Hol élnek a legszegényebb magyarok? Mire költenek?

Pénzcentrum2015. december 13. 07:02

Nem meglepő módon a legtöbb jövedelemhez ma Magyarországon Budapesten juthatunk, a legkevesebbre pedig az Észak-Alföldi régióban élők számíthatnak, ők átlagosan 75 800 forintból élnek havonta. Persze a jövedelmünk nagysága azt is nagyban befolyásolja, mire költünk. Míg a szegényebbek szinte soha nem járnak étterembe vagy szórakozni, addig a gazdagabbak erre sem sajnálják a pénzt.

Nagy különbségek vannak a jövedelmek között az ország különböző régióiban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése alapján 2014-ben az országban a háztartások jövedelmi helyezete továbbra is Közép-Magyarországon volt a legkedvezőbb, az itt élők emberek egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelme 1 millió 254 ezer forint, ez pedig 14 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Közép- Magyarország átlagát pedig Budapest javította fel, itt ugyanis a jövedelmek 31,9 százalékkal jobbak az országos átlagnál.

A legkevesebb jövedelemet 2014-ben az Észak-Alföldön élő emberek kapták, akik fejenként átlagosan havonta 75 800 forintból élnek.


Bár nagy különbségek lehetnek,

Magyarországon a jövedelem egyenlőtlenségek értéke messze az uniós átlag alatt van, ami pozitív

- mondta el Kincses Áron, a KSH Életmód,- foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály, főosztályvezető-helyettese, korábban a kiadványt ismertető sajtótájékoztatón.

A gazdagabbak több pénzre vágynak

A KSH 2014-es a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványa arra a kérdésre is kereste a választ, hogy mekkora havi nettó jövedelemre lenne szükségünk egy átlagos vagy épp a nagyon jó megélhetéshez.

2014-ben az átlagos megéléshez a magyar háztartások havi nettó 114 ezer forint fejenkénti összeget tartottak szükségesnek.
Loading...


A grafikonon azonban jól látszik, hogy a különbség hatalmas a szegények és a gazdagok vágyai között. Míg a nagyon jó megélhetéshez a szegényebbeknek összesen 143 forintra lenne szükségük egy hónapban, addig ugyanilyen megélhetési szinthez a gazdagabbak több mint a dupláját, azaz 325 ezer forintot tartottak szükségesnek.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A szegények másra költenek

Az, hogy a háztartások mire költenek, leginkább attól függ, hogy milyen az anyagi helyzetünk: minél magasabb jövedelemmel rendelkezik egy háztartás, annál többet költ. De a pénz függvényében az is változik, hogy mire költünk. Akinek kevesebb a fizetése azok például alig költenek arra, hogy étterembe járjanak, vagy épp szórakozni menjenek, míg a fizetések növekedésével együtt az erre fordított kiadások mértéke folyamatosan nő, de ugyan ez igaz az egészségüggyel kapcsolatos kiadásokra is.

A legszegényebbek a pénzük legnagyobb részét élelmiszerre költik, erre átlagosan fejenként évente 130 ezer forintot fordítanak, míg a gazdagok ugyanerre 300 ezer forintot szánnak. Az élelmiszerek után a szegények jövedelmükből a legtöbbet a lakásfenntartásra és háztartási energiája fordítják - derül ki a KSH legfrissebb kutatásából.

Nem mindegy, kivel élünk együtt

A gyermekes családokkal ellentétben, a gyermektelen háztartások az átlagosnál magasabb életszínvonalon élnek. A nyugdíjas háztartások aránya pedig az összes háztartáson belül 31,2 százalék volt tavaly, és a nyugdíjasok az átlagnál többet költöttek lakásfenntartásra és gyógyszerekre. Mivel a legtöbb nyugdíjas egyedül él, így nem oszlanak meg a költségek.

Címkék:
otthon, szegénység, megtakarítás,