Pénzcentrum • 2013. április 23. 15:08
A magyar fizetési kártya piac szereplői és szabályozói vitát tartottak arról a törvényjavaslatról, amely kártyás tranzakciókra vonatkozó bankközi jutalékot korlátozná. A Napi Gazdaság bankkártyákról szóló sajtóeseményén a MasterCard (Hamberger András), a Visa (Kiss Ede), az OTP (Krasznai Zoltán), a Bankszövetség (Sütő Ágnes), az OKSZ (Vámos György), az MNB (Varga Lóránt), és a GVH (Martinovic Boris) képviseltette magát.
A háttérben már régóta folynak az egyeztetések
A sajtóeseményen az eddig még nyilvánosan nem megjelent, de a Portfolio.hu által már korábban ismertetett érvek hangzottak el, ugyanis ahogyan azt az MNB képviselője, Varga Lóránt elmondta, már ötödik alkalommal ültek le a felek, hogy a bankközi jutalékok szabályozásának javaslatáról egyeztessenek.
Fontos változás volt azonban, hogy ezúttal a kereskedőket képviselő OKSZ (Országos Kereskedelmi Szövetség) főtitkára, Vámos György is kifejthette véleményét a témában, viszont a szabályozással megbízott NGM nem vett részt a kerekasztal beszélgetésen.
Az MNB a "katalizátor" szerepet vállalja fel
A szabályozási javaslat az MNB tavalyi, a "Jelentés a fizetési rendszerről 2012" tanulmánya alapján készült. A három lépcsős javaslat első lépése a betéti kártyákra vonatkozó interchange díj nemzetközi díjakban való maximálása. A második lépés a POS terminálok megvásárlásának ösztönzése lehetne uniós források bevonásával. Ez korábban azért hiúsult meg, mert az adminisztrációs költségek az EU-s források lehívása esetében a tényleges támogatás kétszeresét is kitehetik, azonban Varga Lóránt szerint ezen még lehet jelentősen csökkenteni. Harmadik lépésben pedig a kártyaelfogadás és fizetés kötelezővé tétele bizonyos összeghatár felett (ezzel a módszerrel már több európai országban is élnek). Varga Lóránt szerint az lenne a célszerű, ha a három lépésre időben egymáshoz közel kerülne sor, akár már idén.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szabályozással az elsődleges cél az, hogy a készpénzes és egyéb papír alapú fizetéseket egyre inkább az elektronikus csatornákra tereljék át, ennek kulcsfontosságú területe a kártyahasználat ösztönzése. Ezért az MNB a katalizátor szerepet vállalta fel ebben a kérdésben - mondta el Varga Lóránt.
Hogyan vélekedik az OKSZ?
Vámos György, az OKSZ főtitkára kifejtette, hogy szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy a kereskedők számára egy ezer forintos fizetésnél a készpénz elfogadása lényegesen olcsóbb, mint a kártyaelfogadás. Szerinte akár 8-10-szeres költsége is lehet a kártyaelfogadásnak a készpénzzel szemben, vagyis a kereskedelmi cégek nem érdekeltek a kártyás fizetések növelésében. Ugyanis a nagykereskedők körülbelül 1 százalékos, vagy ez alatti kereskedői jutalékot fizetnek az elfogadóknak, addig a kiskereskedők akár 4-5 százalékot is kénytelenek kigazdálkodni, ha kártyát is el akarnak fogadni.
A kereskedelmi díjak csökkentésére alkalmas eszköz lehet a bankközi jutalékot drasztikus csökkentése. Vámos azt is felvetette, hogy a szabályozók esetleg ne csak a bankközi jutalékot, hanem direkt módon a kereskedői jutalékot szabályozzák (természetesen a csökkentés irányába). A bankoknak a kieső bevételeket célszerű lehet a készpénzfelvételi díjak emelésével kompenzálni ahelyett, hogy például az éves kártyadíjakat csökkentenék - tette hozzá Vámos György.