Pénzcentrum • 2015. február 5. 11:07
Bár az euró hazai bevezetéséről már régóta beszélnek és a művészeknek is egyre inkább inspirációt ad a téma, a legfrissebb álláspont szerint leghamarabb az évtized végén jöhet az európai közös fizetőeszköz.
A napokban járta be a sajtót egy magyar grafikus diplomamunkája. Bernát Barbara egy fiktív magyar euróbankjegy-sorozatot készített, amelyen a hagyományosan megszokott épületek, emberek helyett növények, állatok szerepelnek. Emellett rendhagyónak számít a fiatal tervező hamisítás elleni megoldása is: uv-fénynél a bankókra rajzolt állatok csontváza látszik.
További képeket a bankjegyekről Bernát Barbara Behance-oldalán és Facebook-oldalán találsz.
Szépek a grafikus tervei, de mikor lesz nekünk eurónk?
Az eurózónához való csatlakozás jó régen, 14 éve merült fel először "hivatalosan": 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnöke, Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy Magyarország 2006-tól csatlakozhat a valutaunióhoz.
KATTINTS! Egymásnak estek a Tescóban a magyarok: berohantak, veszekedtek
A Járai által eredetileg megjelölt céldátum óta viszont már 9 év is eltelt, és nyugodtan kijelenthetjük, azóta sem kerültünk sokkal közelebb a bevezetéshez. A kormányzati nyilatkozatok is arra utalnak, hogy az évtized vége előtt egyáltalán nem beszélhetünk magyar euróról.
- fogalmazott bő egy évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök
Rogán Antal szerint is reálisan 2018 és 2020 között kerülhet leghamarabb abba a helyzetbe a magyar gazdaság, hogy dönthessen arról, bevezeti-e az eurót. A Fidesz frakcióvezetője szerint az viszont már külön mérlegelés kérdése, hogy be is lépünk-e az euróövezetbe. Mint azt egy január közepén készült interjúban kifejtette:
Mi a hivatalos álláspont?
Alig két hónappal ezelőtt, az új tízezer forintos bankjegyek bevezetésekor a Pénzcentrum megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Kíváncsiak voltunk arra, mi a hivatalos kormányzati álláspont az euró esetleges bevezetéséről. Akkor a minisztérium az alábbi tájékoztatást adta:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az Európai Központi Bank, valamint az Európai Bizottság 2014. június 4-én közzétett jelentései szerint Magyarország megfelel az árstabilitásra, a hosszú távú kamatok konvergenciájára és a közpénzügyekre vonatkozó kritériumnak.
Gazdaságpolitikánk megkérdőjelezhetetlen eredménye, hogy a kétévenként publikált konvergencia jelentések közül ez az első, amelyik megállapítja, hogy Magyarország teljesíti a konvergencia kritériumok többségét. Míg a legutóbbi, 2012-ben publikált jelentés szerint Magyarország egyetlen feltételnek sem tett eleget, addig a mostani jelentés szerint ötből már három kritériumnak is megfelelünk.
Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy önmagában a kritériumoknak való számszaki megfelelés még nem jelenti automatikusan azt, hogy zavartalanul csatlakozhatunk az euróövezethez. A Magyarország hosszú távú érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitikának olyan országspecifikus tényezőkre is tekintettel kell lennie, mint amilyen a versenyképesség, a munkaerő-piac rugalmassága, az eurózóna magországaihoz történő reálkonvergencia, vagy a csatlakozás után önálló monetáris- és árfolyam-politika hiányában felértékelődő valós költségvetési mozgástér, amely adott esetben még a külső konvergencia kritérium eléréséhez szükségesnél is jelentősebb államadósság-csökkentést követelhet.
Mindezekre tekintettel, a kormány nem tűzött ki céldátumot az euróövezethez történő csatlakozásra.
Ugyanakkor mindazok a lépések, amelyeket a költségvetés stabilitása, az államadósság csökkentése, illetve a gazdasági növekedés erősítése érdekében megteszünk, egyúttal javítják a magyar gazdaság felkészültségét, az "euró-érettség" elérését. Az azonban biztonsággal állítható, hogy a gazdaságpolitikában elért eredményeinknek köszönhetően Magyarország ma lényegesen közelebb áll a közös valuta bevezetéséhez, mint 2010-ben. Ezt támasztja alá az is, hogy hazánkkal szemben 2013 júniusában megszűnt a 2004-ben indított túlzott hiány eljárás és sikerült megfordítani az államadósság 2010 előtt folyamatosan növekvő trendjét is.
Mindezekre tekintettel akkor fogjuk kitűzni az euróövezeti csatlakozás időpontját, amikor az hazánk számára optimális, vagyis a leginkább megfelel a magyar gazdaság fejlettségi szintjének és versenyképességének.