Portfolio • 2016. december 23. 15:34
A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni - derült ki egy a héeten megjelent MNB-s tanulmányból. A legjobban kereső 20 százalék átlagosan 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal bír, és a pénzügyi eszközök 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.
Felmérést készített az OECD és az EKB a háztartások fogyasztási, jövedelemi és vagyoni helyzetéről HFCS néven. A mikroszintű statisztika elkészítésében az eurózóna országai kötelezően vettek részt, második hullámához pedig Magyarország és Lengyelország önkéntesen csatlakozott. Több mint 6200 háztartást vontak be a felmérésbe nálunk. A témáról a ma közzétett Hitelintézeti Szemlébe az MNB szakértői készítettek elemzést, most ennek eredményeiből szemezgetünk.
Nem meglepő, hogy a magyar háztartások nettó, vagyis adóssággal csökkentett vagyona alacsony az eurózóna tagállamaihoz képest. Az átlag 50 ezer euró alatt van, miközben Ausztriában például meghaladja a 250 ezer eurót. A nettó vagyoni egyenlőtlenség azonban egyáltalán nem kirívó, a Gini-index alapján a kevésbé egyenlőtlen eloszlást mutató országok közé tartozunk. A legegyenlőtlenebb elosztást Ausztria mutatta, Szlovákiában viszont nincsenek olyan nagy különbségek.
A viszonylag mérsékelt egyenlőtlenség azonban kifejezetten annak köszönhető, hogy még a rosszabbul kereső háztartások döntő többsége is rendelkezik nálunk lakóingatlannal. Unalomig ismert, hogy magas nálunk a lakástulajdon aránya, de megér egy pillantást az alábbi ábra, miszerint a felmérésben résztvevő országok közül Szlovákia után nálunk a legmagasabb (közel 85 százalék) a lakástulajdonos háztartások aránya. Ausztriában és Németországban ehhez képest 50 százalék alatti az arány.
Míg a teljes vagyon alapján tehát nem olyan nagy az egyenlőtlenség, a pénzügyi eszközök alapján már nagyobb:
Magyarországon a legrosszabbul kereső 20 százalék esetében a háztartási eszközök több mint 80 százalékát képviseli a lakóház. A leggazdagabb 20 százaléknál viszont kevesebb mint 45 százalék az arány, miközben náluk a vagyon közel 20 százalékát az üzleti részesedések képviselik.
Szomorú tény, hogy míg bankszámlával csaknem minden háztartás rendelkezik és a bankbetétek is viszonylag elterjedtek, befektetéssel (kötvény, befektetési alap, részvény és egyéb) csak a háztartások ötöde bír. A nettó vagyon alapján leggazdagabb 20 százaléknak - akiknek közülük van befektetése - 8,0 millió forintra rúg a medián befektetése, és emellett még 1,5 millió forintnyi betéttel vagy nyugdíjszámlával is rendelkeznek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A legjobban kereső 20 százalék esetében is csak 50 százalék azok aránya, akik legalább egyévnyi fogyasztásuknak megfelelő pénzügyi eszközzel rendelkeznek, esetükben ez átlagosan 10 millió forintot jelent.
A leggyakoribb megtakarítási célnak a váratlan kiadásokra való tartalékolás számít Magyarországon, ezt a vásárlás és utazás, illetve az idős korra való tartalékolás követi. Pénzügyi befektetés céljából vagy vállalkozás beindítására nem sokan takarékoskodnak.
ebből 20,1 százaléknak volt lakáshitele, 27 százaléknak pedig nem jelzálogfedezetű adóssága. A korábban elkészített eurózónás felmérésben viszont rendre 44 százalék, 19 százalék, illetve 29 százalék ez a három arány. A legtöbb hitelfelvevő háztartást Hollandiában és Cipruson, a legtöbb nem lakáscélú hitelfelvevőt pedig Cipruson és Írországban találjuk.
A legtöbb hitelt a legszegényebbek és a leggazdagabb veszik fel. Míg előbbiek inkább a fogyasztást finanszírozzák adósságból, utóbbiak főleg a lakásvásárlást. Kiugróan magas nálunk a legvagyonosabb 1 százalék hiteleinek az aránya.