16% szerint a kiszámítható, alacsony kockázatú hozamok ebben a helyzetben többet érnek, mint a gyors nyereség esélye.
- Érdekes, hogy bár a részvénypiac mostanában meglehetősen hektikus, a válaszadók 11%-a épp ebben lát lehetőséget: olyan papírokat vennének, amelyek most esésben vannak – például Teslát –, bízva a későbbi visszapattanásban.
- 14% azonban úgy érzi, jelenleg túl kockázatos bármibe is pénzt tenni, és ha lenne is szabad tőkéjük, inkább kivárnának.
A valóság: így muzsikál jelenleg az arany
Bár sokan úgy gondolják, hogy az arany mindig biztonságos menedék, az árfolyama nemrég enyhe visszaesést szenvedett el. Összességében azonban ennek a nemesfémnek értéke így is több mint 40%-kal nőtt az elmúlt évben, áprilisban pedig történelmi csúcsot ért el. Összességében tehát nem kalkulálnak rosszul, akik az aranyban keresik az új lehetőségeket.
A váságidőszakban több olyan tényező is jelen van a háttérben, ami továbbra is támaszt ad az aranynak. Az amerikai gazdaság gyenge adatai – például a csökkenő álláshelyszám és az alacsony fogyasztói bizalom – növelik a kamatcsökkentés esélyét, ami hagyományosan felfelé hajtja az arany árát. A geopolitikai feszültségek, különösen Kelet-Európában, szintén azt a narratívát erősítik, hogy érdemes biztos pontként tekinteni a nemesfémekre.
Technikai szempontból az arany egy kulcsfontosságú zónában oldalaz, 3300 és 3320 dollár között. Ez arra utal, hogy a befektetők kivárnak: a piac egyensúlyban van a rövid távú kockázatkerülés és a hosszú távú biztonság keresése között.
Az új szuperdeviza: az euró
Miközben a világ figyelme inkább a látványos konfliktusokra és árfolyammozgásokra irányul, a pénzügyi háttérben zajlik egy kevésbé feltűnő, de annál mélyebb átrendeződés: az amerikai dollár dominanciája repedezni kezdett, és egyre többen fordulnak az euró felé. Ez nem forradalom, inkább egy higgadt stratégiai váltás, amit leginkább az USA kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája gyorsított fel.
A piaci szereplők már nem reflexből választják a dollárt. A nagy hedge fundok és spekulánsok tömegesen építenek fel pozíciókat az euró erősödésére – a Bloomberg szerint az elmúlt évtized legnagyobb „long euro” hulláma zajlik. Eközben az amerikai kötvények iránti bizalom is megingott: a fiskális politika túlfeszítése és a kaotikus külkereskedelmi manőverek miatt egyre kevésbé számít biztonságosnak, míg a német Bundok és más európai papírok vonzereje újra nőni kezdett.
Az Európai Központi Bank sem tétlen: bár csendben, de egyre nyíltabban pozicionálja az eurót, mint a világ egyik új tartalékdevizáját. Ma már a globális tartalékok közel negyedét euróban tartják, ami nem véletlen – hanem tudatos politikai és intézményi építkezés eredménye. Az euró nem látványos, de stabil – és ebben a mostani hektikus világban épp ez adja a legnagyobb vonzerejét.
Felgyorsult a lakáspiac: most lehet érdemes lépni
Akik mostanában ingatlanvásárláson törik a fejüket, jól kalkulálnak: a budapesti panellakások iránti kereslet jelentősen megnőtt, az értékesítési idő pedig drasztikusan lerövidült. Az idei első negyedévben ezek az ingatlanok átlagosan 69 nap alatt találtak új gazdára – míg egy évvel korábban ugyanez még 127 napot vett igénybe. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag feleannyi idő alatt kelnek el, mint tavaly.
A piaci dinamika ugyan szegmensenként és régiónként eltérő, de az jól látszik, hogy a jó állapotú, jól árazott és kedvező elhelyezkedésű lakásokat pillanatok alatt elviszik. Ezzel szemben a korszerűtlen vagy túlárazott ingatlanok továbbra is hetekig, akár hónapokig is a piacon ragadhatnak. A fővárosi téglalakásoknál is érzékelhető a gyorsulás: 111 napos átlagos értékesítési időt mértek, ami 21%-os javulást jelent egy év alatt. Vidéken ugyanez a tendencia érvényesül, kisebb mértékben.
A lakásvásárlóknak érdemes gyors döntéseket hozniuk, mert az érdeklődés fokozódik, és a legjobb ajánlatok hamar eltűnnek a piacról. Különösen fontos szempont lett az energiahatékonyság: az ilyen ingatlanok nemcsak hamarabb kelnek el, de hosszú távon is jobb befektetésnek számítanak. A jelenlegi trendek alapján tehát az ingatlan most is erős értékőrző, de az időzítés kulcskérdés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Vérvörös a tőzsde: megroppantak az amerikai piacok
Egyértelmű, hogy komoly megrázkódtatás rázta meg az amerikai tőzsdéket Donald Trump vámpolitikájának hatására. Az S&P 500 index 2,7%-ot zuhant egyetlen nap alatt – ez 2025 eddigi legnagyobb napi esése. A Nasdaq Composite 4%-os mínuszban zárt, ami 2022 szeptembere óta a legnagyobb zuhanásnak számít. A befektetők pánikszerűen menekültek a technológiai részvényekből, így a szektor zászlóshajóit tömörítő „Magnificent 7” index is 5,4%-ot esett.
A veszteségek drámai méreteket öltöttek: az S&P 500 piaci értéke februári csúcsához képest 4000 milliárd dollárral olvadt, a Tesla papírjai egy nap alatt 15%-ot veszítettek, míg az Nvidia két hónap alatt több mint 1000 milliárdot bukott. A háttérben nemcsak a kereskedelmi háborús retorika áll, hanem a költségvetési bizonytalanság és az inflációs félelmek is. A befektetők emiatt egyre inkább a defenzív szektorok felé fordulnak.
A milliárdos elit sem úszta meg: Elon Musk 148 milliárd dollárral lett szegényebb, Jeff Bezos 29 milliárdot veszített, de Sergey Brin, Zuckerberg és Arnault is többmilliárdos mínuszt könyvelhetett el. A mostani helyzet egyértelmű üzenetet küld azoknak, akik részvényekben keresnének menedéket: van lehetőség, de csak óvatos, tudatos stratégiával. A gyors hozam reménye helyett most a kockázatkezelés került előtérbe.
Állampapír: tényleg ez a legbiztonságosabb befektetés?
Sokan úgy tudják, hogy az állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetési forma. Ez tulajdonképpen igaz is, de nem 100%-ban mentes a kockázatoktól. A magyar államkötvények hozamai most 7% felett vannak, de ha nem figyelünk, a lakossági befektetők könnyen hátrányba kerülhetnek. A hozamok emelkedésével komoly veszteségek is keletkezhetnek, különösen az intézményi állampapírok esetében.
Az utóbbi években a lakossági állampapírok népszerűsége megnövekedett, mivel kiszámíthatóak, és védelmet nyújtanak a kötvénypiaci ingadozásokkal szemben. Az intézményi kötvények azonban nem ilyen stabilak: azok értéke a piaci hozamok függvényében változhat, így ha a hozamok megemelkednek, az árfolyam jelentősen csökkenhet.
A lakossági befektetők számára egy másik hátrány, hogy nem érhetik el a teljes referenciahozamot, mivel a spread (különbözet) futamidőtől függően 24-33 bázispont között mozog. Emellett a régebbi kötvények adózási kötelezettségekkel is járhatnak, például 15%-os SZJA-val és esetleg további 13%-os szociális hozzájárulási adóval.
Mit tükröznek ezek a választások?
A számok mögött egyértelműen érződik a bizonytalanság és az óvatosság. Bár sokan keresik az aktív befektetési lehetőségeket – például az ingatlant vagy a részvényt –, még többen vannak, akik inkább konzervatív megoldásokhoz nyúlnak: arany, állampapír, euró. Az is egyértelmű, hogy a forint iránti bizalom megrendült – egyre többen keresik az alternatívákat, hogy megvédjék megtakarításaik reálértékét.
Az ilyen eredmények arra utalnak, hogy a lakosság figyel, mérlegel és alkalmazkodik. A forint árfolyamának ingadozása, az infláció tartós jelenléte és a globális gazdasági feszültségek miatt a magyarok már nem elégednek meg azzal, hogy „bent hagyják a pénzt a számlán”. Az új valóságban mindenkinek stratégiát kell alkotnia – még akkor is, ha az a stratégia épp a kivárásról szól.
Az árfolyamok aktuális alakulása nyomon követhető a Pénzcentrum árfolyam oldalán.