Pénzcentrum • 2025. február 6. 20:15
A fejlett országokhoz képest jelentős lemaradás látható Közép-Kelet Európa, különösen Magyarország pénzügyi szerkezetében; a hazai finanszírozási rendszer ugyanis nem követte azokat a strukturális változásokat, amelyek az elmúlt két évtizedben sok más országban történtek. Ez az elmaradás több szempontból is versenyhátrányt jelent a fejlett országokhoz képest – véli a Portfoliónak nyilatkozó Bethlendi András, a GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense. Az egyetemi szakembert a hazai árnyékbankrendszer kialakulásáról, kockázatairól és sajátosságairól kérdezték.
A hazai pénzügyi rendszer strukturális lemaradása jelentős versenyhátrányt okoz Magyarországnak a fejlett országokhoz képest. Bethlendi András, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének vezetője szerint a magyar finanszírozási struktúra nem követte azokat a változásokat, amelyek az elmúlt két évtizedben más országokban végbementek. Az egyetemi szakértő részletesen beszélt a hazai árnyékbankrendszer sajátosságairól és kockázatairól.
Az értékpapírosítás, amely a 2008-as globális pénzügyi válság egyik kiváltó oka volt, Magyarországon nem terjedt el sem a válság előtt, sem azt követően. Ez a folyamat, amelynek során a bankok a náluk lévő hiteleket értékpapír formájában értékesítik befektetőknek, számos előnnyel jár a pénzintézetek számára. Csökkenti a tőkekövetelményüket, növeli hitelezési kapacitásukat, és díjbevételt is generál.
"A 2008-as válság fő problémája az volt, hogy gyenge hitelkockázatú jelzáloghiteleket is tömegesen értékpapírosítottak és adtak el jó minőségűként a hitelminősítők magas ratingje mellett," magyarázta Bethlendi. A válság után jelentős szabályozási változások történtek ezen a területen a kockázatok csökkentése érdekében.
Az értékpapírosításban résztvevő szereplőket összefoglalóan árnyékbanki rendszernek nevezik, mivel alapvetően a banki szabályozáson kívül állnak. Ez a szektor gyorsan növekszik nem csak az Egyesült Államokban, hanem Nyugat-Európában is, például Portugáliában is jelentős a jelzáloghitelek értékpapírosítása.
Közép-Kelet-Európa, beleértve Magyarországot is, szinte teljesen kimaradt ebből a folyamatból. A régió pénzügyi struktúrájában továbbra is a hagyományos bankok játszanak döntő szerepet, amelyek hiteleznek és a hiteleket a mérlegükben tartják.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bethlendi rámutatott, hogy "egy francia nagybank mérlegének a jelentősebb hányadát most már tőkepiaci eszközök teszik ki, nem döntően betéteket gyűjt és hitelez, mint ahogy nálunk történik." Ez a különbség komoly versenyhátrányt jelent a hazai pénzügyi rendszer számára.
A szakértő szerint a hazai tőkepiac fejlesztéséhez elsősorban a vállalati szektor erősödésére lenne szükség. "Hazánkban van kb. 200 nagyvállalat, amelyek nagy része külföldi tulajdonban van, azokat külföldről megfinanszírozzák, ezért nincs szükségük a helyi tőkepiacra," mondta Bethlendi. A kkv-k pedig túl kicsik ahhoz, hogy jelentős kötvénykibocsátásokat hajtsanak végre.
A helyzet javítása érdekében Bethlendi hangsúlyozta a tőkepiaci ismeretek fontosságát a pénzügyi szakemberek képzésében. Az általa vezetett tanszék angol nyelvű mesterszakján olyan szakembereket képeznek, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek befektetéselemzési és kockázatkezelési területen.