Pénzcentrum • 2014. szeptember 17. 10:31
Az év egyik legfontosabb pénzügyi híre, hogy megújulnak a magyar bankjegyek. Izgalmas kérdés, hogy honnan tudják a szakemberek, mikor kell lecserélni egy ország bankjegyeit, mikor jön el a csere időpontja, és pontosan milyen biztonsági elemekkel kell "felszerelni" a pénzeket ahhoz, hogy igazán korszerűnek számítsanak. A Pénzcentrum a Magyar Nemzeti Bank friss, Versenyben a technikával és a hamisítókkal című tanulmányából arra is keresi a választ, melyek azok az elemek, amelyek biztonságossá, rendkívül nehezen hamisíthatóvá teszik az új forintot.
Nem árulunk el újdonságot azzal, hogy a gazdaság szereplői által végzett fizetési műveleteket jellemzően elektronikus úton vagy készpénzben bonyolítják le. Nemzetközi kutatások ugyanakkor azt támasztják alá, hogy a készpénz továbbra is fontos része a gazdaság működésének, így mindennapi életünknek.
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb ügyfelein - a hitelintézeteken és a Postán - keresztül hozza forgalomba a forintbankjegyeket és érméket. A bankok és a Posta az MNB-nél vezetett bankszámlájuk terhére hasonlóan vehetnek fel készpénzt, mint ahogyan a magánszemélyek is a saját bankszámlájukról a bankfiókban teszik. A készpénz végső állomása szintén az MNB: a nem megfelelő minőségű bankjegyek megsemmisítése a jegybank kizárólagos joga, miként az is, hogy az elavult címletek bevonásáról döntsön.
Mikor érdemes a forgalomban levő pénzek címletösszetételén változtatni?
Ha a lakosság nem használ egy adott - jellemzően érme - címletet, s az gyorsan "kicsapódik" a forgalomból. Ez történt hazánkban az 1 és 2 forintosok esetében, ami miatt az MNB a címletek bevonása mellett döntött. Szintén indokolhatja a fizetőeszközök címletösszetételében való változtatást, ha egy adott kisebb értékű bankjegycímlet minősége drasztikusan leromlik. Ekkor többet kell belőle selejtezni, és komoly költséget jelent az évente nagy mennyiségben leselejtezendő bankjegyek pótlása. Ebben a helyzetben a jegybank dönthet úgy, hogy érmével váltja fel a bankjegyet (ez történt Magyarországon 2009-ben, amikor a 200 forintos bankjegyet érmére cserélték).
Jellemzően bővül a bankjegyek címletskálája, ha megugrik az infláció - azaz romlik a pénz vásárlóereje. Erre hazánkban az 1990-es években volt példa, amikor szükségessé vált az 5000, 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek bevezetése a fizetési forgalom megkönnyítése érdekében. Ugyanakkor a magas címletértékű bankjegyek kibocsátása nemcsak készpénzlogisztikai szempontból mérlegelendő. A rejtett gazdaság elleni küzdelem szempontjából kifejezetten nem kívánatos a magas címletértékű bankjegyek forgalomba kerülése.
Minden igénynek megfelelni
Régen persze minden egyszerűbb volt: a bankjegyeket a bankokban kézzel ellenőrizték, számolták, az utcákon nem voltak sem parkolóórák, sem pénzt kezelő automaták. A művészek által megtervezett, majd a különleges eljárások alkalmazásával különleges papírra, igényesen nyomtatott bankjegyek, bonyolult biztonsági elemek nélkül is, akár évtizedekig szolgálhattak a forgalomban.
A modern bankjegyeknek (az elmúlt húsz évben) azonban már más feltételeknek is meg kell felelniük:
- természetesen a bankjegyeken található, a másolatoktól az eredeti pénzt egyértelműen megkülönböztető biztonsági elemeket az utcai automatáknak is fel kell ismerniük.
- egyre jobb minőségű fénymásolókat, printereket lehet vásárolni, melyek akár bankjegyhamisításhoz is felhasználhatók.
A forgalomban lévő forint bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelőtt kezdődött, de ezek, a tervezés folyamatát is figyelembe véve már a "felnőtt kort" is elérik.
A kibocsátás kezdete, vagyis 1997 óta eltelt évek során a technikai korszerűség és a hamisítókkal szembeni előny megőrzése érdekében folyamatosan fejlesztették a címleteket, melyekre újabb, a hamisítás ellen hatékonyabban védő, a lakosság és a pénztárosok által is egyszerűbben ellenőrizhető elemek kerültek.
A bankjegysorozat ugyanakkor műszaki szempontból természetes módon avul és ezt a hamisítók is igyekeznek kihasználni: egyre jobb minőségű másolatokat készítenek.
Az alkalmi hamisítók egyszerű hamisítványai mellett folyamatosan jelennek meg a forgalomban a felkészültebb műhelyekben előállított, kifinomult módszerekkel készített "profi" másolatok is. Ezek gyakran a boltok pénztárosait is megtévesztik. Ráadásul a hamisítók célpontjaivá a nagyobb egyedi kárértéket jelentő, legmagasabb értékű címletek (20 000, 10 000 és 5000 forintosok) váltak.
Új jelek a bankjegyen
A megújuló forintbankjegyek - a kor követelményeinek megfelelve - a tradíció méltó folytatását is kifejezik, hiszen a látható és nem látható biztonsági megoldások rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert főbb grafikai motívumok környezetébe.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A bankjegy papírjában egyrészt olyan - fény felé tartva, átnézetben látható - vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik másrészt a bankjegy közepétől jobbra található biztonsági szálon is olvasható az MNB betűk mellett a 10 000 értékjelzés.
Ugyancsak könnyen ellenőrizhető az előoldalon a megújult hologram is, melynek egyes elemein az értékjelzés illetve Magyarország címere látható.
A pénztárosok számára több, csak UV-lámpával ellenőrizhető elem is található:
A fejlesztett bankjegyeken UV-A és UV-C fényben is több színben világít az Eszter-gomi Bazilika kupolájának képe és további segítség a pénztárosok számára az is, hogy a hologram fólia egyes elemei szintén fluoreszkálnak.
A fejlesztések során gondoltak a vakokra és a gyengénlátókra is, akik számára tapintható, nagy festék rétegvastagságú felületek segíthetik az azonosítást: