Szánthó Péter • 2022. augusztus 29. 13:03
A magyar lakosság több mint harmada kerülne bajba, ha hirtelen kellene finanszírozni egy nagyobb kiadást - derült ki az uniós statisztikai hivatal adataiból. A vizsgált környező országok közül csak Romániában és a bolgároknál rosszabb a helyzet - ellenben a cseheknél és az osztrákoknál 20 százalék alatti ez az arány.
A tavalyi évben a magyar lakosság 34,8 százalékának okozott volna gondot egy hirtelen jött nagyobb kiadás finanszírozása - derült ki az Eurostat adataiból.
A tendencia az utóbbi öt évben szinte csak romlott: 2017-ben még az emberek 31,5 százalékát vágta volna földhöz egy hirtelen jött nagyobb kiadás. Érdemes megfigyelni egyébként, hogy a bár azt gondolnánk, hogy a járványhelyzetben romlott a mutató, ám valamelyest még javult is a magyar lakosság helyzete ebből a szempontból.
Nehéz megmondani, hogy 2022-ben mi a helyzet ebben a tekintetben: hiszen bár év elején rengeteg család jutott nagyobb bevételhez az szja-visszatérítés végett, de egyfelől az érintettek jelentős hányada ezt már elköltötte, vagy felélte. Mindemellett pedig lassan érkeznek az első megemelt rezsiszámlák. Korábbi felmérésünkből pedig kiderült, hogy vélhetően a magyarok kétharmadát érinti az intézkedés. Ergo többen is a tartalékokhoz nyúlhatnak, ami szintén bizonytalan helyzetet okozhat a családoknál egy váratlan kiadás esetére.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ami a nemzetközi összehasonlítást illeti: 2021-ből még nincs teljes uniós adatsor, de Magyarország a hetedik helyen áll, Németország, Spanyolország, és Bulgári van velünk kb. egy szinten ebben a tekintetben. Ellenben Romániában 47,3 százalékos volt azon lakosok aránya, akiket földhöz vágna egy hirtelen jött kiadás, Horvátországban 46,5, Görögországban pedig 46,3.
Azonban a régióból több vizsgált országban is sokkal jobb a helyzet: a cseheknél és az osztrákoknál például 20 százalék alatti volt ez az arány, de Szlovéniában is csak a lakosok negyedének jelentene gondot, ha hirtelen nagyobb összeget kellene kifizetnie.