Pénzcentrum • 2023. december 2. 16:02
A legfrissebb uniós statisztika szerint továbbra is a férfiak dominálnak az európai munkaerőpiacon, a nemek közti foglalkoztatási ráták különbsége bőven meghaladja a 10 százalékot. Hazánk európai összevetésben a középmezőnyben szerepel, míg régiós szinten a második helyen áll.
A nemek közötti foglalkoztatási különbség 10,7 százalékot ért el tavaly az Európai Unióban, ami 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2021-ben – derült ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából, mely a 20-64 éves férfiak és nők foglalkoztatási rátáját vizsgálta. Ebből kiderült, hogy az uniós régiók közül mindössze kettőben volt magasabb a nők foglalkoztatása tavaly: Litvánia fővárosi régiójában és Dél-Finnországban. Utóbbi nemzet ráadásul kiemelkedően jó számokat produkált a felmérés során, az ország északi és keleti régiójában is megegyezett a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája.
Uniós szinten nagy a különbség
Az Európai Unió összes többi régiójában ugyanakkor továbbra is fennáll a nemek közötti egyenlőtlenség, azaz hogy a férfiak foglalkoztatási aránya magasabb a nőkénél. Ebben egyébként három ország is kirívó teljesítményt nyújtott, Görögország, Olaszország és Románia egyes régióiban a különbség meghaladta a 20,0 százalékot. A legmagasabb különbséget a nemek közötti foglalkoztatásban Közép-Görögország régiójában, Sterea Elládában mérték (31,4 százalék), de ettől csak alig volt lemaradva a dél-olaszországi Puglia régió (30,7 százalék).
Az Eurostat a statisztika kapcsán megjegyzi, a nemek közti egyenlőtlenségeket, a foglalkoztatási szakadékot számos tényező befolyásolja. Ilyenek a munkaerő felvétele során jelentkező diszkrimináció, a nők szerény jelenléte a vezetői pozíciókban, de ide sorolhatók a gyermekgondozásból fakadó különbségek, az eltérő adózási ösztönzők jelenléte, valamint a foglalkoztatási szegregáció jelensége is.
Ezeket a tényezőket ugyanakkor az egyes tagállamoknak mihamarabb kezelniük kell, hiszen egy 2019-es uniós megállapodás szerint 2030-ra felére kellene csökkenteni a nemek közötti foglalkoztatás béli különbséget. Ezt amúgy már minden ötödik uniós régió teljesítette, azaz elérte az 5,8 százalékos célt. Közülük is kiemelkedik Franciaország 14 régiója, Németország 7 régiója, illetve Finnország 5 régiója.
Magyarországon bőven van tér a fejlődésre
Az Eurostat statisztikájából kiderül, hogy Magyarországnak még van hova fejlődnie, ami a férfiak és nők közti foglalkoztatási különbségek csökkentését illeti. Hazánk 8 régiójából ugyanis még egyetlen egy sem teljesítette az uniós célt, sőt, 3 kivétellel mindben 10 százalék fölötti volt a két nem közötti különbség mértéke. A legrosszabbul Észak-Magyarország teljesített (13,5 százalék), míg az uniós célhoz legközelebb Budapest állt, ám a fővárosnak is legalább 7 százalékpontot még javítania kell.
Ami a hazai statisztika kapcsán viszont igazán meglepő, hogy a Budapest-Bécs tengelyhez tartozó Nyugat-Dunántúl nemhogy követendő példát nem mutatott, de a dél-alföldi régió mögött csak a középmezőnyben végzett (10,2 százalék, 10,3 százalék). Illetve amellett is nehéz elmenni, hogy a magyar viszonylatban kiemelkedően jó teljesítményt nyújtó fővárost körül ölelő Pest régió sem tudta 9 százalék alá szorítani a nemek közti foglalkoztatási különbséget.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Hazánk a Visegrádi országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) között egyébként elég jól teljesít, csak Szlovákia előzi meg, ahol csak egyetlen olyan régió van, melyben 10 százaléknál nagyobb a különbség a férfiak és a nők között a foglalkoztatásban, ám a fővárosi régióban már sikerült elérni az uniós célt. Utánunk közvetlenül a lengyelek állnak, míg a legrosszabb teljesítményt Csehország nyújtja, ahol egyetlen olyan régió sincs, ahol a nemek közti különbség ne lenne legalább 13 százalékos.
Más fronton is javítanának
Érdekesség, hogy az Európai Unió nem csak a nemek közötti különbségek csökkentésére tűzött ki célt, de a 15-29 éves fiatal felnőttek esetében is szeretné elérni, hogy 2030-ra a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett csoport aránya 9 százalék alá csökkenjen.
A NEET-nek (sem foglalkoztatásban, sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő fiatalok mutatója, avagy Neither in Employment nor in Education and Training) minősülők aránya egy szintén tavalyi adatokat mutató Eurostat-jelentés szerint az EU-ban átlagosan 11,7 százalék volt. Mely érték bár elsőre meglehetősen magasnak tűnik, mindez már 1,4 százalékpontos csökkenést tükröz 2021-hez képest. A tagállamok között azonban vannak különbségek, mivel több ország már ebben is elérte a 2030-ra kitűzött célt.