Pénzcentrum • 2011. december 15. 16:06
Jövőre is az állami nyugdíjalapba tereli át a kormány a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetéseket arra hivatkozva, hogy az ebből befolyó 48 milliárd forintra szükség van a költségvetési hiány tartásához - közölte mai tájékoztatóján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A parlament költségvetési bizottsága még tovább ment: törvénymódosító javaslatában kezdeményezi, hogy a jövőben magánszemély csak az állami nyugdíjalapba fizethessen be nyugdíjjárulékot. A pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség megdöbbenéssel értesült a kormányzati elképzelésekről, amelyek a magánpénztári szektor végét jelenthetik. A szövetség minden legális eszközzel fel kíván lépni az intézkedéssel szemben.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogya jövő évre tervezett államháztartási hiány betartásához jösszesen 320 milliárd forint megtakarításra van szükség. Lényegében feléli a költségvetés az Országvédelmi Alapban elkülönített 200 milliárd forintot. További 52 milliárdot zárolnak az egyes minisztériumok forrásaiból, 20 milliárd forint többletpénz a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből folyik be.
A fennmaradó 48 milliárd forintot pedig úgy teremtik elő, hogy jövőre is az állami kasszába irányítják a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetéseket. A miniszter kérdésre válaszolva közölte:el kell gondolkodni a magánnyugdíj-rendszer jövőjéről. Arról is lehet szó, hogy újra megnyitják az állami rendszerbe történő átlépés lehetőségét.
Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke közleményében leszögezte: a kormány elképzeléseit nem ismerik, arról a pénztárak semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Aggasztó azonban, hogy a gazdasági miniszter bejelentése szerint az újabb elterelésnek nincs határideje, és egy árva szó sem esett arról, hogy a pénztártagok milyen kompenzációban részesülnek azért, mert befizetéseiket a kormány ismét költségvetési lyukak befoltozására használja.
Időközben azonban az Országgyűlés költségvetési bizottságának kormánypárti többsége elfogadott egy, a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslatot módosító indítványt, amely szerint a jövőben magánszemély nyugdíjjárulékot kizárólag az állami nyugdíjalapba fizethet - vagyis véglegesen megtiltaná a befizetést a magánpénztárakba - adta hírül a napi.hu. A beterjesztett módosító indítvány szerint "természetes személy nyugellátás fedezetére fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg ".
A pénztárszövetség által felkért jogi szakértők megvizsgálják, milyen belföldi jogorvoslati lehetőségeik vannak a tagoknak az újabb intézkedésekkel szemben. A szövetség maga ugyanis már nem sokat tehet: a 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény értelmében a jövő évtől csak magánszemélyként, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosán keresztül lehet a nyugdíjpénztári ügyeket tovább vinni. Bába Julianna magánszemélyként jövő januárban ismét beadja az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség korábbi beadványait.
Az Alkotmánybíróság (Ab) az idén még többször ülésezik, de egyelőre még nincs elfogadott napirend - közölte a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Sereg András sajtófőnök. Így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a magánnyugdíjpénztárak ügye nem kerül az Ab napirendjére.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az új szabályok szerint a beadványokban az egyetlen lehetséges hivatkozási alap az emberi méltóság megsértése, a diszkrimináció lehet. Erre az év elejétől számítva 90 napjuk lesz az érintetteknek, a korábban az Ab napirendjén szereplő ügyek megismételt benyújtására ennyi időt hagy az új szabályozás.
Már az eddigi 14 hónapos elvonás is a működésképtelenség határára sodorta a szektort, ugyanis a vagyonátadás és a reálhozamok kifizetésének költségeit az egyszeri levonások mellett a pénztárak a korábban felhalmozott működési tartalékokból fedezték. Azzal, hogy belátható időn belül továbbra sem lesz semmiféle bevétel, miközben a kiadásokat törvényben rögzítik, a magánnyugdíjpénztárakra a gyors megszűnés vár. A szövetség tagjai mostanáig mérlegelték egy esetleges fúzió lehetőségét az optimális üzemméret eléréséhez, azonban bevételek nélkül erre esélyük sem lesz.
Bába Julianna közölte: a Stabilitás Pénztárszövetség elnökeként felveszi a kapcsolatot a Magyar Helsinki Bizottság munkatársaival, akik már idén májusban az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultak azért, mert 2011 decemberétől a magyar állam úgy szedi majd be a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Már ez a rendelkezés is sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkrimináció-tilalmat, mert elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan a magánnyugdíj-pénztári tagokat a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választókkal szemben.