Pénzcentrum • 2024. január 27. 13:01
Bőven van még tér a fejlődésre a 16-74 éves lakosság alap szintű digitális tudása terén az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint. Ez ráadásul nagyon fontos is lenne, hiszen azzal komoly gazdasági versenyelőnyhöz juthatnánk.
Az Európai Unió 16-74 éves lakosságának az 56 százaléka, Magyarország 58,6 százaléka rendelkezett minimum alap digitális készségekkel tavaly az Eurostat adatai szerint. Összességében tehát lenne hova fejlődni, főleg mert a digitálisan felkészült nemzetek gazdasági szinten jelentős előnyhöz juthatnak.
Erős közepest ért az alap digitális tudásunk
Az Európai Unió 16-74 év közötti lakosságának az 56 százaléka rendelkezett legalább az alapvető digitális készségekkel tavaly – derült ki az Eurostat elemzéséből. Eszerint az uniós országok közül a legjobb eredményt Hollandia érte el, ahol az érintett korosztály 83 százaléka bír a digitális készségekkel. Őket, alig lemaradva Finnország követi (82 százalék), míg a harmadik helyet Dánia foglalja el (70 százalék).
Az abszolút sereghajtónak az Eurostat kimutatása szerint Románia mutatkozott, ahol mindössze a lakosság kevesebb mint egyharmada digitálisan felkészült (28 százalék). Keleti szomszédunk előtt Bulgária áll (36 százalék), mely tagállamot Lengyelország előz meg (44,3 százalék).
S ha már Lengyelország, akkor érdemes egy pillantást vetni Magyarország régiójának eredményeire. A visegrádi országok közötti versenyt Csehország nyerte, ahol az Eurostat által vizsgált korosztály 69,1 százaléka rendelkezik az alapvető digitális tudással. A második helyre – jókora hátránnyal – Magyarország futott be (58,8 százalék), míg a dobogó harmadik fokára Szlovákia állhatott fel (51,3 százalék), a negyedik helyre pedig a már említett lengyelek kerültek.
Ami a régiós rangsor kapcsán összességében elmondható, hogy
- három nemzet – cseh, magyar, szlovák – esetében haladta meg az 50 százalékot az alap digitális tudással rendelkezők aránya;
- két nemzetnek – cseh, magyar – sikerült felülmúlnia az Európai Unió 55,5 százalékos átlagát;
- két régiós ország – cseh, magyar – az euróövezeti átlagot (57,5 százalék) is túlszárnyalta.
Az Eurostat a felmérés kapcsán egyébként megjegyezte, hogy a digitális készségek mutatója az egyik kulcsfontosságú fokmérőt jelenti, amely jelentős mértékben meghatározza az EU digitális átalakulásával kapcsolatos jövőképet. Az adatok pedig annak fényében is különlegesek, hogy az Unió 2030-ra azt a célt tűzte ki, hogy addigra a 16–74 éves uniós polgárok 80 százaléka rendelkezni fog a legalább alapvető digitális készségekkel.
Ezért fontos a megfelelő szintű digitális tudás
S hogy alapvetően miért fontos, hogy az Eurostat rendre megmutatja azt, hogy hogyan állunk a digitális világhoz?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mert látva a legfrissebb technológiákat egyértelmű, hogy arra egészen egyszerűen nincsen 15 éve az országnak, hogy megvárjuk, amíg a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerőpiacra
– nyilatkozta korábban Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga. Hozzátette, a jelenlegi munkaképes korú lakosság jelentős része még egy kevésbé digitális világban nőtt fel, vagyis ők híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak. Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre – fűzte hozzá.
A másik ok, amiért fontos volna a digitális tudás terén kevésbé fejlett országok – köztük Magyarország – kompetenciáit fejleszteni, hogy a digitálisan felkészültebb munkavállalók és vállalkozások a nemzetgazdasági szintű versenyképesség motorjává válhassanak.
Magyarországon pedig az új technológiák gyors bevezetésével 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet lehetne elérni.
Az ilyen rekordléptékű növekedéshez azonban rendszerszintű változtatások szükségesek: egyaránt növelni kell a lakosság és a munkavállalók digitális felkészültségét (a digitális írástudatlanok számát pedig csökkenteni a jelenlegi másfél-kétmillióról), illetve biztosítani kell a magasan képzett IT- és digitális munkaerő rendelkezésre állását.