Nincs már szükség bankfiókokra?

Így digitalizálódik a bankolás

A digitális bankolási csatornák mindenütt hódítanak, az adatok magukért beszélnek. Például az ING belga piacán az elektronikus csatornák használatának terjedése miatt 24 százalékkal csökkent a fióki ügyintézés költsége a banknál 2012-ben. A legnagyobb dán bank, a Danske Bank fióki pénztári forgalma 35 százalékkal csökkent éves alapon, míg a digitális tranzakciók száma 34 százalékkal nőtt. Egy korábbi interjúban Heiszmann Gábor, a CIB Bank informatikai igazgatója arról számolt be a Portfolio.hu-nak, hogy az elmúlt két évben 20 százalékkal csökkent a fióki látogatások száma, az elektronikus tranzakciók száma pedig növekszik.

A fiókhálózatok fenntartása drága

Az tehát látszik, hogy az ügyintézés az elektronikus csatornákra terelődik, ugyanakkor a fiókhálózatok mérete nem minden országban követi le ezt a folyamatot. Pedig a kereskedelmi banki tevékenységhez kötődő költségek több mint fele a fiókok fenntartásához kötődik a Deutsche Bank elemzői szerint. A fejlődő világban, ahol a banki infrastruktúra alulfejlettnek tekinthető, jellemzően nő a fiókok száma, azonban a fejlett országokban a pénzügyi válság (2007 vége) óta már elindult a fiókhálózatok visszavágásának folyamata.

A fejlettek között például Dániában 36 százalékkal, Hollandiában 31, Spanyolországban 16 százalékkal csökkent a fiókok száma 2012-re. Ugyanakkor az amerikai 2 százalékos csökkenés alacsonynak mondható, különösen ha azt is számításba vesszük, hogy 472 FDIC (az amerikai betétbiztosító társaság) által biztosított bank ment csődbe 2007 óta. További kivételnek számít Portugália (+3%), Olaszország (-2%) és Magyarország (-2%). A fiókok általában a valódi értéküknél magasabb értékkel szerepelnek a bankok könyveiben, ezért is fájdalmas a bankoknak megszüntetni egy-egy fiókot.

"Túlbankoltak és alulbankoltak"

Az egyes országok területére és lakosságára vetítve még pontosabb képet lehet alkotni arról, hogy melyik országok ügyfeleit szolgálják ki a bankok túlzottan vagy nem elégségesen. Ebből a szempontból nyilván a legfejlettebb pénzügyi kultúrájú országok egy négyzetkilométerre és főre jutó fiókszáma a legmagasabb (az ábrán sorrend látható, vagyis minél alacsonyabb a kapott érték, annál több fiók található az országban).

A fenti adatokat (népességre és területre vetített fiókszám) egyetlen mérőszámba tömörítve adódik az országok fióki ellátottságának relatív rangsora. Magyarország ebben a rangsorban éppen az első ötödbe tartozik, megelőzve az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Dániát, Hollandiát és több más fejlett pénzügyi kultúrájú országot.

Ez egyrészt jó hír, hiszen a magyar ügyfelek eszerint világviszonylatban is kiváló fióki ellátottságnak örvendhetnek, másrészt rossz hír, mert a fiókhálózatok fenntartása költséges, ezért a kevésbé gazdaságos működésre képes bankok magasabb díjak mellett tudnak csak nyereségesen működni.

Jönnek a fiókbezárások?

Valószínűleg nem kell attól tartani, hogy a bankok tömegesen zárják be fiókjaikat a közeljövőben, inkább egy lassú, de folyamatos csökkenésre, és a fiókok formájának és méretének megváltozására lehet számítani a Deutsche Bank szerint:

- Csökkenő terület: a fiókalapítási célra vásárolt ingatlanok körülbelül 25 százalékkal kisebbek lesznek a globális trendek alapján.
- Kevesebb készpénztranzakció: a fióki készpénzbefizetés automatizálása révén a legtöbb fiókban az ügyintézők nem foglalkoznak majd, ezt az ügyfelek kihelyezett ATM-eken és kioszkokon tehetik meg.
- A fióki back-office dolgozók egy központba költöznek, ezzel 20 százalékkal csökkenhet a fiókok alkalmazottainak száma.
- A tanácsadás szerepe felértékelődik: a fiókokban inkább a komplexebb ügyekkel foglalkoznak majd az ügyintézők, ráadásul egyre több helyen videókonferenciás kapcsolaton keresztül elérhető call centeres tanácsadókkal beszélhetnek majd ügyfelek.