Pénzcentrum • 2022. március 22. 17:37
A következő negyedévben a hazai munkáltatók 32 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Az álláskeresők különösen az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média, illetve a nagy- és kiskereskedelmi szegmensekben számíthatnak élénk munkaerőkeresletre.
A ManpowerGroup a világ 40 országában, összesen több mint 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 515 fős reprezentatív mintáját kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
A munkáltatói válaszokból származtatott Nettó Foglalkoztatási Mutató +13 százalékos átlagos értéke 4 százalékponttal elmarad ugyan az előző negyedév +17 százalékos értékétől, de jelentősen magasabb az egy évvel korábbi +2 százalékos szintnél.
Kiemelkedő évkezdés követően a második negyedévre foglalkoztatási felmérésünk valamivel visszafogottabb, de továbbra is erőteljes növekedést prognosztizál
– mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a felmérés még az ukrán-orosz háború kitörése előtt zajlott. Ez a fejlemény ugyanis egyes szektorokban óvatosabb létszámtervezést eredményezhet, ami könnyen a korábbi várakozásoktól elmaradó számokban ölthet testet".
A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az egyes szektorok között jelentős különbség fedezhető fel. A legnagyobb felfutást (35%-os nettó foglalkoztatási mutatóval) az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektorban várják. Szintén jelentős létszámbővülés várható a nagy- és kiskereskedelemben (30%), de átlag felett bővülhet a létszám többek között az építőiparban (20%), a gyártásban (18%), illetve a banki, biztosítási és ingatlan szegmensben (16%) is Ugyanakkor a már a háború kitörését megelőzően is létszámcsökkentést vártak az étterem és hotel szegmensben (-6%), valamint a non-profit szférákban (oktatás, egészségügy, szociális munka, kormányzat).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor visszaesésre egyik országrészben sem számítanak. A legszélesebb körű létszámbővülést Budapesten (+18 százalékos Nettó Foglalkoztatási Mutató) és a Dél-Alföldön (17%) várják. A leginkább visszafogott várakozásokat a Dél- (1%) és Közép-Dunántúl (0%) területén mérték a felmérés készítői.
A létszámnövelést tervező cégek aránya a nagy, 250 fő feletti cégeknél a magasabb: ebben a körben 16 százalék a Nettó Foglalkoztatási Mutató értéke. Cégméret szerint azonban ezúttal jelentős eltérés nincsen a foglalkoztatók között, mert még a leggyengébb értékkel bíró kategória, az 50-249 főt foglalkoztató középvállalati kör is 9 százalékos mutatóval rendelkezik.
A munkaerő közvetítő globális Munkaerőpiaci Előrejelzése világszerte optimizmust mutat, a 40 vizsgált országból csupán Görögországban jeleznek előre minimális visszaesést (-2%). A globális derűlátást jelzi, hogy nemzetközi összehasonlításban a +13 százalékos magyarországi kilátások a szerényebbek között, a 40-es lista 31. helyén szerepelnek. Az élen Brazília (+40%), Svédország, India, Mexikó és Kolumbia (38-38%) szerepelnek. A vizsgált körben szereplő uniós országok közül a leglátványosabb munkaerő-bővülés az említett Svédországon kívül Hollandiában (36%), Belgiumban (34%) és Írországban (32%) várható. Kelet-Közép-Európa országaiban ennél általában jóval kisebb mértékű bővítésre számítanak: Jellemző például, hogy a V4 országok közül mind Szlovákia és Csehország (11-11%), mind Lengyelország (5%) munkaerőbővítési kilátásai elmaradnak Magyarországétól.