Pénzcentrum • 2025. december 16. 14:31
Szerzetesenként havi mintegy 400 ezer forintnyi költséget spórolnak meg a bakonybéli bencések külsős, piaci szereplők igénybe vétele helyett – derül ki a Szent Mauríciusz Monostor és a Budapesti Corvinus Egyetem frissen megjelent közös tanulmányából.
Egy vallási közösség mindennapjait ritkán állítják egy gazdasági elemzés fókuszába. Nemrég azonban Tamás D. Ignác bencés szerzetes és Szukits Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Stratégiai Menedzsment Tanszékének vezetője épp ezt tette legújabb tanulmányában a Vezetéstudomány legfrissebb számában. A szerzők azt vizsgálták, miként lehet megbecsülni a szerzetesek fizetség nélkül végzett munkájának gazdasági értékét.
A kutatás középpontjában a bakonybéli ezeréves Szent Mauríciusz Monostor és az ott dolgozó kilenc szerzetes áll. A bencés Regula különlegessége, hogy megjelenik benne a gazdasági szemlélet, ami szerint kifejezett cél, hogy a monostor legyen független és önfenntartó, ne nagyon szoruljon adományokra. A bakonybéli szerzetesek tevékenységei – a kerti gyógynövénytermesztéstől és lekvárfőzéstől a bronzművességen át a bolt és vendégház működtetéséig – a legtöbb szervezetben fizetett állásokat jelentenének. Itt viszont mindez a közösségért végzett szolgálat része, de a munkájuknak ettől még van ára. Az elemzés a lelki tevékenységek értékét nem számszerűsíti, hanem kizárólag a közösségi és gazdasági munkavégzés pénzben kifejezhető dimenzióira fókuszál.
A szerzetesi órabér 2411 forint
A becsléshez a szerzők hibrid módszertant alkalmaztak: ahol volt jól azonosítható piaci helyettesítő munkakör, amihez viszonyíthattak – pl. kertészeti munkatárs, bolti eladó –, ott annak bérköltségét vették alapul; más esetekben a szerzetesek alternatív – elmaradt – bevételtermelő idejét használták viszonyítási pontként. A másoknak nyújtott spirituális programok esetében pedig a monostor saját, belső árazási gyakorlatára támaszkodtak.
Az eredmények szerint egy átlagos szerzetesi órabér 2411 forint. Ekkora az a költség, amelyet a monostor elkerül azáltal, hogy nem külső munkaerőt foglalkoztat. A kilenc szerzetes így havonta fejenként kb. 400 ezer forintnyi, összesen mintegy 3,7 millió forint értékű munkát végez el fizetség nélkül.
A monostor aluláraz
Egy átlagos napon a szerzetesek 3 órát imádsággal töltenek, 7 órát dolgoznak. A szerzetesi munkaidő több, mint kétharmadát vallási szolgálatokra, adminisztrációra, a monostor fenntartására, üzemeltetésre, tervezésre fordítják, amik közvetlenül nem termelnek bevételt. Mindössze két bevételt generáló tevékenység került be a tíz legidőigényesebb feladat közé: a bolti munka és a termékelőállítás (pl. gyógynövénykészítmények, lekvárok, szörpök, mustár, ötvöstermékek).
„A monostorban felmerülő költségeknek csak nagyjából a fele épül be közvetlenül a termékekbe és szolgáltatásokba, ezért a termékek és szolgáltatások ára nem fedezi a ráfordított szerzetesi munka értékét. Így a közösség – a szerzetesi hagyománynak megfelelő „valamivel olcsóbb” értékesítés ellenére – hosszabb távon pénzügyi kockázatnak teheti ki magát” – mondja Szukits Ágnes, a tanulmány egyik szerzője, a Corvinus tanszékvezető docense.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A bencés Regula szellemében
A bencés hagyomány egyszerre hangsúlyozza az önfenntartást és a mértéktartást: a szerzetesek saját kezük munkájából élnek, de portékáikat nem drágítják túl: „akkor igazi szerzetesek, ha saját kezük munkájából élnek”. Bár a kizárólagos profitmaximalizálás abszolút idegen a szerzetesi szemlélettől, a tanulmány megállapításai alapján azonban az önfenntartás feltétele az, hogy a monostor szerzetesei legalább tudatosítsák a fizetetlen munka valós értékét a közösségük számára.
A monostorok „hibrid szervezetek”: egyszerre vallási közösségek és gazdasági egységek, amelyek nonprofit módon működnek, de a fenntarthatóság érdekében piaci logika szerint is kénytelenek gondolkodni. A szerzetesi munka formális keretek nélküli, egész életre szóló elköteleződés, ami eltér az önkéntesség klasszikus mintáitól, ugyanakkor több ponton hasonlít a háztartási vagy családi vállalkozások logikájához.
Boldogság 2025
Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, hogyan változott a magyarok boldogságszintje 2025-ben, szükségünk van a Te véleményedre is. Töltsd ki rövid, anonim kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen megértsük, milyen tényezők formálják a mindennapi elégedettségünket. Az eredményeket hamarosan részletes elemzésben mutatjuk be!