Pénzcentrum • 2021. október 9. 13:55
A különféle betegségek, balesetek és más egészségügyi problémák sajnos senkit sem kerülnek el – éppen ezért minden munkavállalónak joga van fizetett pihenőidőre, amikor keresőképtelenségére hivatkozva nem tudja ellátni munkahelyi feladatait. Ekkor kerül előtérbe a táppénz kódok fontossága, ugyanis nem mindegy, hogy mi történt velük, ugyanis a táppénz kódok 2021 szerint meghatározott bér kerül kifizetésre.
Cikkünkben a betegszabadság, a táppénz és a táppénz kódok 2021 évi szabályaival ismertetjük olvasóinkat. Eláruljuk, mik a táppénz kódok, mikor, milyen esetben és mennyi időre jár a táppénz, illetve a táppénz kódok szerint mennyi fizetésre jogosult egy betegeskedő, vagy más okból kifolyólag keresőképtelenné vált alkalmazott. Hány táppénz kód van, és mire vonatkoznak a táppénz kódok? Mi a helyzet a szüléssel, vagy ha a szülő a gyermeke betegsége miatt válik keresőképtelenné?
A betegszabadságról és a táppénzről
Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a betegszabadság és a táppénz nem egészen ugyanazt a fogalmat takarja. Minden, a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállaló jogosult 15 nap betegszabadságra, saját betegsége után – a munkáltató ilyenkor a távolléti díj 70%-át fizeti ki a beteg dolgozónak, ez után ugyanúgy adózunk, mintha a rendes bruttó bérünkről lenne szó. Mindkét juttatás csak akkor vehető igénybe, ha van TB-jogviszonyunk.
A táppénz ezzel szemben akkor jár, amikor a dolgozó a 15 napnyi betegszabadságon túlnyúlóan betegeskedik. Ez a bérjellegű jövedelem alacsonyabb összeg, az események függvényében a bér 50, 60 vagy 100%-a, ami után 15% SZJA megfizetésére vagyunk kötelezettek, más terhet viszont nem kell fizetnünk belőle. A táppénz különlegessége mindemellett az, hogy a táppénz naptári napokra jár, így a munkaszüneti napokra eső keresőképtelenség is beletartozik. A táppénz továbbá maximum 1 éven keresztül állhat fenn, így az ezen is túlnyúló betegeskedésre már nem jár bérjellegű jövedelem.
A táppénz és a táppénz kódok esetében mindenképpen teljesülnie kell bizonyos kritériumoknak. Amellett, hogy a táppénz bejelentett munkaviszonyban jár, az igénylőnek keresőképtelennek kell lennie, fenn kell állnia társadalombiztosítási jogviszonyának és fizetve kell, hogy legyen az egészségbiztosítási járuléka is. KATA-s egyéni vállalkozóknak is jár a táppénz, amennyiben főállású vállalkozóként vannak bejelentve - mellékállású egyéni vállalkozó a munkaviszonyából származólag tud elmenni táppénzre.
Ugyanígy fontos kiemelnünk, hogy habár a kritériumok látszólag teljesülnek, egyes esetekben mégsem jár táppénz a dolgozó részére. Nem jár táppénz akkor, ha a dolgozó a keresőképtelen napokra teljes fizetését már megkapta, nem jár a betegszabadság lejártát követő pihenőnapra (ha elmúlt a keresőképtelenség), illetve nem jár a táppénz akkor sem, ha a biztosítás szünetel, vagy ha a dolgozó saját jogú nyugdíj folyósításában részesül.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ki számít keresőképtelennek?
Ahogy fent is írtuk, a táppénz kódok 2021 esetében mindig valamilyen okból kifolyólag keresőképtelenség kell, hogy a háttérben álljon. Fontos kiemelnünk, hogy a táppénz kódok nem csak a munkavállaló saját betegsége miatt létrejövő keresőképtelenségre vonatkoznak, ugyanis a Munka Törvénykönyve rendelkezik a szülésről és a beteg gyermekek ápolásáról is. A magyar törvények szerint a következő személyek minősülnek keresőképtelennek:
- az a munkavállaló, aki saját betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni;
- az a munkavállaló, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
- az a dolgozó, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek (karantén);
- az, aki járványügyi, vagy állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkakörben átmenetileg nem foglalkoztatható;
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap;
- olyan anya, aki várandóssága, szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és csecsemőgondozási díjra, röviden CSED-re nem jogosult;
- olyan anya, aki kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermeküket szoptatja;
- az a dolgozó, aki a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő;
- az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
- olyan szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt a gyermek mellett tartózkodik egy fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
- aki 12-18 év közötti beteg gyermekét otthon ápolja, illetve akinek ilyen korú gyermekének a kórházi kezelése időtartamára a gyermeke mellett kell tartózkodnia a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
Táppénz kódok 2021
A Munka Törvénykönyve szerint Magyarországon különféle táppénz kódok kerülnek megkülönböztetésre – ezek befolyásolják, hogy a keresőképtelenség oka szerint kinek, mennyi táppénz jár a kivett, maximum 1 éves időtartamra. A táppénz kódok 2021 évében 9 típust határoznak meg, amelyek a következők:
- Üzemi baleset: nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti (100%-os táppénz)
- Foglalkoztatási megbetegedés: nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti;
- Közúti baleset: van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz;
- Egyéb baleset: van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz;
- Beteg gyermek ápolása: nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár;
- Szülés: nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár;
- Hatósági elkülönítés közegészségügyi okokból (karantén): nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár;
- Egyéb betegség: van betegszabadság, azt követően jár a táppénz, amelynek 1/3-a munkáltatói táppénz;
- Veszélyeztetett terhesség: nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; 1/3 munkáltatói táppénz.
A táppénz számítása
A táppénz a 100%-os üzemi baleseti táppénz esetét leszámítva a munkavállaló bruttó bérének az 50-60%-a, amiből az állam levon további 15%-ot, személyi jövedelemadó gyanánt. Minimálbér esetén, ha 60%-os táppénzzel számolunk, körülbelül 85.000 Ft marad a dolgozó zsebében, garantált bérminimum esetében pedig körülbelül 112.000 Ft-ból kell a keresőképtelen munkavállalónak gazdálkodnia a hónapban.