Pénzcentrum • 2022. szeptember 26. 14:16
Jól teljesítettek az önkéntes nyugdíj-, valamint az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak 2022 első félévében, a befizetések idén is növekedni tudtak - hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége által szervezett Pénztárkonferencián. Az viszont még kérdés, hogy a második féléves befizetések hogyan alakulnak majd a gazdasági megrendülés, a rekordszintű infláció, a rezsikrach, klímaválság és egyéb tényezők hatására.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a konferencián ismertette, hogy 2022 első félévében 55,4 milliárd forint érkezett az önkéntes nyugdíjpénztárakba, 24,1 milliárd forint pedig az egészségpénztárakba. 2021 első félévében ehhez képest 51,4 milliárd jutott nyugdíj-, és 20,6 milliárd egészségcélokra. Növekedés történt tehát a befizetésekben. Azonban a munkáltatói befizetések az utóbbi 5-6 évben jelentős csökkenést mutattak, az egyéni befizetés aránya pedig nőtt, melynek hátterében egyrészt a lakosság növekvő megtakarítási tudatossága állhat, másrészt hogy a munkáltatóknak már nem éri meg cafetéria elemként a pénztári befizetés. 2022 második félévében még kérdés, hogy érkeznek-e majd év vége közeledtével az egyösszegű nagyobb befizetések, ahogy a korábbi években az megszokott volt, tekintve a lakosság pénzügyi helyzetének romlását.
Az előadásból az is kiderült, hogy nehéz helyzetbe hozhatja a pénztári szektort is a gazdasági megrendülés, főként a nyugdíjpénztárakat. Az alacsony hozamok miatt a nyugdíjpénztári fedezeti tartalékok 1561 milliárd forintra, mintegy 2 évvel ezelőtti szintre estek vissza június végére – mondta el a szakértő. A befizetések ellenére a kezelt vagyon egy év alatt 5,9 százalékkal esett vissza úgy, hogy közben befizetések is érkeztek. Az egy tagra jutó átlagos számlaérték 2022. június végére 1 millió 420 ezer forintra csökkent. Az előadás arra is kitért, hogy továbbra is jelentős problémát okoz, hogy a nyugdíjpénztári tagok fele nem fizető tag és arányuk évek óta változatlan.
Nagy Csaba az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke előadásában ismertette azt a kutatást, amelyet a szövetség készített a megtakarítási szokásokról. A válaszokból az derült ki, a legfontosabb megtakarítási cél a vészhelyzetre való felkészülés, melyet az egészségügyi célok, a lakáscélok és a nyugdíjcél követ. Mind a nyugdíj, mind az egészség előrébb lépett a rangsorban az elmúlt évi felméréshez képest. Azonban még mindig nagyon kevesen tartják szükségesnek, vagy elérhetőnek a takarékoskodást.
Arra a kérdésre, hogy félretesznek-e egészségügyi vészhelyzetekre, 44 százalék válaszolta, hogy nem tesz félre, a nyugdíjas éveire pedig 53 százalék egyáltalán nem takarékoskodik. A nyugdíjmegtakarítás hiánya leggyakrabban abból fakad, hogy túl alacsonynak érzik a jövedelmüket (48%), viszont azok is sokan vannak, akik még korainak érzik a nyugdíjukra takarékoskodni (19%). Miközben a tapasztalatok szerint ma már "nem lehet elég korán" elkezdeni a takarékosságot, mert a mai fiatalok nyugdíjkilátásai lényegesen rosszabbak, mint a jelenleg nyugdíj előtt állóké.
Lancz Róbert a Primus, Doktor24 szolgáltatók elnöke előadásában bemutatta a pandémia hatását a magánegészségügyre. Az igénybevevők köre 44 százalékról 63 százalékra bővült. Míg korábban, ha egészségügyi ellátásra volt szüksége a lakosságnak inkább az állami rendszerhez fordult (56%), egyharmad (34%) fordult szívesen mindkét ellátási formához, és 10 százalék inkább a magánt választotta, addig az elmúlt egy évben már jelentősen megváltozott a helyzet. Már 55 százalék hajlik rá, hogy egészségügyi gondjával mind állami, mind magánszolgáltatóhoz forduljon.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Dr. Farkas András a NyugdíjGuru News nyugdíjszakértője előadásában rávilágított, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságához nagy átalakításra lenne szükség, mert jelenleg az állami rendszer nem bírja majd sokáig az elöregedő társadalom terheit, az önkéntes, vagyis lakossági megtakarítási formák túlságosan kis szeletet képviselnek, és hiányzik a foglalkoztatói nyugdíjpillér.
Dr. Kincses Gyula a Magyar Orvosi Kamara elnöke előadásában rávilágított, hogy a magánegyészségügyet és állami ellátást nem szabad és nem is lehetséges szétválasztani, mivel az egészségügyi katasztrófához vezetne. Arra kell törekedni, hogy a két ellátás egymás mellett létezzen, egymást támogassa, egészítse ki. Nincs ugyanis elég egészségügyi dolgozó az országban két független egészségügyi rendszer fenntartásához, illetve nincs egy akkora tehetős réteg, amely önmagában a magánellátást finanszírozni tudná. A szétválasztás csak azt eredményezné, hogy sem a szegényebb, sem a gazdagabb réteg nem jutna olyan minőségű ellátáshoz, amely lehetséges lenne egy jól működő rendszer esetében. A szakértő abban látja az egészségpénztárak fontos szerepét, hogy információt nyerhetnek a betegektől és adhatnak át nekik, segíthetik a betegutak menedzselését, növelhetik a lakosság egészségtudatosságát.