Pénzcentrum • 2023. július 10. 16:29
Visszafordíthatatlanul betört a mesterséges intelligencia a munka világába, a folyamatok 34%-át pedig már most is automatizálják a vállalatok, és becslések szerint a következő években még nagyobb ugrás jön. Ezzel párhuzamosan egyre többen aggódnak állásuk elvesztése miatt, azonban a szemünk előtt zajló AI-forradalom nem csak kihívásokat, hanem lehetőségeket is tartogat: rugalmatlan munkakörök helyett egyedi projektfeladatok, adminisztráció helyett értékteremtés, hatékonyabb cégek és elégedettebb munkavállalók jöhetnek.
Milyen lesz egy jó önéletrajz 10 év múlva, mi lesz a vállalati képzések szerepe, és miért nélkülözhetetlen a szemléletváltás az üzleti stratégiák megalkotásánál? A Stylers információ-technológiai cégcsoport legfrissebb podcast adásában Debreczeni Eszter HR- és szervezeti szakértő, valamint Silur, világhírű etikus hacker és kriptográfus mondták el, milyen lehet a jövő munkahelye.
Szépen csendben szivárogtak be az okosodó algoritmusok a mindennapjainkba, és személyre szabott ajánlatokkal bombáztak minket a webshopokban és streaming platformokon. Tavaly december óta azonban egészen mellbevágó és kézzel fogható módon került elénk a technológia a ChatGPT formájában, amivel ma már mindenki cseveghet, esszét írathat vagy árajánlatokat állíthat össze. Nem csoda, hogy a munkavállalók kétharmada félti az állását a mesterséges intelligenciától, ráadásul néhány nagyvállalat már be is jelentette, hogy többezer ember munkáját tervezi kiváltani gépekkel. A szakértők szerint azonban ez nagyon elhamarkodott lépés.
„Fontos látni, hogy ahogy a korábbi ipari forradalmaknál, most sem lehet azt megjósolni, hogy pontosan milyen lesz a technológia munkaerőpiaci hatása. Először is nagy kérdés, hogy milyen gyorsan emeli a humánerő hatékonyságát az AI vagy hogy mekkora a látens kereslet az adott piacon, tehát mennyi grafikust vagy éppen szövegírót tud felszívni a jelenlegi helyzetben. A másik dolog pedig, hogy megváltozik az, ahogy a munka minőségét szemléljük: minden cégtől jobbat várnak majd a fogyasztóik, ők pedig a munkavállalóktól számítanak magasabb hozzáadott értékre a gépi asszisztencia rendelkezésre állása miatt” – mondja Silur, etikus hacker és kriptográfus.
Most dől el, hogy győz-e a sötét oldal
Az Európai Parlament kapcsolódó összeállítása szerint a jelenlegi munkakörök 14%-át kifejezetten könnyen lehet automatizálni, továbbiakat pedig egészen felforgathatnak az algoritmusok. Úgy tűnik, ezzel a cégek is egyetértenek: több mint háromnegyedük számol a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásával, ráadásul 50%-uk arra számít, hogy a technológia adaptálása újabb munkahelyeket teremt majd. De ez hogyan lehetséges? Debreczeni Eszter, a Microsoft korábbi magyarországi, illetve közép-kelet-európai HR igazgatója, jelenleg technológiai területen tevékenykedő HR- és szervezeti szakértő úgy látja, hogy a vezetőknek alapvető szemléletváltásra van szükségük az üzleti stratégiák és a munkaerő-tervezés kapcsán.
„Olyan kérdésekkel szembesülnek most a cégek, melyeket eddig is fontos lett volna feltenni. Mi a célunk, milyen értékeket képviselünk és adunk a világnak? Ha ezekre megtalálják a választ, akkor meg kell határozniuk, hogy mindezt milyen tevékenységeken keresztül érhetik el, illetve hogyan tudják a leghatékonyabban megvalósítani. Vagyis a fő kérdés az lesz, hogy a humán és a gépi munkaerő milyen kombinációját lesz érdemes alkalmazni adott helyzetben. Ez óriási paradigmaváltást jelent” – véli a szakember.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jövőt meghatározó kérdés persze az is, hogy sikerül-e szélesebb tömegek szolgálatába állítani a mesterséges intelligenciát egy szűkebb kör gazdasági érdekei helyett, és hogyan küzdünk meg a szabályozói és adatbiztonsági kérdésekkel. Találkozhattunk már olyan esettel, amikor egy vállalat megtiltotta a ChatGPT és a hasonló eszközök használatát a belső hálózaton, hogy ne szivároghassanak ki üzleti információk, a felmérések szerint pedig a cégek 60%-ának egyelőre nincs is saját AI-szabályzata, vagy ha van, a kollégák azt nem ismerik. Az biztos, hogy amíg a jogi környezet nem egyértelmű, nagy felelősség hárul a vállalatokra és az egyénre az új technológia felelős használata terén – különben az AI könnyen átkerülhet a „sötét oldalra”.
Gyökeresen átalakulnak a szervezetek
Úgy tűnik, alapvetően át kell értékelnünk azt, ahogy a munkahelyünkre és szélesebb értelemben magára a munkavégzésre tekintünk, de a podcastben megszólaló szakértők szerint ez a folyamat már elkezdődött. Főként a pandémia és a lezárások miatt rájött a világ, hogy a feladatok nem feltétlenül kötődnek az irodához, hogy lehet hatékonyan kommunikálni a digitális térben, sőt, a csapatmunkában sem okoz feltétlenül fennakadást a távolság, de gyakran még a produktivitást is jobban lehet mérni. „Emellett lassan idejétmúlt fogalommá válik a „munkakör” is, inkább projektekben és speciális feladatok végrehajtásában kell közreműködnünk a lehető legjobb minőséget nyújtva, miközben a mennyiségi mutatókat az AI hozza. Elképesztően felértékelődnek a soft skill-ek, mert szinte minden másra be tudjuk majd tanítani a gépeket” – teszi hozzá Debreczeni Eszter.
Ebből következően a jövő munkaadói már nem a szakképesítéseket és bizonyítványokat keresik majd az önéletrajzokban, hanem kiemelkedő kommunikációs készségeket, kreativitást, rugalmasságot és agilitást, illetve az újabb és újabb ismeretek megszerzésének képességét. Szintet lépnek ezeken a területeken a vállalati képzések, a cégeknek ugyanis olyan komplex rendszert kell kialakítaniuk, melyek lehetővé teszik a felkészülést olyan feladatok elvégzésére, melyek talán most még nem is léteznek. Mindebből persze az is következik, hogy azok, akik képesek lesznek kilépni a komfortzónájukból, és a munkavállalói szerep helyett partnerként segíteni a vállalatokat a célok elérésében, végre kiteljesedhetnek munkájukban és valóban örömöt, biztonságot és mentális jóllétet kaphatnak jutalmul. Ha jó irányba indulunk el, akkor a jövő munkahelyén a humán értékteremtés lesz a középpontban, a gépek pedig nem helyettesítenek minket, hanem megsokszorozzák a bennünk rejlő lehetőségeket.